Tízpontos visegrádi javaslat a költségvetési vitához

Tízpontos javaslattal járultak hozzá a visegrádi országok az uniós források „jobb elköltését” (better spending) célzó kezdeményezéshez. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország a következő többéves pénzügyi keret vitájának célegyenesében rukkoltak elő a csomaggal, amely elsősorban a tagállamok egyenlőségét, a méltányosabb feltételek megteremtését és nem utolsósorban közvetetten a források szintentartását is célozza.

A V4-csoport soros elnökeként Lengyelország mutatta be az európai ügyekért felelős miniszterek keddi luxemburgi ülésének informális reggelijén a javaslatot, amely egy egyeztetett álláspont a főként a nettó befizetők által megfogalmazott „better spending” elvekhez.

Utóbbi megközelítés, amit az Európai Bizottság is magáévá tett, egyelőre homályos. Az uniós büdzséhez jelentős összegekkel hozzájáruló tagállamok (Nagy-Britannia, Hollandia, Finnország, Dánia, Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Ausztria) abból indulnak ki, hogy szerintük az európai uniós források egy részét felesleges célokra fordítják, más részük felhasználása nem hatékony, több helyütt „elfolyik” a pénz, ráadásul sok projektről derül ki már a folyósítás után, hogy nem életképes, és nem is felel meg az eredetileg kitűzött céloknak.

Ez alapján tűzték ki ezek országok azt a célt, hogy az uniós kohéziós forrásokat a jelenleginél „jobban” kell elkölteni. Ez az ő értelmezésükben, mint ahogyan ez a többéves pénzügyi keret vitájából is kitűnt, egyebek mellett a kohéziós források megnyirbálását (nominális értékben szinten tartását) is jelenti. Ezt nem fogadják el a kohéziós forrásokra jogosult országok, és erre mutatott rá a visegrádi négyek keddi tízpontos állásfoglalása is.

A BruxInfo birtokába került dokumentum szerint „a pénzfelhasználás minőségére kell hangsúlyt fektetni, a kiadási tételek csökkentése ugyanis önmagában nem jelenti majd az adófizetői pénzek jobb felhasználását”. A négyek szerint arra kell koncentrálni, hogy megfelelő hatékonysági előfeltételeket (ex-ante) fektessen le az EU, és csak ezek teljesítése esetén költhessék el a tagállamok a felzárkóztatási pénzeket. Ezek alapján a négy közép-európai állam úgy látja, ugyanezt a megközelítést kellene alkalmazni az uniós költségvetés minden kiadási fejezetére, a kohéziós források felhasználásának hatékonyságát pedig az Európai Tanács tavaszi ülésén kellene megvitatni.

Az európai uniós ügyekért felelős államtitkár a BruxInfónak nyilatkozva rámutatott arra, hogy a kelet-európai országok, különösképpen a visegrádi négyek csoportja tehát elviekben támogatja a hatékonyabb uniós forrásfelhasználás elvét, de „senki nem sajátíthatja ki magának a kohéziós forrásokat”.

A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a kohéziós politika és az EU 2020 stratégia céljai között, magyarán a kohéziós források felhasználásánál szempont legyen az, hogy az adott projekt hozzájárul-e a közösen meghatározott uniós célkitűzésekhez. Ugyancsak fontos lenne szerintük az együttműködés fokozása minden területen, azaz úgy kellene végrehajtani a fejlesztéseket, hogy a tagországok közben figyelembe veszik a már futó európai uniós projekteket. Szerintük a programok közötti nagyobb átjárhatóság megteremtésével növelhetők lennének egy-egy projekt pozitív hatásai.

Egyenlő makrogazdasági feltételeket szeretnének a közép-európai államok minden tagország számára – olvasható a papírban. A Bizottság által lefektett feltételrendszernél „sokkal méltányosabb és igazságosabb szisztémára lenne szükség”, a gazdasági feltételeknek pedig ténylegesen ki kell szűrniük a nem hatékony pénzfelhasználást. Győri Enikő államtitkár elmondta, azoknak az országoknak, amelyek nem jogosultak kohéziós forrásokra, következésképpen nem is kell teljesíteniük az adott makrogazdasági feltételeket. Ezért szeretnének a visegrádi államok olyan feltételeket, amelyek minden számára kötelezőek.

Az ezzel kapcsolatos szankcióknak „arányosnak és felülről korlátozottnak kell lenniük” – állítja négy ország. A dokumentumból kiderül, a négyek támogatnának egy GDP-arányosan meghatározott szankciós korlátot. A büntetésnek szerintük nem a kifizetésekre, hanem a kötelezettségvállalásokra kell vonatkozniuk, és nem lehetne felfüggeszteni a teljes leköthető pénzkeretet – javasolják a visegrádi országok.

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó síkra száll azért is, hogy már 2014. január 1-jétől elindulhassanak az új pénzügyi keret forrásaiból finanszírozandó fejlesztési programok, ehhez világos és egyszerű rendeleti szabályozást kell alkotni. Arra is sürgetik a többi tagállamot, hogy állítsanak fel erős és kiszámítható pénzelosztási intézményrendszert. „Az ex-ante feltételek tehát vonatkozzanak mindenkire, és legyenek egyértelműek. Ha ezek megvannak, akkor minden tagország, így Magyarország is ehhez mérten felállíthat egy hatékonyabb elbírálási-elosztási rendszert” – mondta a BruxInfónak Győri Enikő.

Nagyobb szerepet szánna a négy ország az úgynevezett innovatív pénzügyi eszközöknek is a kohéziós fejlesztésekben, szerintük ez kulcsfontosságú lenne a kis- és középvállalkozások fejlesztésében.

Ismét szükségesnek nevezték teljesítménytartalékok felállítását is tagállami szinten. Ebből a céljukat elért projekteket lehetne „jutalmazni”, ez megfelelő pozitív ösztönző lehetne a pályázók és a tagországok számára.

Támogatják a négyek azt a bizottsági gondolatot, amely szerint a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést elősegítő projekteknek előnyt kell élvezniük a kohéziós politikában.

Végezetül a négy ország támogatja, hogy a pénzügyi korrekció csak a legvégső megoldásként merüljön fel abban az esetben, ha a tagállam nem tudta elérni a teljesítménytervben a projektekkel kitűzött céljait.

Győri Enikő államtitkár az ülés után a BruxInfónak azt mondta, a nettó befizető országok miniszterei lényegében nem is reagáltak a visegrádi javaslatra, ezzel kapcsolatban egyébként a politikus ki is fejezte rosszallását az ülésen. Győri Enikő megjegyezte, „a nettó befizető országok hatékonyabb elköltés címén felvázolt rendszerében épelméjű állampolgár biztosan nem pályázna forrásokra”.

bruxinfo.eu