Interjúk

2017.04.20. Deutsch Tamás. Fotó: Móricz-Sabján Simon

Jövőre mindenhol elérhető lesz a szupergyors internet

2017. 04. 28.

Brüsszel várhatóan tagállami hatáskörbe utalja az internet áfájának besorolását, az Európai Bizottság ugyanis már osztja az ezzel kapcsolatos magyar szakmai álláspontot – nyilatkozta a Világgazdaságnak Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos.

A kormány a napokban döntött arról, hogy 5 százalékra csökkenti az internetszolgáltatás áfakulcsát. Mekkora bevételkiesést jelenthet ez a jövő évi büdzsében ahhoz képest, mint ha a jelenlegi szinten tartották volna?

Az internetszolgáltatás után fizetendő áfa 2017. január elsejétől a tavalyi 27-ről 18 százalékra mérséklődött, ez az előfizetőknél egyhavi összeggel csökkenti az internetszolgáltatások árát. A büdzsé szempontjából a 9 százalékpontos áfamérséklés körülbelül 15 milliárd forint áfabevétel-csökkenéssel jár a 2016-os bázishoz képest. Ennek alapján a jövő évi további 13 százalékpontos mérséklés 22 milliárd forintos áfabevétel-kiesést eredményez. De ennél valójában jóval kevesebbet, hiszen időközben bővül a piac.

Látható-e már, hogy az idén januári áfacsökkentésnek milyen hatása van a piacra?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság alapos vizsgálatot végez annak kapcsán, hogy az adócsökkentés ármérséklő hatása érvényesült-e. Az eddigi részeredmények egy-egy kirívó kivételtől eltekintve azt mutatták, hogy az áfacsökkentés maradéktalanul érvényesült a szolgáltatások árának csökkenésében is. Az, hogy ennek a lépésnek milyen piacbővítő hatása lesz, 2018-ban látszik majd pontosan.

Az internetezés áfájának mérséklését Brüsszel nem nézte jó szemmel. Lejátszották már az ezzel kapcsolatos meccset?

Korábban Magyarország és az Európai Bizottság még nagyon mást gondolt. Mára a magyar szakmai álláspontot a döntésünket kezdettől fogva támogató tagállamok mellett immár a pénzügyminiszterek tanácsa és a bizottság is osztja. Várhatóan az internetszolgáltatás áfabesorolását tagállami hatáskörbe fogják utalni. Az mindenesetre árulkodó jel, hogy az év közepe felé tartva – a korábban hangoztatottakkal szemben – még a láthatáron sincs kötelezettségszegési eljárás az adócsökkentésünkkel kapcsolatban. Az unió éves szintű 120-140 milliárd eurós költségvetési bevételéhez képest elhanyagolható az internetáfából Brüsszelhez befolyó összeg, viszont az adócsökkentés digitalizációt szolgáló kedvező hatása egyértelmű.

Hol tart az a fejlesztési program, amelynek eredményeként 2018 végére az ország valamennyi településére eljut a legalább másodpercenkénti 30 megabit adatátviteli sebességű, szupergyors vezetékes internetszolgáltatás?

Sporthasonlattal élve: az első félidő után győzelemre állunk, de mindig a végeredmény számít. A szupergyors internethálózat fejlesztése a digitális ökoszisztéma egyik kulcsfontosságú eleme, ám más beruházások is vannak. A mobil távközlési szolgáltatók folyamatosan tovább fejlesztik hálózatukat, az Európai Unió több mint 500 millió polgárának 59 százaléka él olyan lakóhelyen, ahol igénybe tudja venni a 4G-s szolgáltatást. Magyarországon ez az arány már most 95 százalék fölött van, és az év végére eléri majd a 100 százalékot. Szintén nagy ütemben halad az állam, illetve a közigazgatás által igénybe vett internethálózat, vagyis a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat fejlesztése is. Az önkormányzatok, az állami szervek ennek révén tudnak például korszerű e-közigazgatási szolgáltatásokat nyújtani. Mindezeket egészíti ki a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, mely a teljes magyarországi kutatási, oktatási és közgyűjteményi intézményrendszer számára biztosít integrált országos hálózati infrastruktúrát és szolgáltatásokat. Ebben Európa éllovasai vagyunk, miközben a hálózat fejlesztése folyamatos.

Visszatérve még a széles sávú vezetékes hálózat fejlesztésére, amely e szerint megfelelő ütemben halad. Mit jelent mindez számokban?

Nagyjából egymillió olyan „ellátási végpont” van Magyarországon, ahol a hálózat nem tudja biztosítani a másodpercenkénti legalább 30 megabit adatátviteli sebességet. Ennek körülbelül felét önerős vállalások keretében építik ki a hírközlési cégek. A cégeknek tavaly év végéig körülbelül 170-180 ezer végpontban kellett végrehajtaniuk a fejlesztést, ezt túlteljesítve 230 ezer pontban valósították meg. Tehát a szolgáltatók időarányosan jól állnak, így 2017 közepéig, végéig 400-500 ezer háztartásban fejezik majd be e fejlesztéseket, 2018 végéig pedig a GINOP projekt (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – a szerk.) keretében az ország minden településén adott lesz a szupergyors infrastruktúra. Ezzel egyébként hazánk több területén is újabb szolgáltató jelenhet meg, vagyis tovább élénkülhet a verseny. Az uniós támogatásnak köszönhetően a kisebb településeken is adott lesz a szupergyors infrastruktúra, és innentől kezdve a fogyasztó döntése, hogy nagyobb sávszélességű internetszolgáltatásra fizet-e elő, vagy sem. A netszolgáltatás infrastruktúrája terén tehát elég jól állunk, amit az is jelez, hogy a magyarországi mobilinternet-hálózat fejlettsége a világ három-öt legjobbja közé tartozik.

