Nemzetközileg sikeres magyar-zsidó labdarúgókról és edzőkről nyílt kiállítás

A megnyitón Kirschner Péter, a Mazsike elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor az elit futballt képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar futball hírét a világba, mint később Puskás Ferenc.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a magyar válogatott már 15 évvel az Aranycsapat Wembley-beli győzelme előtt ezüstérmet nyert a labdarúgó világbajnokságon.

„A magyar labdarúgás sikerei és hagyományai elképzelhetetlenek lennének magyar-zsidó, zsidó-magyar honfitársaink fantasztikus hozzájárulása nélkül” – tette hozzá az elnök, aki büszkén említette meg, hogy Jonathan Wilson „Futballforradalmak” című könyvében a „Dunai Iskola”, s annak magyar ága önálló fejezetet képvisel.

Az interaktív tárlaton 11 játékos – köztük minden idők legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek között az Internél is játszó, majd edzősködő Weisz Árpád – , továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címére vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg. Deutsch Tamás szerint azonban még ennél jónéhányszor több sportoló és edző neve is elférne a dicsőségtáblán.

„Van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta” – fogalmazott a kék-fehér klub elnöke.

„De van miért szégyenkeznünk is, mert szívszorító az a gyűlölet, az az embertelenség, amely pillanatok alatt pusztította el évtizedek közös, megfeszített munkáját” – fűzte hozzá, utalva arra, hogy a magyar-zsidó sportemberek sikereit kegyetlen erőszakkal roppantották meg a náci és a kommunista diktatúrák.

„Kiállításunk méltó emléket állít a vészkorszakban meghurcolt és meggyilkolt sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek” – jelentette ki beszéde végén Deutsch Tamás, aki szerint „csak akkor állíthatjuk helyre a futballmágusok és labdazsonglőrök országát, ha a kiállításon bemutatott értékrendet adjuk át a fiataloknak.”

A tárlat létrejöttében elévülhetetlen szerepet vállaló Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője azt mondta: Magyarország az 1867-es kiegyezéstől egy fantasztikus évszázadot tudhat magáénak, s a kiállítás most egy olyan területre hívja fel a figyelmet, amelynek történelmi vonatkozásairól keveset beszélünk, ez pedig a magyar labdarúgás kialakulása és fejlődése”. Emlékeztetett arra, hogy Guttmann Béláék egy olyan korban sajátították el tudományukat, amikor a kedvező kultúrpolitika és sportpolitika mindent megtett annak érdekében, hogy a szabadidő- és a versenysport méltó módon induljon el, és rövid időn belül nemzetközi szintre jusson.

„Amikor irigykedve nézzük a mai elit futballt, vegyük számba, hány magyar focista és szakember tette le napjaink nemzetközi labdarúgásában kimagasló eredményeket elérő klubjai sikereinek alapjait” – fogalmazott a Mazsike ügyvezetője, aki szerint ezen emberek emléke eddig gyakorlatilag teljesen feledésbe merült.