Mladá Fronta Dnes interjú – 2016. április 30.

Deutsch Tamás EP képviselő 1989 augusztusában 9 napot töltött csehszlovák kommunista börtönben, amire mindmáig büszke.

A közép-európaiak ma egész Európát mentik meg

Deutsch Tamás EP képviselő 1989 augusztusában 9 napot töltött csehszlovák kommunista börtönben, amire mindmáig büszke.

Az 1989. augusztus 21-én, Prágában készült fotónak Deutsch Tamás mobiltelefonjában még mindig kitüntetett helye van. A volt miniszter, a FIDESZ EP képviselője, és máig az egyik legnépszerűbb magyar politikus ugyanis szereti Csehországot, annak ellenére, hogy ez az egyetlen ország, ahol börtönben volt.

1989. augusztus 21-én részt vett a Csehszlovákia Varsói Szerződés hadseregei által való megszállásának évfordulója alkalmából rendezett legendás tiltakozáson. Önnel volt Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is? Milyen volt akkor Prágában a hangulat a budapestihez képest, ahol a kommunista rezsim már távozó félben volt?

Több másik FIDESZ taggal voltunk Prágában, de Orbán Viktor nem jött velünk. A prágai Vencel téren szerveződő ellenzéki tüntetésen akartunk részt venni. Magyarországon az 1989-es évben már nagy rezsimellenes tüntetések voltak, és meglehetősen lelkes hangulat uralkodott. Prágában is ugyanakkor igéző volt a légkör. Az emberek, mintha ki akarták volna nevetni a rendőrséget. A demonstráció nem sokkal délután öt óra előtt kezdődött. A Vencel térre egyre több ember érkezett. Csomó rendőr volt ott, nemcsak egyenruhás, hanem civilnek álcázott is. Elegendő volt, ha valaki fagylaltot akart venni, vagy épp megállt a kirakat előtt, a rendőrök rögtön odamentek hozzá, hogy igazoltassák.

Nem hagytak senkit, hogy egy pillanatra is megálljon…

Nem, nem hagyták, így egyre több ember sétált körbe – körbe a téren, és a rendőrség nem tudta, mi tévő legyen. Csak akkor volt parancsuk a beavatkozásra, ha valaki a téren megáll. Miután ötöt ütött az óra, ez a fajta séta demonstrációvá alakult. Meglehetősen különös demonstrációvá, mivel nem voltak szónokok, nem hangzottak el beszédek, senkinél nem volt megafon. A rendőrség viszont elkezdte az embereket a tér felső részéről kiszorítani. Sokkal keményebben viselkedtek, mint a mi magyar rendőrségünk. Egyébként is a csehszlovák kommunista rezsim akkoriban sokkal keményebb volt, mint a szétesőben lévő magyar. Prágában a kommunista diktatúra még erősen érezhető volt.

A csoportjának azonban mégis sikerült a tüntetés végén felolvasnia egy rövid beszédet, ami után a tömeg skandálni kezdte, hogy „Magyarország, Magyarország”. Mi következett ezután?

Lent Můsteken történt, hogy egy másik kollégával Kerényi Györgyöt a vállunkra vettük, aki felolvasta a bocsánatkérést a magyar részvételért Csehszlovákia 1968 augusztusi megszállásában. Eztán letartóztatták. Egy pillanattal később az akkori Szovjet Kultúra Házánál voltam, s akkor engem is letartóztattak.

Mennyi ideig tartották őrizetben? Pár óráig?

Nem, összesen kilenc napot ültem börtönben. Négy különböző helyen. Az ezt követő eljárás keretében pedig elítéltek. Barátaimnak és nekem egy elég magas büntetést kellett fizetnünk, valamint „örökre” megtagadták tőlünk a Csehszlovákiába való belépést. Három hónap múlva azonban a csehszlovák kommunista rezsim összeomlott.

Vagyis az „örökre” pusztán három hónapra változott?

Az ügyet 1991-ben zárták le. Ekkor látogattam meg a Fidesz delegációjával Václav Havel elnököt. Ő adta át nekem akkor a dokumentumot, melyben államfőként hivatalosan amnesztiát adott.
Axióma szerint minden politikusnak legalábbis egy rövid időt el kell töltenie a börtönben, vagyis lehetséges, hogy Ön a csehszlovák börtönben kezdte meg a további nagy politikai karrierjét?
A kommunista rezsim alatt sok ember volt hosszú évekig bebörtönözve, amivel az én kilenc napom nem hasonlítható össze. Csak ekkor, egyetlen alkalommal kerültem börtönbe, számomra mégis alapvető tapasztalat volt.

Milyen nyelven beszélt a csehszlovák rendőrökkel? Magyarul?

A kihallgatásokon és a bíróságon volt tolmács. Az első, nem hivatalos tolmács, aki a kihallgatásra jött, alapvetően sokkal jobban félt a rendőrségtől, mint én, vagy a barátaim, folyamatosan igyekezett minket győzködni. Érdekes helyzet az volt, hogy közönséges bűnözőkkel, gyilkosokkal, tolvajokkal, erőszaktevőkkel voltam együtt, akikkel találnunk kellett pár szót, amin képesek voltunk megérteni egymást.

Orbán Viktor első kormányában 1998-2002 között Ön töltötte be az ifjúsági és sportminiszteri posztot. Ekkoriban Orbán még liberális volt? Illetve mikor változott a Fidesz eredetileg liberális pártból jobboldalivá és konzervatívvá?

