Politikai paranoia – Deutsch Tamás a Népszabadságról: A baloldaliak elcseszték
A Fidesz frontembere, európai parlamenti képviselő, a kormányzat politikai pánikhelyzetben kinevezte internetes kormánybiztosnak is. Utóbbi minőségében ígért olcsóbb internetet, amire két éve hiába vár a magyar, csak januártól csökkennek némileg az árak. Bokros teendői mellett alelnöke a Magyar Olimpiai Bizottságnak is, lapunknak azt mondja: elhűlve figyeli a testületen belüli tisztogatást. Arról szintén kérdeztük, hogy a „szólásszabadság feltétlen híveként” miért hallgatott a Népszabadság bezárásakor. Szerinte az, ami a lappal történt, „kizárólag a magyar baloldal és a haladó értelmiség sara és totális csődje”.
– A politikai korrektség bírálatával ünnepelte Donald Trump elnöki győzelmét Orbán Viktor. Mint az Európai Parlament képviselője, ön is annak a híve, hogy a világnak szükségtelen tapintatosan kezelni bizonyos kisebbségi problémákat?
– Mindenekelőtt a szólás-, a véleménynyilvánítás- és a gondolat szabadságának vagyok feltétlen híve. A politikai korrektség mantrája viszont az elmúlt évtizedekben a szabadság eszményének durva korlátjává változott. A pc politikai, ideológiai, kulturális és ízlésbeli vélemény-, sőt ma már gondolatdiktatúra. Gondolatrendőrség, amely csak a balos és liberális nézeteket vallók számára engedi véleményük szabad megfogalmazását a közbeszédben. Az ettől eltérő álláspontokat hol szélsőségesnek, hol nacionalistának vagy fasisztának, manapság pedig populistának bélyegzik, és szalonképtelennek minősítve kitiltják a politikai nyilvánosságból.
– Ön szerint az lenne a jó, ha nem neveznék nevén a jobboldali szélsőségest, a nacionalistát és a populistát?
– Az lenne a cél, hogy senki ne korlátozhassa önkényesen a szabadságot – ráadásul egészen abszurd módon – pont a liberalizmus nevében.
– Az se baj, ha ezzel teret kapnak azok is, akik cigányoznak, zsidóznak, esetleg politikusként nyilvánvalóan hazudoznak?
– Az emberi tisztesség és jó erkölcs íratlan szabályai mellett a polgári és büntetőjog az ilyen megnyilvánulásoknak ma is gátat vet. A szólás szabadságának is megvannak a törvényi határai, érvényesülnek az emberi méltóság védelmére, a gyűlöletbeszéd tilalmára vonatkozó paragrafusok is, és persze a sajtó-helyreigazítás szabályai is érvényben vannak.
– De a populista azért populista, nem?
– Tudja, az képtelenség, hogy a politikai korrektség zászlóvivői tisztességről, méltányosságról szövegelnek, miközben a legdurvább gyűlölet hangján ócsárolják politikai riválisaikat. Alig egy, másfél évtizede Magyarországon a tisztességes, nemzeti érzelmű embereket gond nélkül le lehetett nacionalistázni, sovinisztázni, antiszemitázni csupán azért, mert más értékeket vallottak, mint a haladó értelmiség. Az Egyesült Államokban pedig – ahol az összes létező és elképzelhetetlen kisebbség pozitív diszkriminációja megvalósul – a pc jegyében még beszélni sem lehetett arról, hogy a fehér, keresztyén, hagyományosan kisvárosi, vidéki többségi csoportoknak komoly egzisztenciális, gazdasági, társadalmi, kulturális problémáik vannak.
– A többség mindig tudja képviselni az érdekeit. De ha ezt a kisebbség rovására teszi, az akár veszélyes is lehet, nem?
– Leszámítva, ha a sokfajta kisebbséget többséggé szervezi a politikai rendszer. Az Egyesült Államokban a pc-tabuk ledöntésével végre létező társadalmi problémák megvitatásának lehetősége teremtődik meg. A pszichológia alapállítása, hogy a ki nem beszélt konfliktusok komoly veszélyt hordoznak az emberi kapcsolatokban. Ha a politikai korrektség jegyében tilos bizonyos ügyek megvitatása, az megmérgezi a társadalmi kapcsolatokat is.
