Az elnökség mindent megtesz a nukleáris biztonságért

Az államtitkár együttérzéséről biztosította Japán lakosságát, a március 11-i földrengés és az azt követő szökőár, illetve a fukusimai atomerőmű körül kialakult veszélyhelyzet miatt. Az Európai Tanács már a földrengés napján felkérte a Bizottságot, valamint a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt, hogy szervezze meg a segítségnyújtást, emlékeztette a képviselőket Győri, aki beszédében külön köszönetet mondott Krisztalina Georgieva biztosnak és Catherine Ashton főképviselőnek a „gyors, átfogó és megfelelően koordinált válaszlépésekért”.

Győri Enikő felidézte, hogy az EU a katasztrófa után aktiválta Polgári Védelmi Mechanizmusát, azonnal megkezdte a segítségnyújtás megszervezését, és szakértői csoportot küldött a szigetországba. Győri megelégedésének adott hangot a tagállamok eddig tett nagyvonalú felajánlásaival kapcsolatban.

Az államtitkár szerint „a Tanácsnak figyelemmel kell követnie a japán események makrogazdasági hatásait is”. A témáról az uniós pénzügyminiszterek a legutóbbi, március 15-ei ülésükön már előzetes véleménycserét is folytattak.

A parlament plenáris ülésén Győri Enikő hangsúlyozta, hogy a fukusimai sugárszennyezés ugyan nem fenyegeti az EU tagállamait, de felül kell vizsgálni az európai atomerőművekkel kapcsolatos biztonsági követelményeket. Az államtitkár elmondta, hogy bár a japán eseményeket külső körülmények okozták, mégis „vannak a balesetnek bizonyos tanulságai”.

Az államtitkár kiemelte, hogy az Unió országai készek vizsgálatnak alávetni atomerőműveiket. Az energiaügyi miniszterek magyar elnökség által összehívott március 21-ei rendkívüli találkozóján elnökségi záródokumentumot fogadtak el a stressztesztek végrehajtásáról. Ennek értelmében az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Csoport (ENSREG) által meghatározott kritériumrendszer szerint alaposan átvilágítanák az EU-ban és a szomszédos országokban működő nukleáris létesítményeket. Győri szerint a tesztek módszertanát a lehető leghamarabb ki kell dolgozni.

A politikus úgy vélte, a stressztesztek hitelessége a kritériumrendszer és a vizsgálatok eredményeinek átláthatóságán múlik. „Ne keltsünk olyan benyomást, mintha az EU csak részlegesen és most foglalkozna a nukleáris biztonság problémájával. Fontos felidézni, hogy Európában több mint 25 éve létezik a jogilag kötelező szabályozási keret” – fogalmazott Győri Enikő.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter levélben tájékoztatta az energiatanácsi döntésekről Herman Van Rompuy-t az Európai Tanács elnökét is a március 24-25-i EU-csúcs előtt, amelyen a fukusimai baleset következményeiről, és az ezzel kapcsolatos teendőkről is szó lesz. Győri Enikő a Parlament plenáris ülésén megerősítette, hogy a magyar elnökség készen áll a munka folytatására a Tanácsban.