Bővítés: az elnökség számít az EP segítségére

A magyar elnökség nevében Győri Enikő, európai uniós ügyekért felelős államtitkár tájékoztatta az Európai Parlament képviselőit az izlandi és a macedón csatlakozási folyamatról 2011. április 6-án Strasbourgban. Hangsúlyozta, hogy a bővítés az Unió egyik legsikeresebb politikája, és egyben a magyar elnökség prioritásainak egyike.

 

FYROM: különös figyelmet kell szentelni az előrehozott választásoknak

Az államtitkár üdvözölte, hogy az Európai Parlament kiegyensúlyozott értékelést adott Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (FYROM) csatlakozási folyamatáról, és kiemelte annak értékes ajánlásait. „Elégedetten látom, hogy az Európai Parlament állásfoglalás-tervezetének fő üzenete egyezik az elnökség egyik alapelvével: a tagjelöltek egyéni érdemeit az EU-nak el kell ismernie” – mondta Győri, aki szerint ugyanakkor „sajnálatos, hogy a tagjelölt érdemei és előrehaladása ellenére a FYROM még nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az Unióval”.

Az országban továbbra is számos hiányosság fedezhető fel például a politikai szereplők közötti párbeszéd, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás reformja, vagy éppen a szólásszabadság biztosításának terén, Győri azonban különösen a jó szomszédkapcsolatok kialakítását emelte ki. A kérdés különös hangsúlyt kap, mivel a FYROM európai integrációja elé gyakorlatilag 1991 óta akadályt gördít az ország Görögországgal fennálló névvitája. Az elnökség nevében felszólaló államtitkár ugyanakkor lándzsát tört amellett, hogy ennek a vitának a rendezése nem lassíthatja az országban zajló reformokat.

Győri szerint az Uniónak különös figyelmet kell szentelnie a tervezett előrehozott választásoknak, hiszen a jelenlegi kormánykoalíció még az időnkénti politikai bizonytalanságok ellenére is stabilnak számít. „Rendkívüli aggodalomra adna okot, ha a következő választások után törésvonalak alakulnának ki a politikai palettán” – húzta alá az államtitkár. Mindemellett Győri felszólította a FYROM vezetőit, hogy nagyobb erőfeszítéssel igyekezzenek előrehaladni, és az állampolgáraik körében saját maguk által támasztott elvárásoknak megfelelni.

 

Izland: az elnökség a lehető legtöbb fejezetet akarja megnyitni júniusban

„Izland hosszú ideje működő demokrácia, erős intézményekkel és szoros uniós kapcsolatokkal” – mondta Győri. Izland már régóta tagja a szélesebben értelmezett integrációs folyamatnak: alapító tagja a NATO-nak, tagja az Európa Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) és a Schengen-övezetnek is. Így a szigetország éppen tizenegy hónappal a felvételi kérelme után, 2010. június 17-én megkapta a hivatalos tagjelölti státuszt.

Győri Enikő elmondta, a 2010 novemberében megindult, úgynevezett „screening” folyamat a tervek szerint halad. Ennek keretében az Unió megvizsgálja, mely területeken van szükség a tagjelölt ország és az EU normarendszerének közelítésére. A következő miniszteri szintű csatlakozási konferenciát június 27-ére tervezi az elnökség. „Így lehetőségünk nyílik arra, hogy számba vegyük az elért eredményeket, és reményeink szerint a lehető legtöbb fejezetet megnyissuk” – húzta alá az államtitkár.

Bár az ország a gazdasági válság következtében rendkívül nehéz helyzetbe került, Győri úgy látja, hogy „Izland működő piacgazdaságnak tekinthető, és az ország középtávon visszanyerheti képességét arra, hogy az egységes piacon belüli versenykényszerrel és a piaci erőkkel szemben is megállja a helyét”.

Az államtitkár méltatta az EP által készített állásfoglalás-tervezetet, mint ami „átfogó képet ad az elért eredményekről és a megoldandó feladatokról”. Ennek kapcsán Győri aláhúzta, hogy az elnökség számít mind a Bizottság, mind az Európai Parlament segítségére, és közös feladatként jelölte meg, hogy mind az uniós, mind az izlandi polgárok korrekt és részletes tájékoztatást kapjanak.