Magyarországnak sok nemzetközi támogatója van
– Újra az európai, különösen a baloldali-liberális politikai erők össztüzébe került a magyar alkotmány és annak módosítása. Mindenben megfelelnek a módosítások az európai jogszabályoknak és elveknek?
– Orbán Viktor március elején levelet küldött José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, melyben megerősítette, hogy „a magyar kormány és parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett”. A magyar miniszterelnök biztosította Barroso bizottsági elnököt arról is, hogy „ez az elkötelezettség mindvégig tükröződött és tükröződni fog az alaptörvény-módosítás elfogadásának eljárásában”. Ahogy Orbán Viktor is mondta, „Magyarország és kormánya elkötelezett az európai értékek és jogszabályok mellett”.
Szájer József az Egyesült Államok Helsinki Bizottságának meghallgatásán hívta fel a figyelmet az Alkotmány negyedik módosításával kapcsolatos néhány súlyos félreértésre. A negyedik módosítás nem csökkenti az Alkotmánybíróság szerepét. Sőt, további hatóságokat ad azok listájához, melyek jogosultak az Alkotmánybírósághoz fordulni.
– Sokszor lehet tapasztalni kettős mércét Magyarország, a magyar kormány európai megítélése kapcsán – de vannak külföldi szövetségesek, közszereplők, akik kiállnak a magyar kormány igaza mellett?
– A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce sajnálatos tény. Azonban Magyarországnak sok támogatója van a nemzetközi színtéren. Gondoljunk például Ausztriára, Lengyelországra, az EP konzervatív oldalának támogatására, különös tekintettel a német, francia néppárti delegációkra, melyeknek tagjai számos ülésen (parlamenti bizottsági illetve plenáris üléseken) nyíltan kiálltak Magyarország mellett.
– A márciusi EP-plenárison felszólalt az európai labdarúgást sújtó bundabotrány ügyében: mit lehet tenni a sportág megtisztításáért?
– Nagyon súlyos probléma a napjainkban egyre nagyobb mértékben elharapódzó korrupció
a sportban. Hazánk is érintett a nemzetközi bundabotrányban, tizenegy élvonalbeli bajnoki mérkőzés, két Magyar Kupa mérkőzés, öt Ligakupa mérkőzés, egy NB II-es mérkőzés, négy U19-es, két klubcsapatok közötti nemzetközi barátságos felkészülési mérkőzés és egy megyei első osztályú mérkőzés. Ennek a korrupciónak az irányítása alapvetően nemzetközi bűnszervezetek kezében összpontosul – országhatárokat nem ismerve –, ezért nem csak tagállami szinten, hanem uniós szinten is foglalkoznunk kell a kérdéskörrel. A sporteredmények manipulációjának nem csak gazdaságilag van negatív hatása, társadalmilag ugyanolyan, vagy talán károsabb a hatása, hiszen a sport integritását veszélyezteti. Ezért azt gondolom,
az uniós tagállamok egymással illetve harmadik országokkal való hatékonyabb együttműködése nélkülözhetetlen a sportban megjelenő korrupcióval szembeni eredményes küzdelemhez, és ezáltal a sport valódi versenyszellemének megőrzéséhez.
– Nemrég közmeghallgatást szervezett Hegedűs Zsuzsa részvételével az EP-ben: miért fontos európai szinten is felhívni a figyelmet a „Minden gyerek lakjon jól!” Alapítványra?
– Hegedüs Zsuzsa úttörő módon vállalt felelősséget mélyszegénységben élő gyerekekért, és 2009-ben hozta létre a „Minden gyerek lakjon jól!” Alapítványt. Az alapítvány legfontosabb célja, hogy Magyarországon a hátrányos helyzetű régiókban élő gyerekeket is megfelelő mennyiségű és minőségű ennivalóhoz juttassa. Az alapítvány arra törekszik, hogy a segítségnyújtás fenntartható legyen: olyan rendszert alakít ki a hátrányos helyzetű magyarországi kistérségekben, aminek eredményeként a nehéz helyzetben élő gyerekek családjainak – az érintettek bevonásával és aktív közreműködésével – hosszútávon megalapozza a megélhetési lehetőségeit. Óriási öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy egyszerű segítőként együtt dolgozhattam Zsuzsával az alapítvány létrehozatalában. Az alapítvány brüsszeli bemutatkozása hatalmas siker volt, Zsuzsa a közmeghallgatáson nemzetközi közönség előtt is be tudta mutatni az alulról jövő és fenntartható segélyezési módszert, a sikeres magyarországi tapasztalatok iránt több külföldi szervezet is érdeklődést mutatott. Folytatás is lesz, hiszen az idei Brüsszeli Magyar Bál és jótékonysági est a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítványt támogatja az estély során összegyűlt adományokból. Ennek egyértelmű az üzenete mindenki számára, mégpedig hogy a nehéz sorsú, mélyszegénységben élő gyerekekért vállalt felelősség közös ügyünk.
– Békéscsabán Tanyafejlesztési Programot mutatott be nemrég: hogyan lehet a program segítségével kitörnie a jelenlegi helyzetből a tanyavilágnak?
– A Nemzeti Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia 2012–2020 nyolc térségi komplex vidékfejlesztési programjának egyik kiemelt eleme, a kizárólag magyar forrásból finanszírozott program keretében a tavalyi másfél milliárd után, idén várhatóan kétmilliárd forintra pályázhat az érintett hét magyarországi megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest) 240 települése. Nagyon fontosak az olyan, speciális helyzetű térségek problémáit kezelő programok, mint például a
kizárólag magyar forrásokból finanszírozott Nemzeti Tanyafejlesztési Program, melynek célja a tanyai gazdálkodás megújítása sajátos értékeinek megmentésével, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a tanyagazdaságok fejlesztési forrásokhoz juttatása, a tanyasi termékek piacra jutásának elősegítése, az élelmiszerellátási lánc lerövidítése. A Nemzeti Tanyafejlesztési Program körülbelül 300 ezer tanyán élő embernek segít és jelent kitörési pontot azzal, hogy ezt a forrásokhoz és támogatásokhoz nehezen hozzáférő réteget célozza meg.
– A Közös Agrárpolitika (KAP) vitájában a dohánytermesztés mellett emelte fel a szavát: miért fontos ez a magyar vidék számára?
– Magyarországon közel 6000 hektáron folyik dohánytermesztés, jellemzően hátrányos helyzetű térségekben, például az észak-alföldi régióban. A dohánytermesztésben dolgozóknak körülbelül fele roma származású, többségük alacsony végzettséggel rendelkezik, s a szektorban dolgozók nagyobb része nő. Nagyon fontos az, hogy a jelenlegi agrártámogatási rendszerben meglévő termeléshez kötött támogatás a következő, 2014-2020-as KAP-ban is megmaradjon. Az európai vidékfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha segítségével sikerül megőrizni a meglévő vidéki munkahelyeket. A dohánytermesztés az egyik leginkább munkaerő-igényes mezőgazdasági tevékenység, Magyarországon körülbelül 20 ezer munkahelyet biztosít. Amennyiben megszűnik a dohánytermesztőknek nyújtott, termeléshez kötött támogatás, az ágazat válságba kerülhet és akár teljesen összeomolhat a termelés. Ez pedig munkahelyek megszűnéséhez vezetne egész Európában, Magyarországon pedig leginkább a hátrányos helyzetben lévő területeket sújtaná. Az Európai Unió kénytelen lenne az addig Európában megtermelt dohányt Európán kívülről beszerezni, ez a közösség külkereskedelmi mérlegét jelentősen rontaná.