Ne a Dunát igazítsák a hajókhoz, hanem a hajókat a Dunához

Kétnapos dunai tanulmányúton vettek részt a hét elején az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottságának képviselői a magyarországi Duna szakaszon. A tanulmányút keretében az Országházban találkoztak a Magyar Parlament képviselőivel egy közös bizottsági ülés keretében.

Az Európai Parlament Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsága magyar tagját, Barsiné Pataky Etelkát kérte fel a Bizottság tagjainak Duna mentén tett látogatás szakmai előkészítésére. Barsiné magyar sikerként értékelte, hogy az Európai Parlament közlekedési bizottságának az 5 éves parlamenti ciklusra eső tíz tanulmányútjának egyikét sikerült a Duna fontosságának szentelni, ezzel európai szinten is ráirányítani a figyelmet a Duna adta lehetőségekre és gondokra.

„A cél az volt – mondta a képviselő asszony -, hogy olyan programot állítsunk össze, amivel a Dunát, mint komplex rendszert mutassuk be az európai-képviselőtársainknak, azaz, nem csak hajózási út, de egyben hazai ivóvízbázis, európai ökológiai, turisztikai és kulturális érték is”. Ennek megfelelően az Európai Parlament képviselői szárnyashajóra szálltak Pozsonynál, majd egy kitűző hajóról látogatást tettek az ökológiai szempontból kiemelten fontos Szigetközben, ahol tájékoztatást kaptak a „Pisztráng” civil szervezet vezetőjétől, Fűzfa Zoltántól. Meglátogatták a gönyüi kikötőt, ahol az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekről kaptak tájékoztatást. Csepi Lajos, közlekedési szakállamtitkár, ismertette a Magyar Kormány Dunával kapcsolatos terveit. Majd Visegrádon a város polgármestere beszélt a Duna kulturális szerepéről. A turizmus fontosságáról tartottak előadást Bánki Erik, az Országgyűlés Sport és Turizmus Bizottságának elnöke, illetve Dr. Róna Iván a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. A küldöttség másnap ellátogatott a csepeli szabad kikötőbe, ahol a szintén európai forrásokból fejlesztett kikötőt, az intermodális szállítás magyar példáját tekintették meg. Ezután a csoport hajóval érkezett a Magyar Parlamenthez, ahol az Országgyűlés Közlekedési és Infrastruktúra Albizottságával találkoztak, Fónagy János elnök vezetésével.

A látogatást követően Barsiné elmondta, hogy sikeresnek ítéli meg a delegáció munkáját, hiszen az európai képviselők a hallottakból és látottakból megértették, hogy a Duna Magyarország számára több mint egy vízi út. Magukkal vitték a magyar képviselők azon üzenetét is, hogy az európai képviselők segíthetnek az országokon átívelő kérdések összehangolásában.

Az Országházban tett látogatás során Fónagy János, a Közlekedési Albizottság elnöke kifejtette, hogy a Duna hajózási potenciálját Európában hasznosítják megfelelően, de magyar részről sem. Ennek a környezetkímélő közlekedési módnak a jobb kihasználásához a folyó menti tagországok szorosabb együttműködésére van szükség. Az európai képviselőknek kifejtette: a klímaváltozás a Duna, és ezzel Magyarország vízbázisára is hatással van, a vízhiány hamarosan jelentős európai problémává válhat a jövőben. Fónagy veszélyesnek tartja, hogy az elmúlt időszakban négy métert süllyedt a talajvíz szintje.

Barsiné Pataky Etelka hozzátette: az Európai Parlament klímaváltozással foglalkozó bizottságának most készülő jelentése is külön fejezetben foglalkozik a vízgazdálkodással. Nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a Dunához – hangsúlyozták többször az eszmecsere során a képviselők. Georg Jarzembowski, néppárti képviselő ebben a vonatkozásban kifejtette, hogy fontos lenne felmérni mekkora a valós igény a folyami szállításra, és ennek tudatában kellene megtervezni a hajókat, hogy a süllyedési szint problémáját megfelelően tudják kezelni.

A téma fontosságára tekintettel nagy számban jelentek meg a találkozón az Országgyűlés képviselői is, többek között Baráth Etele, Nagy Andor, Szatmáry Kristóf, Szanyi Tibor. Az uniós küldöttségből Brian Simpson, szocialista képviselő a nemzetközi vonatkozást, Szerbia szomszédi helyzetét emelte ki, Michael Cramer, a zöldek frakciójából ökológiai kérdéseket tett fel, és a Duna-menti kerékpáros turizmus fontosságára hívta fel a figyelmet. Az osztrák zöldeket képviselő Eva Lichtenberger a magyarországi vízbázis állapotáról érdeklődött, míg a holland liberális Lilly Jacobs a hajózhatóság javítását sürgette, Francesco Ferrari, olasz képviselő, az öntözéssel kapcsolatban tett fel kérdéseket.

„A hajózás és hajózhatóság fontosságát sem vesztettük szem elől – mondta Barsiné – hiszen a Duna a transzeurópai közlekedési hálózaton belül is prioritást élvez, mint a 30 európai prioritásprojektek egyike”. A Duna – Majna – Rajna hajózási útvonal fejlesztésére 2007-2013 között 190 millió eurót költ az Unió. A projekt keretében Magyarország ebben az időszakban 4 millió euró támogatást kap a TENT-T költségvetésből az Európai Uniótól, elsősorban megfelelő környezeti és egyéb hatástanulmányok készítéséhez. Több mint 65 milliárd forintnyi beruházás szükséges a Duna hajózhatóságának javításához, aminek nagyobb részét fontos lenne további, más uniós alapokból finanszírozni.

Barsiné végezetül kiemelte, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a Dunára „európai körökben”. Rövidesen Brüsszelben a Baden-Württembergi Tartomány EU-képviselete szervez egy Duna konferenciát, amelyen többek között Danuta Hübner, Európai Bizottság biztosa és Unión kívüli állam- és kormányfők is részt vesznek. Körvonalazódik annak lehetősége, hogy a Mediterrán vagy a Balti Együttműködés mintájára egy Duna menti regionális együttműködés is megvalósulhasson. A konferencia keretében Barsiné az Unió lehetőségeiről tart majd előadást a transzeurópai hálózat részét képező Dunával kapcsolatos munkacsoportban.

Az eseményről készült képek itt láthatók.