A gazdasági kormányzás erősítése mellett az elnökség

„A jó ellensége a jobb” mondásra hivatkozva a magyar miniszterelnök úgy vélte február 5-i sajtókonferenciáján, hogy a német-francia gazdaságpolitikai koordinációs elképzelés „messze túlmegy a hatos jogszabálycsomagon”. Ez a gazdasági kormányzás megerősítésére irányul és tető alá hozása az elnökség legfontosabb célkitűzése. „A jobb ötleten is érdemes elgondolkodni, de előbb a jó ötlet megvalósítását végezzük el” – mondta Orbán. Nem szabad, hogy megzavarjon a jónál jobb gondolat, a 17-ek gazdasági kormányzásának összehangolása – tette hozzá.

Radikális német-francia javaslat

A német-francia koncepcióból – amelyre az Európai Tanács február 4-i záróközleményének melléklete utal – Orbán kiemelte a nyugdíjkorhatár és az adószámítás alapjainak egységesítését, valamint a költségvetési fékeknek a tagállamok jog-, illetve alkotmányrendszerébe való beépítését. „Ezek sokkal radikálisabb intézkedések, mint amilyeneket a magyar elnökség által pártfogolt hat jogszabályból álló csomag tartalmaz” – állapította meg a magyar kormányfő.

„Összegzésem szerint az eurózóna miniszterelnökei arra a következtetésre jutottak, hogy a 27-ek keretében nem tudják kezelni az eurózóna válságát, ezért teljesen szokatlan lépéseket javasoltak, amelyek eddig hiányoztak az európai gazdasági kormányzásból” – fogalmazott Orbán. „A közös valuta mögül hiányzó közös gazdálkodási politika addig nem okozott bajt, amíg a gazdaságok szárnyaltak, de most kiderült, hogy az euró mögé közös költségvetési és gazdasági politika is kell – magyarázta a miniszterelnök. – Ezért az erős országok elhatározták, hogy ezt létrehozzák.”

Magyarország ellenzi az adórendszerek összehangolását

Orbán Viktor megjegyezte, „kellő fenntartással kell kezelni” azt az ígéretet, „hogy az eurózónához nem tartozó országok is csatlakozhatnak” a versenyképességi paktum néven emlegetett új együttműködéshez. A magyar kormányfő szerint viharhullámok közelednek, és „már nincsen egyetlen közös hajó, hanem hajóraj van”, és „mindenkinek a saját hajóját kell megerősítenie”.

„A magyar kormány nem ellenzi, hogy az eurózónához tartozó 17 állam döntéseket hozzon, és így erősebb gazdasági koordináció jöjjön létre az Európai Unióban”, de Orbán Viktor az adórendszer összehangolásához való magyar csatlakozást kizárta. „Amíg én vagyok a miniszterelnök, a magyar kormány sohasem fogja támogatni az adórendszer összehangolását” – szögezte le, és azzal érvelt, hogy az adórendszerek harmonizálásával Magyarország elveszítené az esélyt arra, hogy utolérje a fejlettebb országokat. Orbán kifejtette, hogy „Magyarországnak sohasem szabad olyan együttműködésben részt vennie, amely az adórendszer harmonizációját jelenti, mert ezzel Magyarország leteszi a fegyvert”. „Nekünk többet kell dogoznunk, és jobb adórendszerre van szükségünk, mint a fejlett országoknak” – fűzte hozzá.

Nem áll fenn a kétsebességű Unió veszélye

„Örülünk, hogy meg fogják menteni az eurót, de nekünk a saját utunkat kell járnunk” – fogalmazott a magyar miniszterelnök. Ezzel összefüggésben az euró magyarországi bevezetésének esélyeit így minősítette: „a csillagok mostani állása szerint 2020 előtt itt eurócsatlakozást nem lehet elképzelni”.

Ugyanakkor kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette, hogy nem áll fenn a kétsebességű Unió, az EU kettészakadásának veszélye, „mert a 17-ek semmilyen döntést sem hozhatnak, amellyel az alapszerződést áttörnék”. A kormányfő elismerte, hogy a 17-ek szorosabb gazdasági koordinációja „radikálisan meg fogja változtatni az euróövezethez való csatlakozás szabályait, a közös költségvetési politika elfogadásának irányában”.

Áttörés az európai energiapolitikában

Az Európai Tanács február 4-i ülésének az energia kérdésében hozott határozatát áttörésnek és történelminek minősítette Orbán Viktor. Kiemelte, hogy az EU megteremti az egységes energiarendszert, felszámolja az energiaellátási szigeteket, vagyis nem lesznek olyan országok vagy országcsoportok, amelyek ne csatlakoznának a nyugat-európai rendszerekhez.

Az EU célul tűzte ki a külső energiafüggőség felszámolását, hogy minden országnak legalább két, egymástól független forrásból legyen biztosítva az ellátása. Magyarországnak néhány éven belül összeköttetése lesz a Balti-, a Fekete-tengerhez és az Adriához, valamint Szlovénián keresztül az olasz, illetve az észak-afrikai gázpiacokhoz. Orbán Viktor szerint Magyarország saját tárolókapacitásának megnövelése révén minden piachoz tud majd csatlakozni, és mindig a legkedvezőbb árakon vásárolhat gázt.