Nemrég jelentették be, hogy májusban elindul a Digitális Jólét Alapcsomag. Hány internetszolgáltató kínálatában válik majd elérhetővé?

A Digitális Jólét Alapcsomag egy állami tulajdonú védjegyhez a szolgáltatók részéről történő önkéntes csatlakozás formájában valósul meg, azaz az elektronikus hírközlési szolgáltatók önkéntesen vehetik fel kínálatukba ezt az alapcsomagot. Az az öt – vezetékes és mobil – hírközlési társaság, amely az internet-előfizetők 90 százalékának nyújtja a szolgáltatást, már a tárgyalások során jelezte, hogy felveszi majd kínálatába a csomagot. De azt remélem, hogy az internetszolgáltató cégek tucatjával fognak pályázni az alapcsomag-szolgáltatás nyújtására. A Digitális Jólét Alapcsomag konstrukciója az eredeti elképzeléseknek megfelelően januárra elkészült, ám az uniós jog által előírt műszaki notifikációs szabályokból eredő várakozási idő módosította a bevezetés időpontját. A szolgáltatók részére a pályázati felhívás várhatóan május végén jelenik meg, az előfizetőknek így az év közepétől nyílik lehetőségük igénybe venni a mobil- vagy vezetékesinternet-szolgáltatást tartalmazó Digitális Jólét Alapcsomagot.

Hogyan néz ki a csomag konstrukciója?

Négy-öt fontos eleme van az alapcsomagnak, az egyik ilyen, hogy semmiképp nem lehet fapados az internetszolgáltatás. Azok a természetes személyek vehetik igénybe – maximum két évig – , akiknek a csomagra való előfizetést megelőző egy évben nem volt a nevükön semmilyen internet-előfizetés. Az adott szolgáltató kínálatában a Digitális Jólét Alapcsomag műszaki paramétereivel összevethető internetcsomag áránál – beleértve a kedvezményeseket is – minimum 15 százalékkal olcsóbbnak kell lennie az új alapcsomag árának. A 2016. decemberi árakhoz képest az alapcsomag ára – az áfacsökkentést is figyelembe véve – több mint 20 százalékkal lesz olcsóbb.

Egyes szakértők kételkednek abban, hogy ez az ármérséklés komoly hatással lehet a piacra. Ön szerint?

Azt gondolom, hogy a 20 százalékos árcsökkenés az árérzékenység határát már bőven eléri. Az ön által említett elemzések arra vonatkoznak, hogy a meglévő internet-előfizetők mennyivel olcsóbb előfizetésért váltanának más szolgáltató kínálatára. Az alapcsomag viszont nem a szolgáltatóváltókat célozza meg, hanem az internet új felhasználóit, akik korábban nem tudták megfizetni a szolgáltatást. A nem internetezők körében egyébként – amikor azt vizsgálják, miért nem használják a világhálót – nem a túl magas ár áll az első helyen az okok között, hanem az, hogy nem értenek hozzá, nem tudják használni. Az internethez való hozzáférés lehetőségét bővítő intézkedések között nincs egyetlen csodaszer sem: a Digitális Jólét Alapcsomag, az infrastruktúra-fejlesztés, az áfacsökkentés és a digitális kompetenciát gyarapító ingyenes képzések csak együtt tekinthetők „csodaszernek”. E fejlesztésekkel együttesen lehet elérni azokat a célokat, amelyeket közösen megfogalmaztunk: ma Magyarországon a rendszeres internethasználók aránya 75 százalék, az európai átlag pedig 85 százalék. Először ezt a tízszázalékos lemaradást szeretnénk behozni, később pedig még tíz százalékot szeretnénk hozzátenni, és akkor lehet azt mondani, hogy Magyarországon gyakorlatilag mindenki internetezik. Mindez pedig jelentős hatással lehet a gazdaság fejlődésére is. A szakirodalom szerint ugyanis a rendszeres internethasználók arányának 10 százalékos bővülése 1 százalékos GDP-növelő hatású. A 2020-as évek közepére tehát a rendszeres nethasználók arányának emelkedéséből fakadó gazdasági többletnövekedés az akkori GDP-hez 2 százalékot tesz majd hozzá.

Amennyiben jelentős igény lenne egy ilyen csomagra, akkor ezt a verseny nem kényszerítette volna ki?

Ha a szolgáltatók, összedugva a fejüket, kiléptek volna egy ilyen csomaggal a piacra, elképzelhető, hogy kartellgyanúba keveredhettek volna. Ezzel szemben az állam szuverén módon döntött, létrehozta a védjegyet, amelyhez a cégek önkéntes módon csatlakozhatnak. Az alapcsomag egyébként valószínűleg kis hasznot hoz majd az egyes szolgáltatóknak, de összességében az új ügyfelek megjelenése középtávon már üzletileg is kedvező lesz számukra.

www.vg.hu