– A magyar kormány társadalmi vita nélkül meg akarta adóztatni az internethasználatot. Tiltakozásul tízezrek mentek utcára. A váratlan indulatokat látva végül az intézkedést visszavonták. Ezek után ön előkészített egy nemzeti konzultációt, ami cseppet sem meglepő módon kiderítette: a nép örülne az olcsó internetnek. Ennek két éve. A felmérések szerint az európai térségben mégis azok közé tartozunk, akik a legtöbbet fizetjük a netért. Két év alatt semmi nem történt?
– Az internetezés megadóztatása hibás elképzelés volt, a javaslatot a kormány ezért vissza is vonta. Jövő év januárjától pedig olcsóbb lesz a netezés, kilenc százalékkal csökken a szolgáltatás áfája, tehát a jelenlegi 27 helyett 18 százalék lesz.
– Ahogy a disznóhús áfáját is zsebre tették a kereskedők – ma a hús már drágább, mint az áfacsökkentés előtt volt –, megtörténhet ez az internetes fogyasztási adóval is?
– Már most, tehát az idei év utolsó három hónapjában tájékoztatást kell adniuk a szolgáltatóknak a havi számlák kézbesítésekor az internetszolgáltatás nettó fogyasztói áráról. Így mindenki láthatja, mennyit fizet most az internetért és mennyivel lesz olcsóbb januártól. Ezzel az áfamérséklés árcsökkentő hatását biztosan nem tudja majd a szolgáltató lenyelni.
– Akkor is csökkentik az áfát, ha az unió nem járul hozzá?
– Igen, hisz az áfacsökkentéssel elérni kívánt hosszú távú célokban egyetért velünk a bizottság. Az áfacsökkentésen túl 2017 januárjától elérhető lesz egy úgynevezett digitálisjólét-alapcsomag, ami további tíz-tizenöt százalékkal csökkenti a tarifát, hogy azok számára is elérhető legyen az internetezés, akik eddig anyagi okok miatt nem fizettek elő.
– De az ország közel fele digitális analfabéta, másik fele pedig már fenn van a neten. Ez nem buktatja meg a tervezett szociális csomagot?
– Az alapcsomag nyilván azoknak jelent segítséget, akiknek a jelenlegi ár túl magas. Magyarországon másfél millió ember még soha, egyetlen percre sem használta az internetet. Közülük több mint kétszázezren anyagi okok miatt nincsenek fenn a világhálón. Ha ebből a körből több tízezren az alapcsomag révén csatlakozhatnak a digitális világhoz, az azért nem lebecsülendő.
– Számukra a korszerű mobilinternet szinte elérhetetlen, mert drága. Pedig errefelé megy a világ.
– Az államnak maradt még ezen a területen szabályozói feladata.
– Az állam által kivetett magas különadót a szolgáltatók zokszó nélkül a fogyasztókra hárítják, így végül is maga az állam tartja magasan az internetezés költségeit. Ez meddig tartható?
– Ha megszűnik majd az ágazati különadó, akkor a szolgáltatók jövedelmezősége nőni fog. A különadó megszüntetése nincs napirenden, a közműadó viszont már jelentősen csökkent. A szolgáltatók jövedelmezősége elsősorban azért fontos, mert ha nagyobb nyereséggel működnek, akkor nagyobb mértékben képesek a hálózatokat fejleszteni, ami hozzájárul a szolgáltatási díjak csökkenéséhez és az ország versenyképességének javulásához.
– Amíg nálunk a kormány a rezsicsökkentéssel, tehát állami beavatkozással próbálja alacsonyan tartani az áram és a gáz árát, a szomszédos országokban a piaci verseny hatására kell kevesebbet fizetni. Nem történhetne ilyesmi az internet árával is?
