Az Európai Stratégiai Beruházási Alap meghosszabbítása

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (angolul: European Fund for Strategic Investments, EFSI) meghosszabbításáról szóló előterjesztésről tárgyalt január 23-án az Európai Parlament Regionális Fejlesztési (REGI) Bizottsága.

A Beruházási Tervet 2014. november 26-án ismertette az Európai Parlament előtt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Javaslatát az Európai Tanács 2014 decemberében támogatta, és annak gyors megvalósítására szólított fel. Az Európai Parlament és a Tanács 2015 júliusában rendkívüli gyorsasággal fogadta el a szükséges jogszabályi keretet.

A Beruházási Alapot eredetileg hároméves időszakra hozták létre azzal a céllal, hogy legalább 315 milliárd eurónyi beruházást mozgósítson. Az EFSI célja, hogy visszatérítendő források (főleg hitel, hitelgarancia) gazdaságba történő kihelyezése révén élénkítse a beruházásokat, elsősorban a magánberuházásokat az Unióban. Az EFSI alapvetően olyan projekteket támogat, melyek magas kockázatuk miatt pusztán piaci forrásból nem jutnának pénzügyi fedezethez.

A REGI Bizottság ülésén Deutsch Tamás, a téma néppárti felelőse több fontos szempontra is felhívta a figyelmet a Beruházási Alap meghosszabbításának terve kapcsán. A képviselő kiemelte, hogy az Alap indítása óta rövid idő telt el, alig egy év, és a Bizottság máris javaslatot tett a Beruházási Alap 2020. december 31-ig történő meghosszabbítására, az Alap pénzügyi kapacitásának emelésére, a jogosultsági területek kiszélesítésére, az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó projektek fokozottabb támogatására. A néppárti képviselő hangsúlyozta, hogy ilyen rövid idő alatt lehetetlen megfelelően értékelni az Alap beavatkozásainak hatékonyságát. Lényeges ezért, hogy az esetleges meghosszabbítást alapos, részletes és független elemzés előzzön meg, mely kitér arra, hogy mennyiben járult hozzá a Beruházási Alap a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, és mennyiben képviselt hozzáadott értéket, azaz megvalósulhattak volna-e a projektek az Alap hozzájárulása nélkül is.

A fideszes képviselő a kohéziós politika (az Európai Strukturális és Befektetési Alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap közötti egyik leglényegesebb különbségre is rávilágított, ugyanis ellentétben a kohéziós politikával a Beruházási Terv keretében nincsen előzetes földrajzi allokáció, mert a projektjavaslatok gazdasági alkalmasságuk és az Európai Beruházási Bank kritériumai alapján kerülnek elbírálásra. Deutsch Tamás hangsúlyozta, hogy az EFSI-források megoszlása földrajzilag, valamint GDP és lakosság arányosan is kirívóan egyenlőtlen: az EU-15-ök eddig 91,4%-ban, az EU-13-ak (a 2004 után csatlakozott tagállamok) pedig 8,6%-ban részesedtek a Beruházási Terv forrásaiból. Egy főre vetítve az EU15-ök részesedése 20 euró/fő, az EU13-aké 7 euró/fő volt.

„A dosszié néppárti felelőseként fontosnak tartom, hogy a Beruházási Tervből az EU13-ak is kellő mértékben részesedhessenek. Támogatni szükséges a földrajzi egyensúly megteremtését, és segíteni kell azokat az országokat, amelyek nem tudtak kellő mértékben részesedni az Európai Stratégiai Beruházási Alapból” – mondta Deutsch Tamás. Tekintettel arra, hogy az EFSI hozzáadott értéke jelenleg leginkább a KKV-k esetében bizonyított, ezért a KKV-k támogatásának fenntartását továbbra is nagyon fontosnak látja a fideszes képviselő.

Végezetül Deutsch Tamás kifejtette, hogy bár az EFSI jelenthet addicionális értéket az európai beruházások élénkítése területén (bár ennek megítéléséhez kevés az eddig eltelt egy-másfél éves időtartam), de semmiképpen nem helyettesítheti a hagyományos kohéziós forrásokat, melyek fenntartása 2020 után is szükséges és indokolt.