Az európai sport jövője a tét

„Közös eredményt szeretnénk felmutatni, és ehhez sportos fegyelemmel küzdenünk kell” – mondta Czene Attila az első tagállami felszólalásokra reagálva. Az államtitkár szerint az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott célok nem tudnak megvalósulni sportkeretprogram létrehozása nélkül, ehhez pedig a tagállamoknak meg kell vizsgálniuk, hogy GDP-jük mekkora hányadát költik sportra. Czene Attila külön kitért a sport társadalmi szerepére és a mindennapi testnevelés fontosságára is.

A tagállamok üdvözölték a magyar elnökség törekvéseit, és leszögezték: nem szabad, hogy a sport „áldozatul essen a gazdasági válságnak.” Felszólalásaikban hangsúlyozták: a sport a jobb életminőség miatt is fontos, és jelentős szerepe van az egészség megőrzésében, a szociális befogadásban, különösen a migránsok és a fogyatékkal élők esetében. Több tagállam kiemelte: „bár a megszorítások korát éljük”, a szűkös gazdasági helyzetben szimbolikus értéke lenne annak, ha sikerülne 2014-re létrehozni az uniós keretprogramot, amely pénzügyi forrásokat is jelentene a sport számára.

 

Fókuszban a finanszírozás

Néhány tagállam felhívta a figyelmet, hogy a közös uniós költségvetés valószínűleg nem fog bővülni a gazdasági konszolidáció időszakában, ezért reálisabb arra törekedni, hogy a sportot már létező finanszírozási mechanizmusokba illesszék be. A legjobb források továbbra is a strukturális alapok, illetve a szociális alap lennének a sport számára. Többen kiemelték, hogy ezeket a finanszírozási lehetőségeket még inkább ki lehetne aknázni, akárcsak a Bizottság olyan kezdeményezéseit is, mint például a „Mozgásban az Ifjúság.”

Andrulla Vasziliu az Európai Bizottság oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért, ifjúságért és sportért felelős biztosa szerint „realistáknak és ambíciózusnak is kell lennünk”. A biztos támogatta a tagállamok által felvetett javaslatokat, és kiemelte: nem a Bizottságnak, hanem a tagállamoknak kell megjelölniük a prioritásokat. Ugyanakkor úgy vélte, ha már a lisszaboni szerződésben is szerepel a sport témaköre, nem szabad feladni egy külön sportalap kialakításának lehetőségét, „hiszen ha hiszünk a sportban, ezt kell tenni” – tette hozzá.

 

Doppingellenes küzdelem

Ahogy világszerte, az európai sport számára is a dopping elleni küzdelem jelenti az egyik legnagyobb kihívást. Czene Attila rávilágított arra, hogy Európa a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) költségvetésének közel felét állja, a döntéshozatalban azonban nincs ekkora befolyása. „Az Alapító Tanácsban egy jobb, szakmai alapokon nyugvó képviseletre és folytonosságra törekszünk” – mondta Czene Attila majd hozzátette: szeretné ha tapasztaltabb, hosszabb mandátummal rendelkező képviselők lennének a szervezetben, akik megfelelően képviselik az EU érdekeit. Az Európai Unió jelenleg háron taggal képviselteti magát a WADA Alapító Tanácsában (a szervezet legfőbb döntéshozó testületébe két tagot delegálnak nem uniós európai államok). A javaslatok értelmében az ő másfél éves mandátumukat három évre hosszabbítanák. A tagállamok képviselői számos indítványt tettek a kérdésben, Czene Attila szerint tanácsi állásfoglalásra van szükség, melynek előkészítése a lengyel elnökségre vár.

 

Eredményes találkozó

Az ülést színesítette Monspart Sarolta tájfutó világbajnok testmozgásról tartott előadása, mely során közös tornára is rávette a minisztereket, ezzel is érzékeltetve a sport kedvező élettani hatásait.

Czene Atilla az ülést követő sajtótájékoztatón a tanácskozás eredményeit összegezve kiemelte: az elnökség elérte a célját, mert „sikerült megismerni az EU 27 tagállamát képviselő sportvezetők javaslatait, amelyek nélkülözhetetlenek a jövőbeni jól megalapozott uniós sportpolitikai döntések meghozatalához.” Az államtitkár emellett hasznosnak tartotta a doppingellenes küzdelemről és az időskorúak sportjáról folytatott eszmecserét is.

Sikeresnek értékelte az ülést Andrulla Vasziliu biztos is: „bebizonyosodott számomra, hogy az informális ülések jóval konstruktívabbak, mint a formálisak”.