Civil Fórum: területi szempontokra van szükség a kohéziós politikában

A helyettes államtitkár elmondta, hogy az informális miniszteri találkozó menete rendhagyó lesz. A magyar elnökség ugyanis fontosnak tartja, hogy az Unió a területfejlesztés és a kohéziós politika kérdéseit együtt kezelje, és a kohéziós politikában eddig meglévő strukturális szempontok mellett a következő többéves költségvetési keretben már a területi szempontok is megjelenjenek. A találkozó első napján ezért a tagállami hatáskörbe tartozó területfejlesztés, a második napon pedig a régóta közösségi politikának számító kohéziós politika kérdései lesznek napirenden.

Nyikos Györgyi kifejtette: jól mutatja a kohéziós politika jelentőségét, hogy az erre szánt források az uniós költségvetés 30 százalékát teszik ki. Fontos viszont, hogy a források a jövőben fenntartható projekteket támogassanak, és ne csak azok elköltése legyen a cél. „Ez azonban nem egy egyszerű feladat – tette hozzá az államtitkár. – A fejlesztések során a területi, a tagállami és a közösségi szinteket össze kell hangolni”.

A 2010 őszén elkészült 5. kohéziós jelentés is ezt az irányt határozza meg a tagállamok számára: koordinált, komplex fejlesztéseket céloz meg, és a szinergikus rendszerek szerepét kívánja erősíteni. A kohéziós politikának minden régióra ki kell terjednie, de az egyes térségek kiinduló helyzetét és specialitásait is figyelembe kell venni. A dokumentumot az Általános Ügyek Tanácsának februári ülésén minden tagállam elfogadta.

A helyettes-államtitkár elmondta, a területfejlesztési politika alapjait 2007-ben, a német elnökség idején fektette le az EU. Közös álláspontjukat „Területi Agendában” fogalmazták meg a tagállamok, annak gyakorlati megvalósulása azonban nem volt olyan sikeres, mint várták. Éppen ezért időszerű volt a dokumentum felülvizsgálata, amit a magyar elnökség fel is vállalt. Az elnökség – 16 ország aktív közreműködésével – megállapította a területfejlesztés terén felmerülő új kihívásokat, és megvizsgálta a lehetséges megoldásokat. Felső szintű vezetői találkozókon tárgyalták meg a szövegváltozatokat, hogy végül mind a 27 tagállam számára elfogadható dokumentum szülessen. Ezt a verziót terjesztik majd be elfogadásra a miniszterek informális találkozójára. Az informális ülés első és második napjának végén is elnökségi állásfoglalást adnak ki.