Deutsch Tamás háttéranyaga a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tagjai részére Fazakas Szabolcs meghallgatása kapcsán

 

Az európai számvevőségi tagságra javasolt személyek meghallgatása során az Európai Parlamentnek a jelöltek alkalmasságát az Európai Számvevőszék által megfogalmazott alapértékek, „a függetlenség, a feddhetetlenség és a pártatlanság” elveinek érvényesülése alapján kell vizsgálnia.

Fazakas Szabolcs számvevőszéki tagjelölt feddhetetlenségével kapcsolatban a meghallgatása során felmerült súlyos aggályok a számvevői tisztség betöltésére való alkalmatlanságát eredményezik.

 

 

 

Fazakas Szabolcs az Európai Parlamentnek megküldött hivatalos önéletrajzában elhallgatta, hogy a kommunista diktatúra idején 1976 és 1989 között a magyar titkosszolgálat tagja volt. A titkosszolgálat ügynökeként besúgói tevékenységet végzett

A Magyarországon hozzáférhető dokumentumok alapján Fazakas Szabolcsot a magyarországi kommunista titkosszolgálat, az Állambiztonsági Szolgálat BM III/II-7/A szervezeti egysége 1976-ban, hazafias alapon, titkos megbízottként, kémelhárítási vonalra szervezte be. Jelentéseit „Stefán” fedőnéven adta. Munkahelye beszervezéskor a Külkereskedelmi Minisztérium volt, ahol referensként dolgozott. Fazakas a legvégsőkig, a rendszer összeomlásáig dolgozott a pártállami titkosszolgálat kötelékében. (Utolsó fellelhető jelentése 1989-ből való.)

 

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában megtalálható Fazakas önkéntes titkosszolgálati beszervezését minden kétséget kizáróan bizonyító u.n. „6-os karton”-ja, egy M(unka) dosszié és egy O(peratív) dosszié. A Fazakas Szabolcs nevét tartalmazó „6”-os karton adatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a volt szocialista EP képviselőt szervezték be 1976 novemberében. (A karton az összefoglaló mellékleteként csatolva.)

 

Az ún. M dosszié az ügynök géppel írt, és fedőnéven aláírt, elsősorban külkereskedelmi területen keletkezett több tucat jelentését tartalmazza. A Külkereskedelmi Minisztérium egyik referenseként a Magyarországra akkreditált képviseletek, a beutazó szakemberek, valamint a magyar külkereskedők körében tapasztaltakról készített jelentéseket. A dossziéban található jelentéseiben információk olvashatók a BMW kelet-európai referenséről, a Henkel vállalat egyik osztályvezetőjéről, és a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi titkáráról.

 

Az O-20198 jelzetű, 53 oldalas operatív dossziét a titkosszolgálat az „Ede” fedőnevű célszemélynek, a Német Szövetségi Köztársaság Budapestre akkreditált I. titkárának a megfigyelésére nyitotta, aki titkári beosztásban a gazdasági kapcsolatokkal foglalkozott és ellátta kereskedelmi tanácsosi posztot is. A Levéltár nyilvántartása szerint a téma évköre 1986-1989 közötti időszak. A dossziét a III/II-2. osztálya indította, melynek fő területe az NSZK és Ausztria hírszerzésével szembeni elhárítás volt. A dossziéban számos jelentés, így a „Stefán” fedőnevű hálózati személytől származó jelentés is megtalálható.

 

A dossziéban található többek között, a BM III/II-2B alosztályának, III/II-8B Alosztály részére, 1987. április 16-án írott levele, amely szerint a célszemély kapcsolatai közé tartozó „Stefán” fn. titkos megbízott jó operatív lehetőségekkel rendelkezik a diplomata irányába. Információval rendelkeznek továbbá arról, hogy a megfigyelt személy, 1987. december 14-én a lakására vacsorára hívta meg a „Stefán” fn. tmb.-t.

