Dr. Deutsch Tamás európai parlamenti képviselôt a magyar uniós elnökség eddigi tapasztalatairól, az unió következô költségvetési ciklusának formálódó alapelveirôl és az Új Széchenyi Tervben szereplô fejlesztési lehetôségekrôl kérdeztük.
– Az uniós tagállamok körében általánosan elfogadott nézet, hogy az elsô soros elnökség egyfajta tûz keresztség: akkor értjük meg igazán ezt a bonyolult dön téshozatali mechanizmust, ha egyszer már irányítottuk. Európai parlamenti képviselôként mik a benyomásai? Megváltoztak a hétköznapok január 1-je óta?
– Igen. A komoly rutinnal rendelkezô néppárti képviselôtársaim, akik korábban átélték már ugyanezt a helyzetet, ezt elôre jelezték. Olyan idôszak ez, amikor felénk, magyar képviselôk felé megkülönböztetett
figyelem fordul, és ez természetesen mind a huszonkét magyar képviselôre igaz. Hadd említsek egy egyszerû példát: köztudott, hogy vezérszónoki rendszerben zajlanak a viták az EP elé kerülô fontosabb kérdésekben, melyekben elôször a legnagyobb frakció, vagyis az Európai Néppárt szónoka fejti ki pártja álláspontját, azután a szocialista frakció hangadója szólal fel és így tovább… Nos, ezekben az esetekben van egy íratlan szabály, mely szerint a fontosabb viták mindegyikénél az adott frakció vezérszónoka után megszólaló képviselô a soros elnökséget adó ország képviselôje. A soros elnökségünk idôszaka egy különleges helyzet, amelyhez két nagyon fontos tényezô is társul: egyrészt mindenki számára teljesen világos, hogy az elôttünk álló fél esztendô nem egy szokványos idôszaka az uniónak, hiszen, ahogy azt Orbán Viktor is gyakran kifejtette, különös jelentôségû feladatokat kell megoldania a magyar elnökségnek. Másrészt az elnökségünk kezdetére esett a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos, meglehetôsen érzelemgazdag vita is, amelynek számos eleme igen távol esett az érthetô és szükséges kritikai hangvételtôl, s nemegyszer Magyarország, a magyar emberek elleni méltatlan támadássá fajult. Úgy érzem, ez a két tényezô külön fûszerezte ezt az elmúlt egy hónapot.
– Talán a „fûszeres” hangulat miatt, de kevesebbet hallani arról, hogy folyamatban van az unió következô költségvetési ciklusának elvi kidolgozása is, legalábbis erre utal az a dokumentum, amelyet február 1-jén egyhangúan fogadott el az Európai Parlament illetékes bizottsága. Eszerint a strukturális alapok öszszehangolásával lehetne elôsegíteni a munkahelyteremtést és ezen keresztül az unió kohéziós, vagyis felzárkóztatási tevékenységének erôsödését. Mit jelent ez pontosan?
