Áder a kohéziós támogatás megőrzését szorgalmazta
2012. 06. 26.
A magyar államfő az Európai Uniónál tett munkalátogatása során José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság, valamint Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével találkozott.
Magyar újságíróknak elmondta: mindkét megbeszélésén felvetette azt a problémát, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakra készülő uniós költségvetési keret tervezetében a mostani keretnél 19 milliárd euróval kevesebb pénzt szánnak kohéziós – felzárkóztatási – támogatásra, és a kiosztás módszerét is meg akarják változtatni. Ez számítások szerint azzal járna, hogy Magyarország akár 20-30 százalékkal is kevesebb támogatáshoz jutna. Az említett 19 milliárdos keretcsökkenés részeként Magyarország önmagában 7,5 milliárdtól esne el.
"Tekintsék e forrásokat a válságkezelés egyik lehetséges eszközének" – javasolta a köztársasági elnök a két uniós vezetőnek. A válság ugyanis egész Európában elhúzódik, a gazdasági növekedés nem indult be, pluszforrások a korábban vártnál korlátozottabb mértékben állnak rendelkezésre, miközben az államadósságot sem kívánják növelni.
Áder János hozzátette: mind Barroso, mind Van Rompuy kedvezően reagált a magyar felvetésre.
José Manuel Barroso úgy fogalmazott, hogy az általa irányított uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény Magyarország partnere lesz ebben a kérdésben. Herman Van Rompuy pedig egyértelműen egyetértett azzal a megközelítéssel, hogy a kohéziós alapokat a válságkezelés eszközének kell tekintetni – mondta az államfő.
Az elnök az EU-vezetőknek egyebek között azzal érvelt: a kohéziós politika fenntartása nem csupán a támogatott országoknak lenne kedvező, hanem magának az uniónak, valamint azoknak az országoknak is, amelyek a forrásokat adják a kohéziós kerethez. Egy kimutatás szerint ugyanis a "donor" országok 61 százalékban profitálnak – a piac-, illetve a beruházásbővülés folytán – a Magyarországnak és Lengyelországnak juttatott kohéziós pénzekből.
Áder János hangsúlyozta, hogy Magyarország erősíteni kívánja a "kohézió barátainak" tömörülését. Ezt célozta a bolgár államfővel Rio de Janeiróban folytatott megbeszélése, valamint erről szól majd részben néhány nap múlva esedékes varsói látogatása is.
A két uniós vezetővel való találkozóján Áder János javaslatot tett arra is, hogy dolgozzanak ki európai eszközrendszert a nagy ipari katasztrófák okozta anyagi károk enyhítésére. Ezt azért tartja fontosnak, mert a válság sújtotta országokban különösen súlyos pénzügyi következményekkel járhatnak olyan jellegű katasztrófák, mint amilyen Magyarországon a kolontári iszapömlés, illetve korábban a tiszai ciánszennyezés volt. Áder János európai katasztrófabiztosítási díjszabási rendszer létrehozását indítványozta annak érdekében, hogy a jelenleg eszköztelen EU megfelelő eszközzel rendelkezzen a nagy kárösszeggel járó katasztrófák kezelésére.
Beszámolt arról, hogy az unió megvalósíthatósági tanulmányt kíván készíteni, amelyben felmérik egy ilyen díjszabási rendszer létrehozásának lehetőségét. Mint mondta, már meg is kötötték a szerződést a tanulmány elkészítésére, és ha ez megtörténik az év végéig, akkor elkezdődhet az uniós jogszabály előkészítése is.
Az államfő emlékeztetett: a javaslat kidolgozása során meghatározták azt az öt iparágat, amelyek az elmúlt 20 év nagy ipari katasztrófáit okozták. A javaslat szerint ezekben az ágazatokban a nettó árbevétel 0,2 százalékát kellene befizetni egy alapba, így évente mintegy 4 milliárd euró gyűlne össze. Ebből 100 millió eurós határig hitelként lehetne forrást lehívni, az ezt meghaladó kárrész pedig – attól is függően, hogy ki a károkozó – részben már segélyként működne. Ha pedig nincs káresemény, az alapból a 4 milliárd euró fölötti rész pályázati forrás formájában lehívható lenne, elsősorban biztonságosabb üzemi technológiák kifejlesztésére.
A köztársasági elnök azt is hangoztatta, hogy a javasolt rendszer nem róna vállalhatatlan terhet az érintett cégekre, inflációs hatása pedig gyakorlatilag nincs.
Áder János azt is elmondta: a korábban uniós fenntartásokat kiváltó magyarországi ügyekről csak érintőlegesen beszélt José Manuel Barrosóval, aki jelezte, hogy ezt már a múlt részének tekinti, és tárgyaljanak inkább a jövőt érintő kérdésekről. Herman Van Rompuyjel folytatott találkozóján ez a kérdés szóba sem került.