Deutsch Tamás: Egy fecske nem csinál nyarat – A baloldal továbbra is pellengérre akarja állítani a jobbközép kormányokat
Új többség alakult ki az Európai Parlamentben (EP): a liberálisokkal az EP működésének érdekében, a reformkonzervatívokkal pedig politikai alapon állapodott meg az Európai Néppárt – mondta lapunknak Deutsch Tamás. A Fidesz–KNDP európai parlamenti képviselője szerint Antonio Tajani megválasztása nagyon komoly eredmény, de az unió intézményi problémái állandósultak.
– Jó hír Magyarországnak Antonio Tajani elnöksége?
– Antonio Tajani személyében olyan polgári, jobbközép, kereszténydemokrata értékeket valló politikus lett az Európai Parlament meggyőző többséggel megválasztott elnöke, aki közismerten magyarbarát. Ez mindenképpen komoly siker. Az elmúlt hónapokban attól volt hangos az európai sajtó, hogy a parlamenti ciklus kezdetén, 2014-ben született szocialista-néppárti megállapodást felrúgta a baloldal, és Tajani támogatása helyett saját jelöltet állított. Olyan összbaloldali „koalíciót” akartak létrehozni, amely megakadályozta volna a legnagyobb frakció, az Európai Néppárt jelöltjének győzelmét, de csúfos kudarcot vallottak.
– A liberális ALDE megállapodást kötött a néppárttal, és visszaléptette saját jelöltjét, Guy Verhofstadtot. Mivel jár ez az egyezség?
– Eddig a néppárt és a szocialisták között volt megállapodás, de ez nem politikai szövetség, kvázi koalíciós alku volt, hanem leginkább azokhoz a megállapodásokhoz hasonlított, amelyeket minden ciklus elején, az Országgyűlés alakuló ülése előtt kötöttek a frakciók a magyar parlamentben. A parlamenti tisztségek elosztására, a bizottsági rendszerre vonatkozó megállapodások ezek, nem átfogó politikaiak, senki nem is tekintette őket annak. Attól a felelősségtől vezetett megállapodások ezek, hogy a parlament – jelen esetben az EP – működőképessége biztosított legyen. Mind a szocialistákkal kialakított korábbi, mind a liberálisokkal kötött mostani megállapodás ilyen. Se több, se kevesebb. Vannak persze az Európai Néppártban, akik az előző és a mostani megállapodást is ennél többnek, valamiféle politikai alkunak tartják. A Fidesz–KNDP képviselői soha nem osztották ezt a véleményt, s be is bizonyosodott, hogy nem volt több a szocialistákkal kötött megállapodás, mint az EP működőképességét biztosító felelős egyezség. Pontosan ilyen, az EP működőképességéhez szükséges egyezséget kötöttünk az ALDE-vel.
– Az elnökválasztás döntő fordulója előtt röviddel a jobboldali Európai Reformisták és Konzervatívok, azaz ECR-frakció támogatásáról biztosította Tajanit. Mi a helyzet ezzel a megállapodással?
– Fontos különbség, hogy ez az egyezség politikai természetű megállapodás. Hasonló értékeket, politikai célokat valló frakciók megállapításáról van szó. Az elnök- és alelnökválasztáskor, valamint a bizottsági helyek elosztásakor és a bizottságok folyamatos működése során a néppárti-ALDE és a néppárti-ECR együttműködés tudja biztosítani a parlamenti többséget.
– Szerepel az ALDE-vel kötött megállapodásban a liberálisok által felvetett állandó jogállamiság-ellenőrzési mechanizmus, amivel szemben a Fidesz eddig kritikus volt.
– A megállapodás célja, amint ezt korábban már említettem, a parlamenti többség biztosítása volt a tisztújításokhoz. Az európai politikában azonban nem divat az egyenes beszéd, ezért a két frakció megállapodásának szövege nem erről szól. Kicentizett, politikai általánosságokat tartalmazó mondatok vannak a megállapodásban. Ami a jogállamiság-ellenőrzési mechanizmust illeti, ismert a Fidesz és a néppárt álláspontja: elfogadhatatlan az a liberálisok és baloldaliak által képviselt elképzelés, amely politikai furkósbotnak kívánja használni a mechanizmust. A mechanizmusának egyébként van egy működő, az Európai Tanács által elfogadott eljárása, amit Magyarország is támogatott. Kizárólag a tényeken alapuló, objektív értékelési rendszer képzelhető el. Szerintünk a kérdés ezzel meg is oldódott, de a baloldali pártok továbbra is egy inkvizitórius rendszer bevezetésére vonatkozó kezdeményezést kérnek számon az Európai Bizottságtól.
– Megváltozik az EP viszonya a tagállamokkal Tajani megválasztásával?
– Komoly eredmény a néppárti jelölt megválasztása, de egy fecske nem csinál nyarat. A baloldali pártok politikai „számonkérőszékké” kívánják alakítani az EP-t, pártpolitikai érdekek mentén pellengérre állítani a néppárti kormánytöbbséggel működő tagállamokat.
– Mi a helyzet az uniós intézmények közötti viszonnyal? Az Európai Bizottság elnöke, a néppárti Jean-Claude Juncker állítólag azt mondta, nem biztos, hogy folytatja, ha a szociáldemokrata Martin Schulz mandátuma lejárt.
– Ez a politikai pletyka világába tartozik, nincs hiteles információnk arról, hogy Juncker ezt mondta volna. Nem mutat erre semmilyen jel, a bizottság elnökét és tagjait öt évre választotta meg az Európai Parlament. Az Európai Tanács elnökének személyéről még döntenie kell az uniós állam- és kormányfőknek, bízunk benne, Donald Tusk folytathatja a munkáját. Hozzá kell tenni, az uniónak ma intézményi problémái vannak, ezeken az egyes intézmények vezetői, legyenek bármennyire jóindulatúak is, önmagukban nem tudnak változtatni. Nem látok ma fordulatot az általánosult intézményi, működési problémákban.