Európai Parlament

Bajnai-csomag – még jobban megkurtított uniós források a 2010-es magyar költségvetés tervezetében

Bajnai-csomag – még jobban megkurtított uniós források a 2010-es magyar költségvetés tervezetében

2009. 10. 06.

Deutsch Tamás, aki bizottságában az európai intézmények költségvetésének ellenőrzésével foglalkozik megjegyezte, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács szerint is a bevételi és kiadási előirányzatok megalapozatlansága miatt komoly kockázatokat jelent a Bajnai kormány törvényjavaslata. Alkotmányjogászi szempontból aggályos, hogy a kormány ezzel elveszi a parlamentnek a költségvetés megalkotására vonatkozó, Alkotmányban rögzített jogát. A képviselő szerint "egy alkalmatlan tárgyon való megvitatási kísérlet" tárgyalni a megalapozatlan költségvetést.

Felszólalásában a H1N1 vírus magyar kormányzati politikusokra specifikálódott altörzsében látta az okot a különleges politikai emlékezetvesztésre. Szerinte az egyik tünet Kóka János vezérszónoki felszólalása volt, melyben úgy beszélt a válságról, mintha ebben az SZDSZ-nek és az MSZP-nek nem lenne felelőssége. "Az történt, (…) hogy nyilvánvaló politikai célokból (…) olyan károkozást hajtottak végre kormányzati pozíciójukkal visszaélve, aminek egyenes következménye volt az a válság, aminek a levét 10 milliónyi magyar polgárnak kell meginnia".

A másik tünet az a fura helyzet, melyben egy külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha a Fidesz kormány nyújtotta volna be a költségvetést, így annak gazdaságpolitikai gyakorlatát a Fideszen kell számon kérni, az adócsökkentéstől a foglalkoztatás növeléséig az ellenzékiségbe szorult MSZP-SZDSZ képviselőknek.

Mint mondta: a Gyurcsány-Bajnai-kormány a szégyenpadra ültette Magyarországot, mert 2007. január elseje és 2009. szeptember vége között az agrártámogatásokon kívül rendelkezésre álló európai uniós támogatási források alig egynegyedét hívták le. Hozzátette: ezzel az ország jelenleg nettó befizető, tehát többet fizet be az unió kasszájába, mint amennyi támogatást eddig fel tudott használni. Felszólalásában kitért arra is: 1998 és 2002 között Magyarországon az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedés volt, csökkent a munkanélküliség, az infláció, az ország eladósodottsága, csökkentek az adók. A következő választás után reményei szerint hivatalba lépő új polgári kormány hasonló gazdaságpolitikát fog folytatni.