Deutsch Tamás jelentéseiről szavazott a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

A szorosabb gazdasági, pénzügyi és költségvetési koordinációt szorgalmazó két rendelettervezet az együttdöntési eljárás hatálya alá esik. A két jogszabály-javaslatról a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságban készülő vélemények egyikének Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő az előadója, a másik véleménynek pedig a néppárti felelőse volt. A költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák összehangolásáról szóló rendelet, valamint a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló rendelet célja egyaránt a költségvetési fegyelem erősítése volt az Euró-zóna tagállamaiban.

A szakbizottsági viták során elhangzott, hogy a tagállamoktól az Európai Bizottság olyan lépések megtételét várja el, amelyeket ha nem kellő körültekintéssel végeznek el az egyes országok, könnyen a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság visszafogását okozhatják. Rendkívül fontos az olyan közös célkitűzések szem előtt tartása, mint az EU 2020 és az Unió foglalkoztatási és munkahely-teremtési stratégiája. A foglalkoztatás és a növekedés kérdését a Bizottság és a Tanács is prioritásként kezeli, hiszen ez a kulcsa annak, hogy a szigorú fiskális intézkedések meghozatala mellett Európa kilábalhasson a válságból. Az Európai Parlamentnek kötelessége a válság okozta foglalkoztatási és szociális feszültségek kezelésére megoldást találnia.

Deutsch Tamás a jelentés parlamenti vitája során elmondta, hogy az eurózóna országok költségvetési politikájának összehangolása és szorosabb ellenőrzése elengedetlen ahhoz, hogy a valutaunió hosszú távon is működőképes legyen. A véleménytervezetben is hangsúlyosan szerepel, hogy ezzel együtt nagyon fontos az, hogy a tagállamok fenntarthassák költségvetési önrendelkezésüket, mely a tagállami gazdasági kormányzás egyik legfontosabb eszköze.

Az eurózónához való csatlakozás továbbra is valamennyi nem Eurót használó tagállam egyértelmű célkitűzése kell maradjon, ám a szigorúbb költségvetési ellenőrzés és koordináció csak a valutaövezethez való csatlakozást követően vonatkozzon rájuk. A jelentéstevő a szakbizottsági viták során elmondta, hogy külön üdvözlendő az a tény, hogy egyes tagállamok – köztük Magyarország – már alaptörvényükbe foglalták az államadósság maximális mértékét, hiszen ezt az Európai Bizottság rendelettervezetei is tartalmazzák, az új magyar alkotmány ugyanis kimondja: "Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.”

Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága három olvasatban vitatta meg a véleménytervezeteket. A két jelentéshez összesen 188 módosító indítvány érkezett, melyekből a két előadó 19 kompromisszumos módosító javaslatot készített. A március 26-i szakbizottsági végszavazáson a Deutsch Tamás és a Néppárt által benyújtott indítványok nagy többségét támogatta a szakbizottság.