– Aki ezt gondolja, összekeveri a szezont a fazonnal. A hírközlési, távközlési szolgáltatások esetében ugyanis kizárt a hatósági árszabályozás. A különadók hatására egyébként nem az internetezés ára nőtt, hanem a cégek jövedelmezősége csökkent. A kialakult éles árverseny következtében ugyanis a szolgáltatók a nagyobb adóterhek miatt inkább a fejlesztésekről mondtak le, ami hosszú távon kétségtelenül a szolgáltatások színvonalának csökkenésével járhat, ráadásul a korszerűbb technológia hiánya az árakat sem töri le.
– Mint klubelnök mit szól ahhoz, hogy az MTK-pálya népe kifütyülte Orbán Viktort a stadionavatón?
– A politikai antipátia kinyilvánításáról volt szó, egyszerűen: vannak, akik nem szeretik Orbán Viktort. Egy biztos, 1888 óta, mióta az MTK létezik, egyetlen miniszterelnök, egyetlen kormány sem biztosított olyan támogatást a klubunknak, mint Orbán Viktor, illetve kormánya.
– Ön is kapott füttyöt, igaz, kisebbet, mint a miniszterelnök. A hazai pályán önt sem szeretik?
– Nyilvánvalóan nem szeret mindenki.
– A Magyar Olimpiai Bizottság alelnökeként miként vélekedik arról, hogy a napokban elfogadott sporttörvény módosítása szerint jövőre nem önök, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkársága osztja majd szét a sportra fordítandó pénzt?
– A világon sokfajta sportirányítási rendszer van. Nálunk 2011 óta olyan modell működött, amelyben a feladatok jelentős része – így a pénz elosztása is – a Magyar Olimpiai Bizottsághoz került. A döntéshozók úgy látták, ez a szisztéma nem váltotta be eléggé a hozzá fűzött reményeket.
– Mi lehet ennek az oka– A riói szereplés?
– Ugyan, a nyolc aranyérem magáért beszél. A kormány szakmailag nem kifogásolható módon úgy döntött, nem az eddigi modellt akarja javítgatni, hanem egy új irányítási rendszert próbál ki. A szisztéma lényege, hogy a finanszírozás egycsatornássá válik, a sportállamtitkársághoz kerül a döntéshozatal és a végrehajtás.
– Lényegében törvényileg megvonták az olimpiai bizottság szinte összes fontos jogkörét. A fideszes Borkai Zsoltot ugyan nem váltották le, de ő váratlanul lapátra tette Szabó Bencét. Ön érti, miért?
– Teljesen érthetetlen, ami az olimpiai bizottság vezetésében az elmúlt hetekben történt. Az elnökségi ülés meghívójában nem is szerepelt, hogy a főtitkár menesztésére és új választására kerül sor. Az Európai Parlament plenáris ülésén voltam, s meglepetéssel hallottam, hogy lecserélték a főtitkárt, Szabó Bencét, majd egy nappal később kirúgták a sajtófőnököt, Siklós Eriket. Miközben az elnök mandátuma legkésőbb a jövő év közepén egyébként is lejár. Nem értem!
– Lehet, hogy kettőjük nyakába varrják a nyilvánossággal meg nem osztott kudarcokat?
– Nem egy lapinterjúban szeretnék a MOB elnökének üzengetni, megkérdezem közvetlenül Borkai elnök urat, hogy mi történt.
– Azt érti, hogy mi történik az úszószövetségben, ahol – okkal, ok nélkül – a sportolók akarják megfúrni az eddigi elnököt, Gyárfás Tamást– Lehet, hogy emögött is politika van?
– Természetesen amögött is lehet politikai okokat keresni, hogy kiderül vagy beborul az ég, de szerintem nem érdemes.
– Nem lehet, hogy Hosszú Katinka lépései egybeesnek a kormányzat szándékaival?
– Egyetlen sportági szakszövetség vezetőjének maradására vagy távozására sincs kormányzati szándék. Az nyilvánvaló, hogy az úszószövetség elnöke és a legsikeresebb úszó, valamint edzője között nagyon komoly feszültség van. Szerintem ez a nyilvános perpatvar fikarcnyit sem visz közelebb a megoldáshoz, amire minél előbb szükség lenne, mert ez az egész mindenkinek árt a sportban.
