Meghallgatás a közbeszerzési piacok nyitottságáról

A közbeszerzési piacok gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy ezek súlya az éves GDP %-ában kifejezve az EU-ban 16%, az USA-ban 11%, Japánban 18%, de hasonlóan magas a feltörekvő országok esetében is, hiszen ez az arány Brazíliánál 13%, India esetében 8%, míg – a Kínai Pénzügyminisztérium adatai szerint – Kínában 2012-ben 15% volt.

Ugyanakkor e fontos piacok nyitottsága közel sem mutat kiegyensúlyozott képet. A 2010-es számok szerint az EU-ban a mintegy 420 milliárd eurós közbeszerzési piac 84%-án megjelenhetett bármely cég, a világ bármelyik országából, addig az USA 556 milliárd eurós piacának csak a 32%-ára, Japán 100 milliárd értékű közbeszerzései piacának még ennél is kisebb, csupán 28%-ára pályázhattak külföldi cégek. A világgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő országa, Kína esetében a külföldi pályázók számára is elérhető közbeszerzési piac szinte elhanyagolható.

A téma különös aktualitást nyer a közelmúlt fejleményei tükrében, hiszen megállapodás született az EU-USA kereskedelmi tárgyalások megkezdéséről. Örömteli fejleményről van szó, hiszen amennyiben sikerül létrehozni a megállapodást, akkor a világ legnagyobb kereskedelmi megállapodása fog létrejönni, mely az európai gazdaság eredményének 0,5%-os, az amerikai gazdaság kibocsátásának pedig 0,4%-os növekedését hozhatja 2027-re, emellett hozzájárul a globális szabályok fejlesztéséhez is. A jövőbeli megállapodás piaci hozzáféréssel foglalkozó területének fontos összetevője a közbeszerzés témaköre. Azok az európai vállalatok, melyek tevékenysége szorosan a közbeszerzéshez kapcsolódik, a GDP 25%-át adják, valamint 31 millió munkahelyet biztosítanak.

A véleményt adó Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felelőseként Deutsch Tamás fontosnak tartja, hogy a társadalmilag fenntartható közbeszerzés szempontjai a közbeszerzési folyamat minden fázisában figyelembe legyenek véve. Lényeges továbbá, hogy a nemzeti és uniós munkajogi normáknak való megfelelés következetesen biztosítva legyen. Támogatni kell a foglalkoztatási átképzés segítését, amennyiben a kereskedelmi fejlődés esetleg kedvezőtlenül érintené az egyes országok munkaügyi helyzetét. A munkanélküliség csökkentése, az új munkahelyek teremtése a válság fényében különös fontosságot nyert. Deutsch Tamás módosító indítványai a társadalmilag fenntartható termelési folyamatok, a nemzeti és európai munkajogi előírásoknak való megfelelés, a kis-és középvállalkozások támogatásán keresztül a munkahelyteremtés elősegítése, a közegészségügyi szabályok előírásainak betartása területeire koncentrálnak. Szorgalmazzák, hogy a kereskedelmi tárgyalások szociális és környezetvédelmi hatásait rendszeresen értékelni kell, és támogatni szükséges a strukturális munkanélküliség elleni küzdelmet.