Cséfalvay: kézzelfogható eredmények a versenyképesség terén

A Versenyképességi Tanács következő ülésének talán legfontosabb témája a belső piaci intézkedéscsomag. A miniszterek záródokumentumot (következtetéseket) fogadnak el a 12 konkrét intézkedést tartalmazó bizottsági közleményről. Mit vár a vitától, elégedett-e a bizottsági javaslatokkal?

Magyarország elnökségként és tagállamként is kiemelt jelentőséget tulajdonít a Bizottság javaslatainak, hiszen a belső piaci intézkedéscsomag végrehajtása valóban felgyorsíthatja, elmélyítheti a piaci integrációt, s ezzel hozzájárulhat nemcsak Európa hosszabb távú versenyképességéhez, de a gazdasági válságból való gyorsabb kilábaláshoz is.

A Bizottság által javasolt kulcsintézkedések többsége teljesen egybevág Magyarország prioritásaival is. A határon átnyúló közlekedési hálózatok fejlesztése vagy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tőkéhez jutásának elősegítése nagyon fontos a magyar gazdaság számára is. Az eddigi tárgyalások alapján bízom abban, hogy a Versenyképességi Tanács elfogadja a következtetéseket, és ezt követően már az intézkedések végrehajtására lehet összpontosítani.

 

A legutóbbi informális tanácsi ülés, majd egy elnökségi konferencia is a kkv-kal foglalkozott. Hogyan értékeli a Tanács a kisvállalkozói intézkedéscsomagról, az intelligens szabályozásról folytatott nem hivatalos vitákat?

Az informális találkozón részt vevő miniszterek egyetértettek abban, hogy az államháztartások rendbetételén és a pénzügyi stabilizáción túlmenően mindenekelőtt „növekedésbarát vállalkozási környezetet kell teremteni”. Legfontosabb területként a forrásokhoz, a belső és külső piacokhoz való hozzáférés biztosítását, valamint a vállalkozói szellem erősítését jelölték meg, ami tükröződik a májusi tanácsülésen elfogadásra kerülő dokumentumban is.

A vállalkozások környezetének javítását segíti elő az intelligens szabályozásra korábban kidolgozott alapelvek érvényesítése. A tagállamok egyetértettek abban, hogy a nemzeti és közösségi szintű jogalkotás során is különös figyelmet kell fordítani a jogszabályok kkv-kra gyakorolt hatására. A Bizottság és a tagállamok kijelölték a „kkv-követeket”, akik ezt a folyamatot felügyelik majd.

 

Komoly vita van a tagállamok között az Európai Zártkörű Részvénytársaságról szóló rendelettervezetről. Napirendre tűzi-e az elnökség a kérdést?

Az elmúlt öt hónapban kollégáimmal óriási energiákat fektettünk abba, hogy az Európai Zártkörű Részvénytársaság ügyében 2009 végén megfeneklett tanácsi tárgyalásokat újraindítsuk és lehetőleg még a magyar elnökség alatt sikerre vigyük. A magyar elnökség új, kompromisszumos javaslatot dolgozott ki, amelynek fogadtatása a tagállamok és a Bizottság részéről is egyértelműen pozitív volt.

Minden lehetséges erőfeszítést megtettünk annak érdekében, hogy a kompromisszumos javaslat azon országok számára is elfogadható legyen, amelyek a tervezetet eredeti formájában 2009-ben elutasították, és – noha még mindig vannak nyitott kérdések – soha nem álltunk ilyen közel a megállapodáshoz, mint most. A szükséges politikai kompromisszumot csak a miniszterek köthetik meg, és erre ez a tanácsülés jelentheti belátható időn belül az utolsó lehetőséget. Bízom benne, hogy ennek jelentőségét minden tagállam belátja, hiszen az Európai Zártkörű Részvénytársaság intézménye fontos eszköz lehetne az európai kkv-k versenyképességének és mobilitásának erősítéséhez.

 

A magyar elnökség szívügyének tekinti az üzleti környezet javítását. Ezt a törekvést szolgálja a mikrovállalkozásokra vonatkozó számviteli követelményeket egyszerűsítő irányelvtervezet is, amelyről politikai megállapodás várható a Tanács ülésén. Összefoglalná a jogszabály a lényegét?

A jogszabály célja, hogy egyszerűsítsük a legkisebb, korlátozott felelősséggel rendelkező vállalkozások – a javaslat szóhasználatában mikrogazdálkodók – pénzügyi beszámolási kötelezettségeit, hiszen a legfeljebb néhány főt foglalkoztató vállalkozások számára ezek a kötelezettségek gyakran aránytalanul nagy adminisztrációs terhet jelentenek.

A magyar elnökség által kidolgozott javaslat szerint a tagállamok saját nemzeti szabályozásukban mentesíthetnék mikrogazdálkodóikat bizonyos, uniós számviteli beszámolási kötelezettségek alól. Így például a legkisebbeknek nem kellene feltétlenül évente kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést készíteni, illetve az éves beszámoló közzététele tovább egyszerűsödhet.

