Az elnökség kitart a gazdasági kormányzás reformja mellett

Semmi okunk leállítani a gazdasági kormányzás javítására vonatkozó hat jogszabályból álló csomag kidolgozását, jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő, miután Budapesten megbeszélést folytatott Herman van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével. Van Rompuy tájékoztatta a soros elnökséget ellátó Magyarország kormányfőjét az előző napon Brüsszelben tartott eurócsúcsról. A budapesti találkozó után a két vezető közös sajtótájékoztatót tartott.

Orbán leszögezte, hogy a gazdasági kormányzás reformját célzó hatos jogszabálycsomag „a magyar elnökség egyik legfontosabb vállalása. „Ebben a csomagban mindenki benne van, aki tagja az európai Uniónak, semmi okunk, hogy ezt a munkát átértékeljük vagy leállítsuk”– fogalmazott.

Hatos jogszabálycsomag és versenyképességi paktum

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gazdasági kormányzásra vonatkozó hatos jogszabálycsomagnak és a versenyképességi paktumnak hasonlók a céljai. Kiemelte, hogy „a versenyképességi paktummal kapcsolatos tárgyalásoknak illeszkedniük kell az EU intézményi rendszerébe” „Örülök, hogy a versenyképességi paktum ennek tökéletesen megfelel” – tette hozzá, és utalt arra, hogy Van Rompuy a kétoldalú tárgyalásokon meggyőzte őt erről.

Orbán kijelentette, hogy „a versenyképességi paktumban összefogott intézkedések iránya egybe esik azokkal az irányokkal, amelyeket Magyarország soros elnökként követ”, és amelyeket Magyarország is követ a saját gazdaságában. A kormányfő ugyanakkor újólag jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a versenyképességi paktum egyik elemét, a társasági adó-alap számításának harmonizálását. „Mi nem adókoordinációban, hanem adóversenyben vagyunk érdekeltek” – emlékeztetett.

Orbán közölte, hogy Magyarország „természetesen konzultálni fog” a közép-európai EU-tagállamokkal a versenyképességi paktumról. „Nemcsak a soros elnökség miatt – tette hozzá –, hanem mert itt a közép-európai térségben szoros együttműködésben vagyunk egymással”.

Van Rompuy a sajtóértekezleten felolvasott nyilatkozatában az előző napi csúcson elhatározott Európaktumról (Euro Pact) azt mondta, hogy az „szilárdan fog illeszkedni az intézményi rendszerünkhöz. A Bizottság kulcsszerepet fog játszani” (a döntések kidolgozásában). A nem eurót használó tagállamokat is csatlakozásra hívta. Kijelentette, hogy „az Európaktum valójában Euró-plusz Paktum”. Az európaktum kiegyensúlyozott megközelítést jelent, a közös célokban lesz megállapodás, és a megvalósítás módját a tagállamok szabadon választhatják meg nemzeti tradícióik teljes tiszteletben tartásával – húzta alá az Európai Tanács elnöke.

A magyar miniszterelnökkel folytatott tárgyalás légköréről Van Rompuy kijelentette: „nagyra értékelem a szoros és közvetlen munkakapcsolatot Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyan gazdaságilag és diplomáciailag nehéz időszakban, mint a mostani, jó dolog csapatban dolgozni”.

Történelmi lehetőség: keresztény-muszlim együttműködés

Líbiával kapcsolatban Van Rompuy megismételte az előző napi rendkívüli csúcstalálkozón elfogadott álláspontot arról, hogy a líbiai civil lakosság védelmében az EU tagállamai a jövőben minden szükséges opciót fontolóra vesznek.

Orbán ezzel kapcsolatban óvatosságra intett. Azt mondta, hogy „Európa most hosszú távra megalapozhat egy keresztény-muszlim együttműködést, és semmi olyat nem szabad tenni, ami miatt ez a történelmi lehetőség kicsúszik a kezünkből”. „Bármilyen óvatlan katonai akció vagy akár a felvetése is lerombolhatja ezt a történelmi lehetőséget… Az arab világ ügyeiről az arab népeknek kell dönteniük” – tette hozzá.

Van Rompuy a líbiai kérdés után rögtön hozzátette, hogy „természetesen nem feledkezünk meg a Keleti Partnerségről. Orbán miniszterelnök úrral meggyőződésünk, hogy az idei csúcstalálkozó a keleti partnerekkel új lendületet fog adni neki”.