 

A BM III/II-2B alosztálya azzal a kéréssel fordult a másik alosztály felé, hogy szerezzenek be információkat és küldjenek tájékoztatást a vacsorán elhangzottakról, valamint az azon résztvevő személyekről. Ebből következően „Stefán” megkapta a feladatot, hogy a diplomatával meglévő kapcsolatát – a hivatalos és magánjellegű programok során – mélyítse el. A titkos megbízott a következő feladatot kapta: szerezzen adatokat a megfigyelt személy tulajdonságainak és szokásainak feltérképezésére, tudjon meg információkat családi és anyagi körülményeiről, térképezze fel a feleségéhez való viszonyát és a nők iránti érdeklődését, nyújtson információt szeszesital fogyasztási szokásairól, az általa bérelt lakás szobáiról, munkatársaihoz fűződő viszonyáról, politikai beállítottságáról, pártállásáról, magán és hivatalos kapcsolatairól, szabadidős programjairól, hobbijáról, Magyarországról alkotott véleményéről, és esetleges hírszerzési tevékenységére utaló magatartásjegyeit is térképezze fel.

 

„Stefán” fn. tmb. a vacsoráról és a jelenlévők köréről részletes jelentést késztett. Az írásbeli beszámoló részeként mellékeli a lakás saját kézzel rajzolt alaprajzát is. A sokrétű információk között a jelentés részleteket tartalmaz a diplomata napi életviteléről is. A jelentés a következő résszel zárul. „A legközelebbi találkozón igyekszem szorosabb kapcsolatot kiépíteni vele. Feltérképezem magánéletét, megkeresem azokat a csatlakozási pontokat, melyeken keresztül találkozásainkat rendszeressé tehetem.”

Mindezek alapján megállapítható, hogy Fazakas Szabolcs – ellentétben azzal, amit a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság jelentéstevőjének kérdéseire adott írásbeli válaszában állit („A 80-as évek végén, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős miniszterhelyettesként, aktívan részt vettem Magyarország nyugat-európai gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében, …”) – „Stefán” fedőnéven az állambiztonsági szolgálat alkalmazásában ügynök volt 13 éven keresztül, és a rendszerváltozás hajnalán a német diplomatákat és üzletembereket nem partnernek, hanem titkosszolgálati eszközökkel üldözendő ellenségnek tekintette.

 

A magyar Állami Számvevőszék 1996. vagy 1997. évi éves jelentéseiből alkalomszerűen kiragadott idézetek tartalmazzák az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium működéséhez kapcsolódó szabálytalanságokat, amely abban az időszakban Fazaks Szabolcs miniszteri irányítása alatt állt.

Bekezdések a 393. számú ÁSZ-jelentésből a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenőrzéséről az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi minisztérium működése kapcsán:

 

„A számszaki felülvizsgálat mellett az Áht. végrehajtására kiadott 156/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet előírta a szakmai feladatok teljesítésének, a pénzügyi forrásokkal való összhang értékelését is. Helyszíni ellenőrzésünk tapasztalatai szerint a jogszabályban megfogalmazott követelménynek a fejezetek döntő többsége nem tett eleget. Az intézményi sajátosságoknak megfelelő szakmai feladatellátásra is kiterjedő értékelés (…) mellett a fejezetek döntő többsége e követelménynek egyáltalán nem, vagy csak hiányosan tett eleget.” (I/2. fejezet)

 

„A helyszíni ellenőrzés során vizsgált fejezetek többsége nem tett eleget az Áht. és a kormányrendelet – hivatkozott – bekezdései szerinti azon kötelezettségének, hogy a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét (az igénylés és elosztás módját, az engedélyezési hatásköröket, az előirányzat-módosítás rendjét, a pénzügyi lebonyolítást és a szakmai és pénzügyi teljesítés ellenőrzését) írásban szabályozza. (II/1. fejezet)”

 

„Az esetenként tapasztalt szabálytalan felhasználás az előirányzatokkal való helytelen gazdálkodásra, a beszámoltatás, a szakmai ellenőrzés elmaradására is visszavezethet. (II/1. fejezet)”

Deutsch Tamás levele a szakbizottság tagjainak itt olvasható.