A javaslat lehetővé tenné a mikrogazdálkodók számára az egyszerűsített mérleg- és eredménykimutatási beszámolót. Számításaink szerint ezek a könnyítések a magyar kisvállalkozói szektor számára összességében milliárdos nagyságrendű megtakarítást hozhatnak évente.

 

Miután márciusban a Tanács felhatalmazást adott az egységes szabadalmi oltalom létrehozását célzó megerősített együttműködés elindítására, a miniszterek elé kerülnek a végrehajtási jogszabályok. Számít-e érdemi előrelépésre, hiszen a tagállamok között nincs egyetértés a szabadalmi fenntartási díjak elosztása ügyében?

Amióta a Bizottság április közepén közzétette a végrehajtási jogszabályokra vonatkozó javaslatát, a magyar elnökség által diktált gyors tempóban folynak a tárgyalások Brüsszelben, és az eddig elért, jelentős előrehaladás fényében mindenképpen szükségesnek látjuk, hogy a tagállamok miniszteri szinten is kifejthessék véleményüket az egyeztetések eddigi eredményeiről, az elnökség kompromisszumos javaslatairól.

A legvitatottabb elem jelenleg valóban a fenntartási díjak elosztásának kérdése, ami nem csoda, hiszen arról van szó, hogy az egyes tagállamoknak mennyi jut az egységes szabadalmi oltalmak után a közös kasszába majdan befolyó fenntartási díjakból. Szerencsére most csak az elosztás fő alapelvei vannak napirenden, a pontos elosztási szabályokról, a konkrét számokról csak később, más fórumokon kell majd „alkudozni”.

Érdemi előrelépésről már ma is beszélhetünk, azonban a tanácsülésen elhangzottak fényében lehet csak megítélni, hogy a magyar elnökségből hátralevő egy hónap alatt mennyi az esély egy újabb mérföldkő elérésére. A magam részéről bizakodó vagyok.

 

A miniszterek záródokumentumot (következtetéseket) fogadnak el az Európai Kutatási Térség fejlesztéséről is. Mely megállapításokat emelné ki?

Az Európai Kutatási Térség megteremtésének az a célja, hogy az európai kutatás összehangoltabb és hatékonyabb legyen, a fellelhető erőforrásokat és szaktudást összefogottan, közösen lehessen hasznosítani, jelentős és hatékony projekteket lehessen elindítani.

Az egységes struktúrát az Európai Tanács februári következtetéseinek megfelelően 2014-ig kell kiépíteni. A miniszterek által elfogadandó dokumentum elsősorban azt határozza meg, hogy milyen szerepet töltsenek be az Európai Kutatási Térség létrehozásáért felelős munkacsoportok az Innovációs Unió nevű zászlóshajóprogram megvalósításában.

 

A versenyképességért felelős miniszterek utoljára tanácskoznak a magyar elnökség alatt. Ha visszatekint az utóbbi hónapok munkájára, mit gondol, mely területen sikerült az elnökségnek a leginkább előmozdítania az európai versenyképesség ügyét?

Januárban, amikor átvettem a Versenyképességi Tanács elnöklésének feladatát belga kollégámtól, három olyan prioritást jelöltem meg, amely mentén a magyar elnökségi félév alatt előrehaladást kell és lehet elérni Európa versenyképességének javítása érdekében.

Egyrészt csökkentenünk kell a vállalkozások költségeit – a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Az egységes szabadalmi oltalom, amelynek megvalósítása érdekében a Tanács márciusban megerősített együttműködésről döntött, lényegesen csökkenti a vállalkozások szabadalmi tevékenységgel összefüggő költségeit, versenyképesebbé téve ezzel az európai innovációt.

Emellett a mostani tanácsülésen tárgyalandó, a korábbiakban említett több napirendi pont keretében is érdemben hozzá tudunk járulni a vállalkozások – elsősorban a kkv-k – költségeinek csökkentéséhez.

A magyar elnökség második versenyképességi prioritása az egységes európai piac működésének javítása, a piac működését torzító problémák kezelése. Ezen a területen a már említett belső piaci intézkedéscsomag kétségkívül óriási előrelépést jelent – még akkor is, ha az egyes intézkedések tényleges végrehajtása már nem a magyar elnökség időszakára esik. Ugyanerről szól a már szintén említett Európai Kutatási Térség fejlesztése is.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos elnökségi prioritásunk az európai gazdaság globális szintű versenyképességének javítása. Az erre irányuló, a magyar elnökség alatt elért eredmények közül első helyen az Innovációs Unió nevű zászlóshajó-kezdeményezés végrehajtásának megkezdését, illetve ezzel párhuzamosan a következő évek kutatásfinanszírozási kereteiről folyó vita megkezdését érdemes megemlíteni, hiszen Európának elsősorban tudásával kell versenyképessé válnia a globális piacokon.

Összességében – bár még korai megvonni a magyar elnökség mérlegét –, úgy érzem, a Versenyképességi Tanácsban kitűzött prioritások mindegyikében konkrét, kézzelfogható eredményeket sikerül elérni a rendelkezésünkre álló félév alatt.