Az elnökség bevonná az Európai Parlamentet a többéves költségvetés előkészítésébe

A Lisszaboni Szerződés a költségvetési tervezés területén is új jogosítványokat adott az Európai Parlamentnek (EP). Így a következő többéves költségvetést sem intézményközi megállapodásban rögzítik majd, mint eddig, hanem rendeletben, vagyis a Tanácsnak az elejétől fogva be kell vonnia a jogszabály kidolgozásába az EP-t, hogy zökkenőmentes legyen a rendelet elfogadása. Ezt Győri Enikő államtitkár fejtette ki azon a közmeghallgatáson, amelyet az EU konzultatív szerve, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság rendezett Brüsszelben a költségvetési felülvizsgálatról és a következő többéves költségvetésre vonatkozó javaslatokról.

A tartalomra összpontosíthatna a következő trióelnökség

Győri hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség olyan megoldással szeretne előrukkolni június végéig, amely alapján az EP-t már a keretköltségvetés tervezésébe is bevonnák, hogy a következő – lengyel-dán-ciprusi – trióelnökség már ne eljárási kérdésekkel vesződjön, hanem a többéves pénzügyi keret tartalmára összpontosíthasson. Az államtitkár jelezte, hogy a magyar elnökség fontos feladatnak tartja a következő elnökségeket ellátó Lengyelországgal, Dániával és Ciprussal egyeztetetett közös eljárási javaslatok kidolgozását, amelyek alapján megkezdődhetnek majd az EP-vel a tárgyalások.

A jövendő többéves keretköltségvetésnek tükröznie kell Európa közös céljait, egyebek között az Európa 2020 stratégiát. Biztosítania kell az olyan hagyományos politikák megfelelő finanszírozását is, mint amilyen a közös agrárpolitika vagy a kohéziós politika – hívta fel a figyelmet Győri. Az elnökség azt a célt tűzte  maga elé, hogy mindezekről a politikákról olyan vitákat folytasson le a Tanácsban, amelyek nem előlegezik meg sem a többéves költségvetés pénzügyi vetületeit, sem a későbbi tárgyalások kimenetelét.

Ennek jegyében a Tanács február 21-én záródokumentumot hagyott jóvá a kohéziós politikáról. Ez kimondta, hogy az Európa 2020 stratégia megvalósításának fontos eszköze a kohéziós politika, de annak programozásánál figyelembe kell vennie a sajátos nemzeti, regionális és helyi szükségleteket, valamint a tagállamok eltérő kiinduló pozícióit. Az energiaügyekért felelős miniszterek február 28-án elvi jelentőségű tanácsi záródokumentumot fogadtak el a 2020-ig szóló energiastratégia és az energiainfrastruktúra-prioritások témájában.

Győri Enikő jelentős eredménynek minősítette azt is, hogy a Mezőgazdasági Tanács március 17-i ülésén a tagállamok nagy többsége egyetértett az elnökség záródokumentumával, amelynek fő üzenete, hogy fenn kell tartani az erős közös agrárpolitikát. Ami a klímapolitikát illeti, Győri jelezte: az elnökség arra törekszik, hogy a Tanács júniusban jóváhagyja a Bizottság által előterjesztett „dekarbonizációs útitervet”.

Egyszerre dönteni a büdzsé finanszírozásáról és a kiadásokról

Győri Enikő szerint az EU kettős kihívással szembesül: egyfelől a Lisszaboni Szerződés és az Európa 2020 stratégia kibővítette az EU feladatainak körét, amelyeket nem lehet sikeresen végrehajtani, ha elégséges finanszírozásuk nincs biztosítva. Másfelől a tagállamok költségvetési megszorításokra vannak kényszerítve, ezért ódzkodnak attól, hogy európai szinten növekedjenek a kiadások. Az államtitkár utalt arra, hogy 2010 decemberében öt tagállam miniszterelnöke a Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak címzett levélben tette egyértelművé, hogy a többéves költségvetés kiadásainak befagyasztását tartja kívánatosnak.

„Úgy véljük, hogy a büdzsé finanszírozásáról és a kiadásokról szóló döntéseket egyszerre kell meghozni. Nincs értelme a költségvetés nagyságáról beszélni anélkül, hogy ismernénk a tartalmát” – fogalmazott Győri. A magyar államtitkár hozzátette: „a költségvetés kialakításának helyes módja az, ha előbb számba vesszük, mennyi pénz kell a céljaink teljesítéséhez, azután megpróbáljuk előteremteni a megvalósításhoz szükséges forrásokat”.