Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program 2.0

Júniusban útjára indulhat a Digitális Jólét Program (DJP) 2.0, és még idén az okosváros-fejlesztéshez (smart city) kapcsolódóan legalább öt-hat kísérleti, úgynevezett pilotprojektet akarnak elindítani – közölte a programért felelős miniszterelnöki biztos csütörtökön a témában rendezett budapesti konferencián.

Deutsch Tamás azt mondta: a DJP bővítésének stratégiája elkészült, legkésőbb júniusban megszülethet a kormánydöntés, és csaknem két tucat új fejlesztési stratégia válhat a program részévé. Hozzátette, hogy a digitális stratégia szerves része a polgárok életminőségének a javításához hozzájáruló okosváros-fejlesztések végrehajtása.

Hangsúlyozta: Magyarország sikere a versenyképesség javulása nélkül nem képzelhető el, versenyképességi fordulatot pedig sikeres digitalizáció nélkül nem lehet elérni.

Deutsch Tamás elmondta, az Európai Unió több mint félmilliárd polgárának kétharmada városlakó, a városok az egyik legfontosabb erőforrását jelentik az európai szociális és gazdasági modellnek, Európa gyarapodásának, éppen ezért fontos minden, a városi fejlesztést szolgáló elképzelés.

A miniszterelnöki biztos az okosváros-szolgáltatásokhoz szükség van nemzetközi színvonalú digitális infrastruktúrára, megfelelő digitális eszközökre és digitális szolgáltatásokra.

Közölte: a következő másfél évben megvalósul a városok működtetése, valamint a fejlesztési koncepció kidolgozása és végrehajtása szempontjából kulcsfontosságú személyi kör képzése.

Deutsch Tamás kiemelte azt is, hogy az okosvárosi fejlesztések nem korlátozódnak a kisvárosokra, községekre, térségekre és turisztikai régiókra is kiterjednek. A fejlesztések megvalósításához szükséges források rendelkezésre állnak, illetve rendelkezésre állnak majd – tette hozzá.

A digitális infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatban elmondta, hogy 2017 végére Magyarországon 100 százalékos lesz a 4G-s mobilinternet-lefedettség, jelenleg ez az arány 93-95 százalék.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az országos és a helyi politika soha nem engedheti át az informatikai cégeknek annak meghatározását, milyen lépések során kell a településeket okosvárossá tenni, hiszen ez a folyamat elsődlegesen az emberekről szól. Tehát a mindenkori politika felelőssége és feladata meghatározni a célokat és eszközöket a fejlesztéshez – mondta.

Kijelentette: a tudatos tervezés- amelynek a célja a közösség életének javítása – alapfeltétele a sikeres smartcity-megoldásoknak.

Csepreghy Nándor elmondta, hogy a Modern Városok Program az okosváros-fejlesztést alapozza meg. A jelenlegi kormányzat az önkormányzatokkal együttműködve olyan városfejlesztési programon dolgozik, amely „elfelejti azt az országfejlesztési logikát, amelyben volt egy főváros és volt a fővárosnak egy gazdasági és demográfiai háttérországa abban a több mint nyolcmillió emberben, aki Budapesten kívül él” – fogalmazott.

Hozzátette azt is, a modern Magyarország alapfeltétele az, hogy a vidék legalább olyan fejlesztési lehetőségeket kapjon, mint amilyeneket 1990 óta Budapest is megkapott a mindenkori kormányzatoktól.

Az Informatika a Társadalomért Egyesület által szervezett tanácskozáson elhangzott, hogy az okosváros kifejezés egy olyan települést vagy településcsoportot jelent, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információs technológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti.