A roma gyermekek korai fejlesztése a legelső lépés a nyomorból való kitöréshez

A roma gyermekek korai oktatásáról és neveléséről tartott konferenciát a Roma Oktatási Alap (Roma Education Fund) a mai napon Brüsszelben. Járóka Lívia fideszes EP-képviselő, az alapítvány kuratóriumi tagja, beszédében az egyik legfontosabb befektetésnek nevezte a roma gyermekek korai oktatását és fejlesztését. A néppárti politikus sürgette, hogy az ilyen programok egyrészről a születéstől az iskoláskorig tartó teljes időszakot célozzák, másrészről azok egy komplex fejlesztési stratégia részeként valósuljanak meg.

"A roma gyermekek kora gyermekkori oktatása és nevelése" címmel tartott konferenciát a Roma Oktatási Alap Brüsszelben, ahol a résztvevők az Európai Parlament által 2009-ben elindított kísérleti program eddigi eredményeit és a strukturális alapok romaintegrációs célú felhasználásának tanulságait is értékelték. Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia európai parlamenti jelentéstevője beszédében hangsúlyozta, hogy az oktatás, különösen annak korai szakasza nyújtja a legjobb lehetőséget a nemzedékeken átöröklődő nyomor ördögi körének megtörésére. A képviselő hangsúlyozta: bár kora gyermekkorban a készségek fejlesztése az egész életútra kihatóan döntő jelentőségű, a legtöbb volt szocialista országban épp a legsebezhetőbb gyermekek rekednek kívül az óvodai hálózaton, holott a megfelelő társadalmi, érzelmi, kognitív és fizikai készségek elsajátításának elmaradása jelentősen megnöveli a korai iskolaelhagyás, a rossz iskolai teljesítmény, vagy a speciális iskolákba való átirányítás veszélyeit.

Járóka szerint ezért a romák oktatását célzó beruházások egyik legfontosabb eleme a gyermekek korai fejlesztése kell, hogy legyen. A néppárti politikus szerint az ilyen irányú kezdeményezéseknek egyfelől a korai gyermekkor egészére, azaz a születéstől az iskoláskorig tartó időszakra kell kiterjednie, másrészről egy olyan komplex fejlesztési stratégia részeként kell megvalósulnia, amely oktatási, gondozási, egészségügyi, táplálkozási és a családok bevonását szolgáló tevékenységeket is felölel. "A tagállami és uniós finanszírozás mellett, a helyi civilszervezeteket és vállalkozásokat is be kell vonni a fejlesztési programokba. Ennek keretében elsősorban gyógyászati és fogászati ellátást, látásvizsgálatot és beszédterápiát kellene elérhetővé tenni a nagyszámú hátrányos helyzetű gyermek által látogatott iskolákban" – jelentette ki Járóka Lívia.