Elnökség: kapjon kiemelt figyelmet a Nyugat-Balkán

A magyar elnökség sikerrel tartotta a bővítési folyamatot az Európai Unió napirendjének élén, húzta alá Martonyi János a Nyugat-Balkán Fórumon Luxembourgban.

Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség jelentősen építhetett triópartnereinek eredményeire, mikor kedvező környezetet próbált kialakítani a „hiteles és kiszámítható” bővítési politika számára. Emlékeztetett rá, hogy 2010 decemberében – a belga elnökség alatt – a Tanács a bővítés folytatása mellett kötelezte el magát. A magyar elnökség szerint ez jelentős eredmény volt, figyelembe véve, hogy az uniós gazdasági problémák és néhány új tagállam vitatott teljesítménye miatt az utóbbi néhány évben csökkent a lelkesedés az új tagok felvétele iránt.

A magyar elnökség szimbolikus kezdeményezésére a tagjelölt országok illetékes miniszterei a félév során a Tanács minden informális ülésére meghívást kaptak. A külügyminiszter elmondta, az elnökség ezzel azt kívánta jelezni, hogy jövendőbeli tagállamokként tekint a tagjelölt országokra, és bízik benne, hogy a következő elnökségek – már hagyományként – megtartják ezt a gesztust.

 

A tagság elérhető cél

A miniszter rámutatott: Magyarország elnökségként igyekezett a Nyugat-Balkán országainak támogatást nyújtani abban, hogy egy lépéssel közelebb kerülhessenek az uniós tagsághoz. A Fórumon a térség országai kivétel nélkül köszönetet mondtak a magyar elnökségnek az erőfeszítéseiért, és Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is megköszönte, hogy az elnökség a Nyugat-Balkán felé fordította a figyelmét.

Méltatva Zágráb eredményeit, Martonyi úgy fogalmazott: „Horvátországra sikertörténetként lehet majd tekinteni, ami egyben egyértelműen jelzi a Nyugat-Balkán országai számára, hogy a reformokra és a kitartó erőfeszítésekre alapozva az európai perspektíva elérhető cél”. Az elnökség tehát regionális dimenzióban gondol a térség bármely országában elért eredményre, fejtette ki a miniszter.

Orbán Viktor magyar kormányfő, és Schmitt Pál államfő az elmúlt hat hónapban számos látogatást tett a térségben. A miniszterelnök az MTI szerint a múlt héten Szarajevóban úgy vélekedett, hogy az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, nem lehet hagyni ugyanis, hogy azok az energiák, gazdasági lehetőségek, amelyekkel a térség rendelkezik, kihasználatlanul maradjanak Európa számára.

 

2011 a lehetőségek éve

Összességében Martonyi János szerint az uniós bővítéspolitika megfelelő irányba tart ahhoz, hogy 2011 pozitív változásokat hozzon. A miniszter optimista abban a tekintetben, hogy Horvátország és az EU lezárja a csatlakozási tárgyalásokat júniusban, a tagjelölt Montenegró esetében pedig lát esélyt a tárgyalások megkezdésére, sőt a találkozó résztvevői szerint ez az ország követheti Horvátországot a sikertörténetek sorában. A szintén tagjelölti státusszal bíró Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal (FYROM) való tárgyaláskezdéshez a Görögországgal fennálló névvitát kellene lezárni, és Martonyi szerint az álláspontok közeledése bizakodásra ad okot.

A miniszter szerint jó esély van arra is, hogy Szerbia még ebben az évben tagjelölti státuszt kapjon. A Nyugat-Balkán Fórum résztvevői kiemelték a szerb Ratko Mladic tábornok elfogásának jelentőségét. A Fórumot megelőzően adott nyilatkozatában Martonyi megerősítette: ha az Európai Bizottság az év végén pozitív értékelést ad az ország előrehaladásáról, akkor Magyarország támogatná, hogy az Unió a tagjelölti státusz megadása mellett a csatlakozási tárgyalások kezdetének pontos időpontját is meghatározza.

Sok elismerést kapott a Belgrád és Pristina között zajló párbeszéd is, amely 2011. március 8-án kezdődött Brüsszelben. Felszólalásában a szerb külügyminiszter, Vuk Jeremic úgy fogalmazott, hogy a tárgyalópartnerek „közelednek a megoldáshoz”. Štefan Füle, az Unió bővítési biztosa pedig leszögezte, hogy Koszovónak uniós perspektívát kell biztosítani.

A Fórum résztvevői pozitívan értékelték, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság elállt a nemzetközi főmegbízott döntéseinek jogalapját firtató népszavazás megtartásától, így június 6-án sor kerülhetett az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti strukturális párbeszéd első fordulójára.

Az Európai Unió ugyanakkor aggodalmának adott hangot Albániával kapcsolatban a márciusi önkormányzati választások után kialakult patthelyzet miatt. A résztvevők hangsúlyozták, hogy áldozatvállalás és erőfeszítés nélkül Albánia sem léphet tovább az integrációban, ha azonban feloldja a belpolitikai vitákat, és folytatja a szükséges reformokat, akkor az előrelépés lehetséges.

 

Háttér

A Nyugat Balkán Fórum létrehozásáról 2003-ban döntöttek az EU állam- és kormányfői. A Fórum keretében a térség külügyminiszterei találkoznak uniós kollégáikkal.

A korábbi gyakorlat szerint a találkozót minden év tavaszán az uniós miniszterek informális ülésével (az úgynevezett Gymnich tanácskozással) párhuzamosan rendezték meg. Idén azonban a líbiai események diktálta sűrű napirendje miatt Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nem tudott a tanácskozáson részt venni, így a magyar elnökség egy későbbi időpontot keresett a fórum számára.

Az Európai Külügyi Szolgálat végül június 20-át tűzte ki időpontnak, és a térség európai perspektíváját, a regionális együttműködést, valamint a választások kérdéskörét jelölte meg központi témaként. Meghívta az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékes képviselőit is. A találkozón szó volt a déli szomszédság ügyeiről is.