Az Unió gazdasági kormányzási rendszerében a gazdasági és pénzügyi válság által felfedett hiányosságokra válaszul az EU számos intézkedést hozott a gazdasági kormányzás megerősítése, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében. Ezen erőfeszítések között központi jelentőséggel bírnak az ún. hatos, illetve kettes csomag néven ismert jogalkotási csomagok, amelyek felülvizsgálatáról a mai napon tartottak vitát az Európai Parlamentben. A pénzügyi és gazdasági válság, valamint a tagállami államháztartásoknak a válság miatt megemelkedett hiánya és adóssága ugyanis szükségessé teszi a Stabilitási és Növekedési Paktum alapvető reformját, mind a prevenciós, mind a korrekciós előírásait beleértve.
A gazdasági kormányzás kérdése alapvető ütközést jelent a szigorú költségvetési fegyelmet támogató és a gazdasági válság miatt a költségvetési deficit terén rugalmasabb tagállamok között. Pelczné Dr. Gáll Ildikó, az EP fideszes alelnöke szerint a felülvizsgálat több okból is rendkívül időszerű. A plenáris vitával kapcsolatban rámutatott: a felülvizsgálat keretében mérlegelt legfőbb kérdés, hogy a hatos és a kettes csomag által 2011-ben és 2012-ben bevezetett szabályok milyen mértékben voltak eredményesek; mennyire járultak hozzá a tagállamok gazdasági teljesítményének tartós konvergenciájához; továbbá sikerült-e ezzel párhuzamosan eleget tenni az átláthatóságra, a hitelességre és a demokratikus elszámoltathatóságra vonatkozó szigorú követelményeknek. "A jelenlegi rendszerben egyes párhuzamosságok is észlelhetők, melyek szintén indokolttá teszik a gazdasági kormányzásra vonatkozó jogszabályok kiigazítását, így növelve azok hatékonyságát" – tette hozzá a néppárti politikus.
A fideszes EP-képviselő szerint egy megújított keret összességében hatékonynak bizonyulhat a költségvetési felügyelet megerősítése tekintetében, és ezáltal eredményesen segítheti a tagállamokat az államháztartásuk megszilárdítása érdekében. A szabályokat csak 2011 óta alkalmazzák, és a hozzájuk köthető eredményeket ezért nehéz elkülöníteni egyéb befolyásoló tényezőktől, az első tapasztalatok mégis arra engednek következtetni, hogy az uniós költségvetési szabályok megújítása érdemben járulhat hozzá a tagállamok jövőbeni felelős gazdálkodásához.
Pelczné Dr. Gáll Ildikó emlékeztetett: 2013-ban Magyarország mintegy kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Ezzel a teljesítménnyel Európa legjobbjai közé kerültünk, abba a 12 tagú csoportba, amely tartósan 3% alatt tartja a hiányt, s e teljesítmény jó példa lehet a többi tagállam számára is. Ezzel szemben Európa – különösen Franciaország és Olaszország – súlyos adósságba verte magát a gazdasági válság elleni küzdelemben. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy az Európai Unióban a 2011-ben elindított intézkedések nem voltak képesek a foglalkoztatási rátát (68%) érdemben növelni, míg például Magyarország kis, megfeszített lépésekkel 2010 óta folyamatosan növeli azt: 60,4%-ról 63,2%-ra nőtt ez a mutató. „A számok és a tények azt mutatják, hogy Magyarország jó úton jár. 2010-ben a magyar kormány szinte reménytelen helyzetben kezdte meg a munkáját. Ezt a negatív trendet sikerült a Fidesz kormánynak köszönhetően megfordítani, melynek következtében ma Magyarország az Európai Unió egyik legstabilabb és legjobb növekedési kilátásaival rendelkező tagállama” – hívta fel a figyelmet a néppárti politikus.