– Maga a kohéziós politika nem más, mint az uniós tagországok közötti, valamint az egyes országokon belüli területi, gazdasági és szociális különbözôségek kiegyenlítésének folyamata a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatásával. Ez egy olyan folyamat, amely minden tagországnak, vagyis a felzárkóztatásban komolyabb anyagi terheket vállaló, fejlettebb államoknak is érdekében áll. Miért? Mert a különbségek további növekedése olyan gazdasági terheket jelenthet a fejlettebb térségek számára is, amelyeket
egyszerûen nem bírnak el. Ilyen például a migráció, vagyis az odaáramlás. Sokak által ismert klasszikus példa a török vendégmunkások problémája Németországban. Egy másik fontos indok az a gazdaságpolitikai ökölszabály, amely szerint a még elmaradott térségek felzárkóztatása lendületet
ad a fejlettebb régióknak is. Az a dokumentum, amelyrôl nemrégiben tárgyalt az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális bizottsága, lényegében a kohéziós célok érvényesítésében érintett uniós alapok, a regionális fejlesztési alap, a kohéziós alap, az európai szociális alap mûködésének összehangolásáról szól. Az elfogadott határozatban megfogalmazódik a párhuzamosságok kiszûrésének igénye csakúgy, mint a pályázati bürokrácia csökkentése, aminek eredményeként gyorsabban juthatnak források a végfelhasználókhoz. A dokumentum meghatározza azokat az alapcélokat is, amelyeknek alá kell rendelni a strukturális alapokat, ezek között elsô helyen szerepel a munkahelyteremtés, ami számunkra komoly eredmény. A 2013 után kezdôdô újabb hétéves uniós költségvetési idôszakban ezen döntés és más hasonló döntések alapján arra számíthatunk, hogy az uniós fejlesztési források nagymértékben fognak munkahelyteremtô beruházásokat támogatni, ami komoly esélyt jelent hazánk számára ahhoz, hogy újra jelentôs forrásokhoz jussunk.
– Visszatérve a jelenlegi uniós költségvetési idôszakra: a munkahelyteremtés elsôdleges célként
szerepel az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési célkitûzései között is. A napokban Békéscsaba is a tervet bemutató szakmai roadshow egyik állomása volt, ahol igen szép számú érdeklôdô
hallgatta a beszámolókat, a szükséges lelkesedés tehát megvan. Kíváncsi lennék, hogy ön szerint milyen lehetôségeket kínálnak a dél-alföldi régió számára az ÚSZT-ben megfogalmazott fejlesztési irányvonalak?
– Nagyon fontos és külön öröm számomra az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok regionális differenciáltsága. Vannak olyan pályázatok, amelyek az ország mind a hét régiójában ugyanolyanok, de, szintén minden régióban, vannak olyan pályázati célkitûzések is, amelyek az adott térségben meglévô helyi problémák megoldását vagy az egyedi lehetôségek kiaknázását segítô célok. A dél-alföldi régióban ilyenek a speciális turisztikai fejlesztéseket elôsegítô tenderek, amelyekbôl viszonylag
keveset találunk például a középmagyarországi területeken, de említhetném az infrastrukturális, közlekedésfejlesztési beruházásokat támogató pályázatokat is, amelyekre konkrétan Békés megyének
óriási szüksége van. Emellett az ÚSZT egyik szintén fontos sajátossága a kis- és középvállalkozások
munkahelyteremtô és termelô tevékenységének széles körû támogatása, ami alapvetô fordulatot jelent az elôzô hat év gyakorlatához képest. Az elmúlt idôszakban nevetséges arányt ért el a kkv-szektor
gazdasági lehetôségeit bôvítô, ezáltal a foglalkoztatást elôsegítô pályázatok megjelenése. A még meglévô több mint kétezermilliárd forint döntô része az Új Széchenyi Tervben ezeket a célokat szolgálja, ami minden régió kis- és középvállalkozói számára kivételes lehetôségeket nyújthat. Ehhez társul az az egyszerûsített pályázati rendszer, ami átláthatóbbá, sokkal egyszerûbbé teszi a lebonyolítást, s aminek köszönhetôen nem kell tovább hizlalnunk azt a pályázatíró iparágat sem, amelyet tudatosan hizlalt az elmúlt hat év szocialista kormányzása, mély meggyôzôdésem, hogy a pályázatot kiírók és a pályázatíró-lobbi közötti összejátszás jegyében. Az Új Széchenyi Terv tehát jellegében és céljaiban is egy sokkal kidolgozottabb, de mégis rugalmasságra, egyszerûségre törekvô gazdaságfejlesztési program, amelynek fô célja a meglévô munkahelyek megôrzése mellett minél több új munkahely létrehozása itt, a dél-alföldi régióban is.
Kárász-Kiss Péter – Csabai Mérleg