– Az interjú elején is említette, hogy a szólásszabadság feltétlen híve, s sokan emlékeznek rá: amikor a köztelevízió Lomnici főbírót kiretusálta a képernyőről, ugróiskolát rajzolt az MTV elé. Viszont a Népszabadság ügyében elfelejtett megszólalni. Miért?
– Gondolkodtam, hogy kommentáljam a történteket, hisz munkahelyek szűntek meg, emberek váltak munkanélkülivé.
– Ez is fontos, de itt az ország nyilvánossága, tájékozódáshoz való joga szintén sérült. A szabad szólás hívét ez nem késztette állásfoglalásra?
– Még mielőtt az emberi szolidaritás jegyében akár egyetlen szót is leírhattam volna, már megfogalmazódott a menetrendszerű vérvád, hogy kormányzati sugalmazásra, beavatkozásra függesztették fel a lapot. Elment a kedvem az egésztől.
– A kormánynak kétségtelenül érdeke lehetett a lap felfüggesztése, hisz Rogán Antal helikopterezését, Matolcsy György jegybanki ügyeit tartotta napirenden.
– Ami a Népszabadsággal történt, az kizárólag a magyar baloldal és a haladó értelmiség sara és totális csődje! Volt egy piacvezető lapjuk, 2015-ig ők voltak a tulajdonosok, de az egészet elkótyavetyélték! Elcseszték!
– Egy piacvezető lapot megszüntetni arra hivatkozva, hogy ráfizetéses – elég nehezen hihető állítás. Még a kormánynak is fontos, hogy az ellenzéknek legyen lapja, egyáltalán legyen ellenzék, hisz ez nemzeti érdek.
– Nem az a helyzet, hogy ha van Népszabadság, akkor van sajtószabadság, ha meg nincs, akkor megszűnik.
– Orbán Viktor jó barátja, Mészáros Lőrinc vette meg a Népszabadságot. Ez ön szerint véletlen?
– Két gazdasági társaság kötött egy üzletet. Ennyi. A többi, a szokásos Mészáros Lőrinc-ezés, nettó bullshit. A rendszerváltoztatás után a baloldali lapkiadók, médiatársaságok a jobboldaliaknál sokszorta nagyobb tőkeerővel és piaci részesedéssel rendelkeztek. Ha jobboldali lap szűnt meg Magyarországon, akkor azt az élet természetes rendjének tartotta mindenki a baloldalon.
– Miniszterelnökként Horn Gyula azért támogatta a polgári napilap, a Magyar Nemzet megjelenését.
– Ez marhaság, Horn posztkommunista miniszterelnökként nemzetközi szalonképessége érdekében kitalálta ezt a sztorit. Ennyi.
– A mai sajtóviszonyok miatt vesztette el állását Sebestyén Balázs műsorvezető, aki múlt héten interjút adott lapunknak s akit ön a Facebookon bírált. A rádiós szerint a hazai nyilvánosság a sötét középkorba zuhan vissza, ön erre úgy reagált: Sebestyén csak egy felelősség nélküli megmondó ember.
– Nevetségesnek tartom ugyanis, hogy egy olyan ember, aki nyilvános, érveket felsorakoztató vitában soha életében részt nem vesz, felülről, hatalmi pozícióból – hisz a mikrofon ezt lehetővé teszi számára – folyamatosan a vitakultúrát kritizáló megmondó emberi kinyilatkoztatásokat tesz. Biztos vagyok benne, hogy Sebestyén Balázs gond nélkül tudja folytatni a karrierjét – és nem is rossz fizetésért. Egyébként én szívesen hallgatom a műsorait.
– Ha igazak a hírek, akkor Sebestyén a miniszterelnök korábbi harcostársának, Simicska Lajosnak a rádiójából egyenesen Orbán jelenlegi bizalmasának, Andy Vajnának a rádiójába tart. A váltás tökéletes szimbóluma lehet a mai sajtóviszonyoknak, nem?
– Szerintem a kérdés tökéletes szimbóluma egy múlt században ragadt, paranoiás politikai gondolkozásnak.