Európai parlamenti vita az Európai Bizottság új gazdasági kormányzási csomagjáról

A 2012. március 1-jén tartott szakbizottsági vitán a két javaslatcsomaghoz beérkezett 188 módosító indítványról folytattak eszmecserét. Deutsch Tamás a költségvetési törvénytervezetek monitoringjáról és értékeléséről, valamint a túlzott hiány megszüntetésének biztosításáról szóló indítvány jelentéstevőjeként, illetve a pénzügyi stabilitásuk vonatkozásában komoly nehézségekkel küzdő tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének erősítéséről szóló véleménytervezet néppárti felelőseként vett részt a vitán.
A fideszes néppárti képviselő elmondta, hogy a beérkezett módosító indítványok nagy része konstruktív és támogatható javaslatokat tartalmaz, melyek a meglévő tervezetet jobbítják és egészítik ki, a Stabilitási és Növekedési Paktum, valamint az EU2020 Stratégia fő célkitűzéseivel megegyező irányba mutatnak. Egyes módosítók azonban inkoherenssé tennék a jogszabályt, annak lényegét kívánják gyengíteni, törölni, illetve lehetővé tenni azt az egyes tagállamoknak, hogy a rendelkezések alól kibúvót találjanak. Az ilyen módosítókat nem támogatom és nem is támogathatjuk – mondta Deutsch Tamás. Az EU2020 és az egyéb szociálpolitikai célkitűzések nem tehetik működésképtelenné és alkalmazhatatlanná a szabályozás rendelkezéseit. Nagyon fontos, hogy tisztában legyünk a vélemény jelentőségével. Az Eurózóna országok költségvetési politikájának összehangolása és szorosabb ellenőrzése elengedetlen ahhoz, hogy a valutaunió hosszú távon is működőképes legyen – tette hozzá Deutsch Tamás.

Azonban ahogyan azt a véleményemben is hangsúlyoztam, ezzel együtt nagyon fontos, hogy a tagállamok fenntarthassák költségvetési önrendelkezésüket, mely a tagállami gazdasági kormányzás egyik legfontosabb eszköze. Az elhúzódó, gazdasági és pénzügyi válságban egyes tagországok igen nehéz helyzetbe kerültek, az egyensúlytalanságok leküzdése érdekében ezeknél a tagállamoknál az Európai Unió olyan megerősített gazdasági és költségvetési felügyeletet kíván bevezetni, mely biztosítani tudja majd azt, hogy az adott tagállam képes legyen megoldani gazdasági és költségvetési problémáit. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy a bevezetésre kerülő új, szigorúbb ellenőrzési eljárások könnyen olyan mellékhatásokkal járhatnak, melyek az adott tagállam gazdaságát, társadalmát, munkaerőpiacát lehetetlen helyzetbe hozhatják. Az új eljárásokat kizárólag a válság által előidézett gazdasági és társadalmi problémák széles körű figyelembevételével szabad alkalmazni. Meg kell akadályozni, hogy a már meglévő problémák tovább súlyosbodjanak, még nagyobb költségvetési problémák megjelenéséhez vezessenek, illetve az adott tagállam és azzal együtt az egész Unió növekedésének lassulását okozzák – mondta el a néppárti képviselő.

Módosító indítványaimban megpróbáltam ezeket az elveket követni. Hiszen nem állítható kizárólagosan a középpontba az államok költségvetési helyzete, figyelembe kell venni a munkaerő-piaci és társadalmi hatásokat, és szem előtt kell tartani az Unió valamennyi célkitűzését és az Unió valamennyi alapdokumentumát, köztük az EU 2020 stratégia foglalkoztatási rátára és a szegénység elleni küzdelemre irányuló célkitűzéseinek megvalósítását. Arra kell törekedni, hogy Európa olyan megoldást találjon, mely egyszerre képes egyensúlyt teremteni a felelős költségvetési politika, a növekedési és foglalkoztatási célok elérése, valamint minden olyan érvényben lévő uniós stratégia között, mint például az EU2020 és annak foglalkoztatási és növekedési célkitűzései – tette hozzá.

A nehéz költségvetési helyzetbe került országoktól fejlesztési forrásokat megvonni azt okozhatja, hogy a centrum és a periféria országok közötti különbségek konzerválódnak és az egész Unió növekedési kilátásaira hatással lehet egy ilyen döntés. Bármilyen megalapozatlan felfüggesztés és szankció szembemegy az Európai Unió alapértékeivel, a szolidaritás eszméjével. Semmiképpen sem szabad a makrogazdasági egyensúlytalanságok miatt elvonásokkal büntetni a tagállamokat, a szankciók alkalmazásával kizárólag akkor lehet élni, ha az Európai Bizottság egyedi és alapos vizsgálat elvégzésével bizonyosodott meg arról, hogy az adott tagállam nem tett eleget a rárótt kötelezettségeinek. A problémák alapos és körültekintő feltárásának hiányában a közösségi források bármilyen arányú felfüggesztése elfogadhatatlan, hiszen azzal azokat a tagállami kedvezményezetteket sújtják, akik a gazdasági fellendülés és a foglalkoztatás növekedésének letéteményesei – zárta beszédét Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő.