A Duna-stratégia a turizmusfejlesztés szolgálatában

A XXI. században az országok közötti együttműködés nem csupán lehetőség, hanem kötelesség. Napjaink kihívásait egyedül nemzetállami szinten sokszor már nem lehet megfelelő hatékonysággal kezelni. Az európai makroregionális stratégiák döntéshozatali-irányítási modellje, kormányzási elve átmeneti szintet képvisel az uniós és a tagállami szint között. Az Európai Unió második makroregionális stratégiája, a Duna-stratégia integrált megoldásokat kínál a határokon átnyúló kihívásokra. Az együttműködés különösen fontos a környezetvédelemmel összefüggő ügyekben. A Duna ökoszisztémája rendkívül érzékeny rendszer. Gazdag ritka fajokban, melyeket a környezetszennyezés rendkívül nagy mértékben veszélyeztet. A Duna a világ tíz legszennyezettebb folyójának egyike. Az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás negatív hatásai fokozottan érzékelhetőek lesznek Kelet-Közép-Európában. Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége éppen ezért a Dunát „zöld folyosóként” határozta meg. Olyan Duna-régiót képzelt el, mely egyszerre élhető, fejlődő és gazdagodó. Magyarország egyensúlyt kíván teremteni a gazdasági fejlődés és a környezetvédelmi szempontok maradéktalan érvényesülése között. Magyarország Dunastratégiával kapcsolatos megközelítése összhangban van az EU 2020 stratégiával, melynek alapja az intelligens, fenntartható növekedés. A turizmus ezer szállal kapcsolódik a környezetvédelemhez, ezért a Duna-stratégia több prioritási területe is foglalkozik a turizmussal és a környezetvédelemmel. Két környezetvédelmi prioritási területen Magyarország a koordinátor: a vízminőség helyreállításával és fenntartásával (Szlovákiával együtt), valamint a környezetvédelmi kockázatok kezelésével kapcsolatos tevékenységekben (Romániával közösen). A vízi turizmus a turizmus egyik önmagában is összetett ága, mely magába foglalja a sport- és rekreációs lehetőségeket valamennyi kapcsolódó szolgáltatással együtt (szabadidő-komplexumok építése, kerékpárutak kibővítése, kulturális helyszínek fejlesztése stb.). A vízi turizmus páratlan lehetőségeket kínál az elmaradottabb régiók számára a természetes erőforrásaik kihasználására, a térségek gazdasági fejlődésére, különösen új munkahelyek teremtésére. A turizmusfejlesztés sikerességéhez ugyanakkor nélkülözhetetlen az infrastruktúra fejlesztése. A Duna-stratégia 27. számú projektje jól illusztrálja, milyen konkrét támogatást tud nyújtani a turizmus fejlesztéséhez a makroregionális stratégia. A projekt célja, hogy az évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Duna-túra eddigi eredményeire alapozva fejlessze a dunai (vízi) turizmust, valamint erősítse a részt vevő országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat.A Nemzetközi Duna-túra már évtizedek óta vonzza a folyó menti országokból érkezett résztvevőkön túl a lengyel, francia, holland, sőt ausztrál, amerikai és új-zélandi túrázókat is. A túra nemzetközi hatása a kezdetektől fogva jelentős. Célja többek között az volt, hogy a különböző származású, szakmai és társadalmi hátterű résztvevők a túra keretében jobban megismerjék az egyes országok kultúráját, szokásait. A túra kiterjesztésének számos előnyös hatása van: segíti a hátrányos helyzetű régiók fejlődését; környezetbarát módon hasznosítja a régió természetes erőforrásait; alternatív munkahely-teremtési lehetőségeket hoz létre; támogatja az egészséges életmód terjesztését; illetve pozitív hatással van az országok közötti kapcsolatok fejlesztésére, különös tekintettel a tagországok és a tagjelölt államok közötti kapcsolatokra. A hasznosításra érdemes helyi tapasztalatok, alulról jövő kezdeményezések becsatornázása és a széles körű társadalmi együttműködés fontos szerepet kap a projekt megvalósításában. A fent említett projekt csupán egy példa a Duna-stratégia több, hasonló célú kezdeményezése közül. Számos projekt került kidolgozásra a turizmussal és a környezet védelmével kapcsolatban. A stratégia megvalósítása csakis olyan módon lehet sikeres, mint amilyen együttműködés a siker záloga volt a stratégia kidolgozása során. A sikerhez elsősorban valamennyi érintett aktív részvétele, közreműködése vezetett. És ez nem más, mint az európai egyesülés szellemiségének a megvalósulása.