Bemutatta gazdasági programját a magyar elnökség

„Magyarország elkötelezett az Európai Unión belüli gazdaságpolitikai koordináció megerősítése mellett” – jelentette ki a gazdasági és Pénzügyi Tanács ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Előzőleg az elnökség első hivatalos tanácsi ülésén bemutatta a féléves magyar munkaprogramot, amelynek középpontjában a gazdasági kormányzás erősítése, az európai szemeszter beindítása, az állandó európai stabilitási mechanizmus kiépítésének elősegítése és a pénzügyi szabályozás továbbvitele áll.

Az elnökség sikerének talán legfontosabb fokmérője lehet az uniós gazdaságirányítás új struktúráját létrehozó hat jogszabályjavaslat elfogadása – hangsúlyozta Matolcsy György. A Bizottság által 2010 szeptemberében előterjesztett tervezetek közül négyet rendes jogalkotási eljárásban, azaz a Tanács és az Európai Parlament együttes döntésével kell elfogadni. A Stabilitási és Növekedési Egyezmény korrektív ágának megerősítését és a nemzeti költségvetési keretrendszerek minimumkövetelményeinek lefektetését célzó két javaslat viszont különleges jogalkotási eljárást igényel, vagyis esetükben az EP-nek csak konzultációs joga van.

Hitelesebb gazdaságpolitika

A magyar nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy az elnökség a lehető leghamarabb meg kívánja kezdeni az egyeztetéseket az EP-vel a hatos jogszabálycsomagról, mert bármely uniós válságkezelési mechanizmus csak akkor lehet sikeres, ha az eddiginél sokkal hitelesebb gazdaságpolitika kíséri. A belga elnökség idején, 2010 novemberében felállított ad hoc tanácsi munkacsoportban jól halad a munka, így nem megalapozatlan az a várakozás, hogy legkésőbb márciusban megegyezés alakuljon ki a tagállamok között arról a közös megközelítésről (úgynevezett general approach), amelyhez igazodva a Tanács érdemi tárgyalásokat kezdhet az EP-vel. A magyar elnökség arra törekszik, hogy június végéig valamennyi jogszabályról megállapodás szülessen a Tanács és a parlament között.

Martonyi János magyar külügyminiszter az Európai Parlamentben folytatott január 11-i megbeszélésein hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség céljának eléréséhez mindkét intézmény részéről komoly erőfeszítésekre lesz szükség. Az elnökség kész a lehető legszorosabban együttműködni az EP-vel, és úgy gondolja, hogy a gazdasági kormányzásra vonatkozó hat jogszabály kérdését senkinek sem áll érdekében más aktuális üggyel összekapcsolni.

Megnyugtatni a piacokat

A magyar elnökség másik prioritása a nemzeti gazdasági és költségvetési politikák előzetes összehangolását szolgáló új eljárási ciklus, az európai félév vagy szemeszter minél gördülékenyebb beindítása. Matolcsy György felhívta kollégái figyelmét, hogy az elnökség elsődlegesnek tekinti a szoros határidők betartását, azzal, hogy az Európai Tanács márciusi ülése egyértelmű stratégiai útmutatásokat adhasson a tagállamoknak az áprilisban benyújtandó stabilitási/konvergenciaprogramok és nemzeti reformprogramok elkészítéséhez.

Az európai szemeszter tartalmi kiindulópontja a Bizottság által január 12-én közzétett éves növekedési jelentés (Annual Growth Survey), amelyet a miniszterek a tanács ülésén is megvitattak. Ami az eljárást és a határidőket illeti, az elnökség eljuttatta a tagállamokhoz a koordinációs folyamat menetét felvázoló útitervét. A gazdasági és pénzügyminiszterek egyöntetű véleménye szerint az európai szemeszterrel azt kell demonstrálnia az EU-nak, hogy képes hosszú távon is reagálni a pénzügyi válság által felszínre hozott problémákra. Ez a piacok megnyugtatása szempontjából is rendkívül fontos.

Az elnökségi munkaprogram bemutatása után a Gazdasági és Pénzügyi Tanács áttekintette a hatos jogszabálycsomaggal összefüggő eljárási kérdéseket. Ugyancsak szó esett az ülésen a jövőbeli állandó stabilitási mechanizmus létrehozásáról az Eurócsoport keretében folyó munkáról. Az Eurócsoport és a Bizottság márciusra dolgozza ki a kormányközi stabilitási eszközre vonatkozó szabályozást; az euróövezeten kívüli EU-tagállamok ad hoc alapon vehetnek majd részt a stabilitási mechanizmus műveleteiben.

Szigorúbb banki stressztesztek

Magyarország nehéz időszakban veszi át az elnökséget, amikor az EU-nak eredményes és átfogó választ kell adnia a sok tagországot sújtó államadósság-válságra, de az elnökség ambiciózus munkaprogramot állított össze – jelentette ki Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos az ECOFIN-ülés utáni sajtóértekezleten. Rehn rámutatott, hogy a frissen működésbe lépett új európai felügyeleti rendszer égisze alatt újabb tűréspróbának, úgynevezett stressztesztnek vetik alá az európai bankokat 2011 első felében. Ezzel összefüggésben a Bizottság teljes támogatásáról biztosította a magyar elnökség ama szándékát, hogy átláthatóbbá tegye a pénzpiacokat, és csökkentse a rendszerszintű kockázatokat.

Michel Barnier belső piaci biztos dicsérte az elnökség bátorságát a banki stressztesztekkel kapcsolatban. Méltatta, hogy az elnökség az előző két hasonló teszt tapasztalataiból okulva ez alkalommal még szigorúbb és még hitelesebb eljárásra törekszik. A Tanács ülésén erről folytatott vitára utalva Barnier elmondta, hogy a tagállamok közös nevezőre jutottak a stressztesztek legfontosabb elveiről. Ezek: az eredmények teljes átláthatósága, a szuverén kockázatok és a likviditás megfelelő figyelembe vétele, valamint a teszt egységes alkalmazása valamennyi tagállamban.