Az EU-csúcs előtt tájékoztatta az EP-t az elnökség

Az Európai Parlament (EP) 2011. március 23-24-én Brüsszelben tart kétnapos, úgynevezett miniplenáris ülést, amelynek napirendjén az Európai Tanács tavaszi ülésének előkészítése is szerepelt. A március 24-25-i találkozón az uniós állam-, illetve kormányfők elfogadják a gazdasági-pénzügyi válságra átfogó választ adó intézkedéscsomagot, megvitatják az EU déli szomszédságában végbemenő változásokat, valamint a Japánban történt természeti katasztrófa és nukleáris baleset következményeit is.

 

Összeállt az átfogó válságkezelő intézkedéscsomag

Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár beszámolt az Európai Parlament képviselőinek a gazdasági-pénzügyi válságra válaszul megszületett átfogó intézkedéscsomag előkészületeiről. Ennek hat eleméből kettő tartozik a soros elnökség hatáskörébe és féléves programjának prioritásai közé: az európai szemeszterként emlegetett makrogazdasági koordinációs ciklus és a gazdasági kormányzás megerősítését szolgáló hatos jogszabálycsomag.

Az elnökség úgynevezett „szintézisjelentésben” foglalta össze a tagállamok véleményét. Ez alapján az állam- és kormányfők stratégiai útmutatásokat (policy guidance) adnak ki, amelyek meghatározzák a tagállamok számára a fiskális konszolidáció és a strukturális reformok irányait, és ezzel egyben le is zárják az európai félév első szakaszát. Ez alapján dolgozzák ki a tagállamok nemzeti reformprogramjukat, valamint a stabilitási vagy konvergenciaprogramjukat. „A magyar elnökség célja, hogy az Unió első európai szemeszterét az Európai Tanács 2011. júniusi ülésén lezárja” – jelentette ki az államtitkár.

 

Hatos jogszabály: az elnökség számít a Parlament együttműködésére

Ugyancsak júniusig kívánja az elnökség elérni a hatos jogszabálycsomag szentesítését. A csomagról a gazdasági és pénzügyminiszterek március 15-i ülésén a tagállamoknak sikerült közös álláspontot (általános megközelítést) kialakítaniuk. Az állam- és kormányfők megerősítésére váró közös tanácsi álláspont alapján kezdi meg a magyar elnökség az egyeztetéseket az Európai Parlamenttel.

Az államtitkár emlékeztette a képviselőket arra, hogy a hat jogszabállyal kapcsolatban a Tanács – álláspontja kidolgozásakor – figyelembe vette a Parlament január végén megfogalmazott véleményét. Az EP jelentéstevői akkor mutatták be jelentéseiket az illetékes parlamenti bizottságban. Bár az Európai Tanács által lefektetett júniusi határidő nem köti a Parlamentet, az államtitkár a képviselők együttműködését kérte, hogy a politikai megállapodás időben megszülethessen.

Képviselői felszólalásokra reagálva Győri elmondta, hogy az intézmények közötti egyeztetés valójában már korábban megkezdődött, és különösen a jó és rossz adósságok közötti különbségről folyó vitát nevezte érdekesnek. Elutasította ugyanakkor azt a gondolatot, hogy az adósság növelése a gazdaságélénkítés eszköze lehet. Szerinte erre sokkal alkalmasabb az egységes piac továbbfejlesztése, a még meglévő akadályok lebontása, illetve az Európa 2020 stratégia. „Ne a jövő generációk költségére kívánjunk jó befektetéseket eszközölni” – húzta alá az államtitkár.

 

Az Európaktum végső formájában hű a közösségi elvekhez

Az államtitkár tájékoztatta a képviselőket az átfogó gazdasági válaszintézkedés-csomag másik négy, az elnökség hatáskörén kívül álló eleméről is (a bankszektorba vetett bizalom helyreállítása szigorúbb stressztesztek révén, az Európaktum létrehozása, az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmus kialakítása és az Unió működéséről szóló szerződés módosítása).

Győri a szerződésmódosítás ügyében köszönetet mondott a Parlamentnek, amiért az megfeszített munkával még az EU-csúcs előtt kialakította álláspontját. A néppárti Elmar Brok és a szocialista Roberto Gualtieri képviselők által jegyzett jelentésről röviddel az államtitkár felszólalása előtt szavaztak a képviselők. A szöveget 494 igen, 100 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.

Az Európaktum kapcsán Győri Enikő fontosnak tartotta leszögezni: „Visszatértünk a közösségi módszerhez. Az Európai Bizottságnak, az egyik legközösségibb szervünknek komoly feladata van az átfogó válságkezelő intézkedéscsomag minden elemében, és az Európai Parlament is kapott garanciákat arra, hogy hozzájut az információkhoz”. Mindez azt mutatja, hogy az Unió „komoly utat tett meg február 4-e óta”, amikor az ötlet versenyképességi paktum néven először felmerült, jegyezte meg a magyar államtitkár.

 

Egységes fellépés Líbiában

Az ENSZ Biztonsági Tanács 1973-as számú határozata alapján Líbiában megindított katonai akciók fő célja a polgári lakosság védelme – folytatta felszólalását Győri Enikő. „Bár eltérően járulnak hozzá az akcióhoz, a tagállamok és az Európai Unió az együttes és eltökélt fellépés mellett kötelezték el magukat” – jelentette ki az államtitkár.

Győri emlékeztette az EP-képviselőket arra, hogy a külügyminiszterek március 21-én kibővítették a Kadhafi-rezsim ellen már korábban, rekordgyorsasággal elfogadott szankciókat, Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő pedig – a március 11-i rendkívüli uniós csúcstalálkozón kapott felhatalmazás szerint – a nemzetközi partnerekkel szorosan együttműködve dolgozik a további szükséges lépéseken. A főképviselő kimunkálja a szükséges humanitárius segítségnyújtási és polgári védelmi műveletek részleteit, beleértve a tengerészeti eszközök alkalmazását is.

A vitában több felszólaló is kritizálta a tagállamokat, amiért az EU nem tudott egységesen és gyorsan reagálni a líbiai eseményekre. Válaszolul Győri államtitkár elmondta, az Unió valóban nem teljesen egységes a katonai akció kapcsán, hangsúlyozta azonban, hogy a létfontosságú döntések „ha az utolsó pillanatban is, de meg tudtak születni”.

A Bizottság és a főképviselő konkrét javaslatokat tett az Unió déli szomszédságához tartozó országok támogatásának közép- és hosszú távú stratégiájára is, amelyet a Tanács is üdvözölt. Győri sürgette ezeknek az elképzeléseknek a megvalósítását.

Az EP a déli szomszédságról március 10-én elfogadott jelentése szerint az Unió felelőssége, hogy biztosítsa a polgári lakosság védelmét (a „Responsibility to Protect” elv alapján). „Ez indította a magyar elnökséget arra, hogy mindent megtegyen a munka hatékony koordinációjáért, különösen a menekültek és a bevándorlók ügyében”, szögezte le Győri. Az államtitkár ennek kapcsán beszámolt Martonyi János magyar külügyminiszter és Cecilia Malmström belügyi biztos egyiptomi útjáról is.