Politikusok, akik az idő során a változó világban nem képesek véleményüket megváltoztatni, nem képesek a fejlődésre. Hibát követnek el. Ugyanakkor az is rossz, ha valaki a véleményét pillanatonként változtatja, nem tartja magát az elveihez és nem kiszámítható. A Fidesz 1988-ban jött létre, és az összes alapelv, amelyre annak idején alapították, mindmáig rendkívül fontosak számunkra. Persze, hogy a párt ezalatt a több mint 25 év alatt változott, ez természetes. A Fideszt 1988 márciusában 37 ember alapította. Ma már több mint 50 ezer tagunk van. 1988-ban fő karakterünk az erőteljes antikommunizmus volt. Ma egy olyan párt vagyunk, ami immáron hatodik éve kormányozza Magyarországot, és ehhez még szükséges, hogy az Ön által is említett első kormányunk négy évére is emlékeztessünk. Több, mint 10 éve a Fidesz Magyarország legnépszerűbb politikai pártja.

De ahhoz, hogy ezt elérjék, a Fidesznek változnia kellett?

Igaza van, a ’90-es évek első felében az európai liberális pártok közé soroltak minket. De már húsz évvel ezelőtt tagjai lettünk az Európai Néppártnak, aminek mindmáig tagjai vagyunk. A Fidesz és annak vezetői hasonlóan változtak, mint ahogy ez idő alatt a valóság változott. És megismétlem, hogy az alapelvek, amelyre a Fidesz alapítva lett, továbbra is érvényben vannak.

2010 után megváltoztatták a magyar alkotmányt. Orbán Viktor miniszterelnök a liberális demokrácia végéről beszél. Milyen politikai rendszert szeretne a Fidesz Magyarországon kialakítani?

A 2011-es magyar EU elnökség szlogenje úgy hangzott: „Erős Magyarország egy erős Európai Unióban”. Ha megkérdeznek, milyen Magyarországot akar a Fidesz, a válasz ugyanez. Amit akarunk: egy erős Magyarország. Erős állam, ami képes megvédeni mindenkit, aki védelemre szorul, állam, ami képes megvédeni környezetét, a felhasználókat, s közösen a szakszervezetekkel képes megvédeni a dolgozók érdekeit, képes hatékony rendőrséget tartani….illetve képes a nemzeti érdekeit megvédeni az Európai Unióban és a nemzetközi színtéren. Ebben a programban különböző politikai beállítottságú emberek megállapodnak.

Emiatt mindazonáltal szükséges volt az alkotmány megváltoztatása?

Magyarország 2010-ben az utolsó ország volt az egykori kommunista blokkból, amely nem változtatta meg az alkotmányát. Minden más állam már megváltoztatta, csak Magyarországon volt érvényben a kommunista, bár sok változtatással. Az új alkotmányunk a világ egyik legmodernebb alkotmánya. Természetesen értékrendbeli dolgokat is tartalmaz, mint például, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke. Ezt a véleményt a magyar társadalom nagy többsége támogatja. A homoszexuálisoknak ugyanakkor lehetősége van regisztrált partneri kapcsolatot kötni.

A migrációs krízis során Magyarország a visegrádi csoport nem hivatalos vezetőjévé vált, ami keményen elutasítja a menekült kvótákat.

A Visegrádi Csoport 1990-es megalakulását a Fidesz üdvözölte, és támogattuk a tevékenységét. Büszkék vagyunk a visegrádi együttműködésre és annak sikereire. Az időszak pedig, amikor ez az együttműködés eredményes volt, sokkal hosszabb, mint az, amikor nem volt. Éppen most olyan korban élünk, amikor az ilyen együttműködésre sokkal nagyobb szükség van, mint korábban. A migrációs válság idején, amikor emberek milliói keltek útra. Meggyőződésem, hogy ötven, száz év múlva, amikor majd jelenkorunk történetét, illetve az egyes országok migrációs hullámhoz való hozzáállását valaki megírja, a közép-európai országok vezetőiről úgy írnak majd, mint akik megmentették Európát és az Európai Uniót.

Tényleg meg van arról győződve, hogy igazuk van, és a többiek, Angela Merkel német kancellárral az élen, tévednek?

Igen, az európai vezetők nagy többsége – a közép-európaiaktól eltérően – a kérdésben elvesztették a józan eszüket. Az elmúlt több mint száz évben számos európai diktatúra vezetője igyekezett a saját kifordított hozzáállását az európai lakosságra és társadalomra ráerőltetni. Ez az első alkalom, hogy hibás, valóságtól és a valós élettől elrugaszkodott nézeteiket Európa demokratikus vezetői igyekeznek a többiekre erőltetni. Nem erőszakos nyomásgyakorlásról van szó, amik a múlt diktatúrájában fejlődtek ki, de kényszerítésről. Én azonban meg vagyok arról győződve, hogy a többség téved. és teljesen elvesztette a valós élettel való kapcsolatot.

És hogy látja Európa jövőjét ebben a megvilágításban? Túléli a migrációs krízist?

Továbbra is optimista maradok. Az Európai Unió 50 év múlva is itt lesz. Viszont, ha a máról van szó, a migrációs krízist, mint nagy veszélyt látom, nagy európai problémaként.