A polgárközeli Európa megteremtésére koncentrálunk

Az igazságügyi miniszterek február 25-én Brüsszelben döntést hoznak arról, milyen szerepet játszhat a Tanács az Alapjogi Charta hatékony alkalmazásában. Miért van szükség erre? Az Unióban minden döntés tervezetét a Bizottság dolgozza ki, amely őrködik az EU-jog betartásán. Előfordulhat-e olyan eset, hogy egy döntés, amelyet a Tanács a Bizottság javaslatára fogad el, nem lenne összhangban az Alapjogi Chartával?

A magyar elnökség első helyen a polgárközeli Európai Unió megteremtésére koncentrál, így nagyon fontosnak tartja azt is, hogy az uniós országokban élők ténylegesen „hozzáférjenek” az Alapjogi Chartában megfogalmazott alapvető jogaikhoz. Ehhez elengedhetetlen, hogy valamennyi tagállam és tagállami intézmény tiszteletben tartsa az Alapjogi Chartában foglaltakat, és tegyen annak érvényesítéséért. Ez egyébként a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta az Unió intézményei és tagállamai számára egyben jogi kötelezettség is. Ennek jegyében kezdődött eszmecsere az igazságügyi miniszterek között 2011. január 21-én, Gödöllőn, a Bel- és Igazságügyi Tanács informális ülésén, és ennek jegyében fogadjuk el várhatóan február 25-én a következtetéseket a Tanácsnak az Alapjogi Charta hatékony végrehajtásában betöltött szerepéről. A következtetés hangsúlyozza, hogy az alapjogi szempontokat minden érintettnek már a tanácsi eljárás kezdeti szakaszától fogva tiszteletben kell tartania.

Az igazságügy-miniszterek nyilvános ülésen fogják megvitatni azt az irányelvtervezetet, amely nagyobb információs jogokat adna a bűnügyi eljárás alá vont személyeknek. Milyen jogokról van szó?

A tervezet célja, hogy összehangolja, egységesítse azt az eljárást, amelynek során a bűncselekménnyel vádolt uniós polgárt tájékoztatják a jogairól. Ezek közé tartozik, hogy a terheltnek haladéktalanul tájékoztatást kell kapnia a gyanúsításról, a vád tárgyáról, biztosítani kell számára az ügy anyagaihoz való hozzáférést. Az irányelv-tervezet – amelyben a tagállamok már megállapodtak – a magyar elnökség prioritásai közé tartozik, ezért szeretnénk, ha még ebben a félévben politikai döntés születne róla. A javaslat elfogadása a tagállamok közötti bizalom erősítését is szolgálná.

A miniszterek tájékoztatást kapnak a Bizottságtól a személyes adatok uniós védeleméről. Mik a tervei a Tanácsnak az adatvédelemben és konkrétan mire törekszik az elnökség?

A jelenleg hatályos adatvédelmi irányelv célja az egyén védelme, ezzel együtt a személyes adatok szabad áramlásának biztosítása. A magyar elnökség által – a bizottság tavaly novemberi közleményére válaszul – benyújtott, majd a tagállamok által jóváhagyott tanácsi következtetések ezeket a célokat tartják szem előtt. A Bizottságtól azt várjuk, hogy jogalkotási javaslata ezeket a célkitűzéseket erősíti. Mind az egyének helyzete, mind a közös piac működése szempontjából előnyösebb lenne egy olyan új, korszerű szabályozás, amely erősebb harmonizációt eredményez a jelenleginél.

Készül egy olyan rendeletmódosítás, amely megkönnyítené a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági ítéletek határok feletti elfogadását és kikényszeríthetőségét. A minisztereknek tájékoztatást ad erről a Bizottság a gyűlésen. Mit jelentene ez a rendeletmódosítás a polgároknak a mindennapi életben?

A rendelet módosításának célja az, hogy megszűnjön az úgynevezett végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás, vagyis a polgári ügyekben az egyik tagállamban hozott határozat minden további eljárás nélkül, automatikusan végrehajtható lenne a többi tagállamban. Ez a kezdeményezés is az uniós polgárok könnyebb igényérvényesítését segítené. A javaslat tárgyalásának megkezdése a magyar elnökség idejére esik, de lezárulta csak a következő trió elnöklése alatt várható.

A Tanács foglalkozik az Informatikai rendszerek elleni támadásokról szóló irányelvtervezettel, miről szól ez a tervezet és Magyarország mit szeretne elérni a javaslat kapcsán?

Az irányelvtervezet egy korábbi uniós eszköz felváltására törekszik, mivel a közelmúltban Európában előfordult informatikai támadások számos veszélyre hívták fel a figyelmet. Az irányelvtervezet nagy mértékben épít az Európa Tanács 2001. november 23-án Budapesten elfogadott, számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményére, amelyet kiemelkedően magas számú résztvevő – 30 ország, köztük az USA – írt alá azonnal. Az egyezmény a részletes büntető anyagi jogi tényállások mellett eljárásjogi rendelkezéseket tartalmaz, és átfogóan szabályozza a nemzetközi együttműködés jogintézményét.

Úgy tudni, hogy vita lesz a totalitárius rezsimek bűneinek uniós szintű elítéléséről. Mik az álláspontok? Mit kíván elérni az elnökség?

A totalitárius rezsimek által az Európai Unió országaiban elkövetett bűncselekményekről szóló jelentés elkészítésére a Tanács kérte fel a Bizottságot még 2008-ban.. A felkérés arra is vonatkozott, hogy a Bizottság vizsgálja meg, szükséges-e további jogalkotási lépés a társadalmi státusz és politikai meggyőződés alapján meghatározható személyi kör – tipikusan a kommunista rendszerek áldozatai – sérelmére elkövetett népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekmények nyilvános védelmezésének, tagadásának, súlyosan jelentéktelen színben való feltüntetésének a szankcionálására. Látni kell ugyanakkor, hogy a tagállamok eltérő történelmi múltjuk okán adott esetben nem azonos módon vélekednek a totalitárius rezsimek bűneinek uniós szintű elítéléséről.