Fellegi: az energetikában minden a tervek szerint halad

Az energiaügyben illetékes miniszterek május 2-3-i informális gödöllői találkozójának egyik fő témája az Energia-útiterv 2050 lesz. Mi a témaválasztás oka, és melyek azok az elemei az útitervnek, amelyekben már most előrehaladást lehet elérni?

Az energiaügyi miniszterek május 2-3-án megtartandó informális találkozóján két napirendi pontot vitatunk majd meg: az Energia-útiterv 2050 dokumentumot és az EU energetikai külkapcsolatait. Mindkét napirendi pontra igaz, hogy olyan kiemelt jelentőségű témák, kezdeményezések, amelyek évtizedekre meg fogják határozni az Európai Unió energiapolitikájának irányát – emiatt fontos állomás a magyar soros elnökség idején ez a mostani informális találkozó.

Az Energia-útiterv 2050 kezdeményezés meghatározó energiapolitikai dokumentum lesz, és a 2050-ig megvalósuló alacsony széndioxid-kibocsátású energiarendszer kialakításával kapcsolatos feladatok menetrendjét vázolja majd fel. Az EU felismerte, hogy a kibocsátások 1990-hez mért 85-90 százalékos csökkentése nem csak kihívás, hanem eszköz is lehet a foglalkoztatás, a termelékenység és a jólét szintjének javítására, többek között az új és innovatív technológiák használatának ösztönzésével.

A magyar elnökség legfontosabb célja, hogy a találkozón elhangzó megállapításokról születő elnökségi összefoglaló, amelyet majd a 2011. június 10-i Energiatanács keretében fog a magyar elnökség ismertetni, hozzájáruljon a további bizottsági munka előrehaladásához.

A találkozón általánosságban és egyes részterületeket érintően is beszélünk majd kollégáimmal az anyagról. Olyan fontos megközelítési pontokat vitatunk meg, mint az útitervnek a versenyképességre, a kutatásra és fejlesztésre, a piacokra és a fogyasztókra gyakorolt hatása. Ugyanakkor szó lesz a tervezet lehetséges szociális és gazdasági hatásairól is.

Alapvető célunk, hogy a bizottsági kezdeményezés konkrét tartalmának megismerése előtt a tagállamok megismerhessék egymás véleményét, azonosítsuk a tagállami elképzeléseket, elvárásokat és javaslatokat, ezzel is segítve a Bizottság jövőbeni munkáját. Célunk az is, hogy kijelöljük a további munka fő irányát.

 

A soron következő lengyel elnökség az EU energetikai külkapcsolataival kiemelten kíván foglakozni. Milyen aspektusokból vizsgálja a magyar elnökség ezt a témát a gödöllői tanácskozáson?

Az energiapolitika külső dimenziójának fontossága megkérdőjelezhetetlen. Az Európai Unióban fogyasztott energia több mint fele harmadik országokból érkezik, és ez az arány folyamatosan nő, miközben egyre több nagyfogyasztó kapcsolódik be az értük folyó versenybe. Ugyanakkor az uniós energiapiac sem lehet izolált, hiszen az energiahálózatok az EU határain túlnyúlnak, miközben a nemzetközi energetikai vállalatok tevékenysége sem korlátozódik csak az EU-ra vagy csak azon kívülre. Másrészt az energetikai külkapcsolatok hatással vannak az EU-tagállamok energiaellátásának biztonságára is. Az energiabiztonság egy egységes és szilárd alapokon nyugvó energia-külpolitikával tovább fokozható.

Az Európai Unió energiapolitikájának külső dimenziója a soron következő lengyel EU elnökség kiemelt dossziéja lesz. A magyar elnökség fontos segítséget nyújt a lengyel elnökségnek azzal, hogy a május 2-3-i informális energiaügyi miniszteri találkozón a külső energetikai kapcsolatok kérdéskörét is napirendjére tűzi. E témáról a munkaebéden zárt körben beszélgetünk majd minisztertársaimmal. Ez a párbeszéd reményeink szerint nagymértékben hozzájárul majd a közös álláspont mielőbbi kialakításához.

 

Az Energiatanács már túl van egy brüsszeli hivatalos ülésen, és az atomenergia biztonsága érdekében összehívott rendkívüli találkozón is. Hogyan értékeli az eddig elvégzett munkát? Melyek a legfontosabb eredményei a január óta eltelt időszaknak?

Úgy gondolom, hogy januárban világos célokat fogalmaztunk meg, és a felelősségi körömbe tartozó területeken – energia-, klíma-, közlekedési, hírközlési és kohéziós ügyek – jó ütemben haladunk ezen célkitűzések megvalósítása felé. Úgy tapasztalom, hogy a tagállamok egyöntetűen elismerik a magyar elnökség szakmai tevékenységét. Alapvetően minden az előzetesen lefektetett menetrendeknek megfelelően halad.

 

Az Európai Tanács február 4-i ülése kiemelten kezelte az energiapolitikai kérdéseket, az Energiatanács február 28-i ülésén pedig sikerült következtetéseket is elfogadtatni a 2020-ig tartó energiastratégiával kapcsolatban. Melyek az egységes, integrált energiapiac kialakítása érdekében tett elnökségi erőfeszítések legfőbb eredményei, illetve hogyan halad az észak-déli energiafolyosó ügye?

Azzal, hogy a Európai Tanács februári következtetéseire is építve a 2011. február 28-i Energiatanács tanácsi következtetésekkel elfogadta a 2020-ig tartó uniós energia stratégiát, egyik legfontosabb elnökségi célkitűzésünk teljesült az energetika terén.

Az Észak-Déli Energiafolyosó ügyében is jelentős előrelépéseket tettünk. 2011. február 3-án az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az érintett állam- és kormányfők munkavacsorájukon magas szintű elvi megállapodásban rögzítették a projekt melletti elkötelezettségüket. Az utána létrejött magas szintű munkacsoport első ülésén együttműködési megállapodást fogadtak el a Bizottság és a résztvevő országok. Döntöttek továbbá három tematikus munkacsoport megalakításáról: a villamos energia, a gáz és az olaj témájában, valamint meghatározták a munka menetrendjét. A munkacsoportok alakuló üléseire március 7-8-án került sor Brüsszelben. Ez fontos mérföldkő volt a projekt előmozdítása tekintetében.

Júniusban formális ülésen folytatódik a munka az Energiatanácsban. Itt várhatóan terítékre kerül az energiapiacok átláthatóságáról szóló rendelet-tervezet is. Milyen előrehaladásra törekszik az elnökség, és milyen előnyük származhat a fogyasztóknak illetve a piacnak akkor, ha sikerül megállapodni a rendeletről?

Ez egy viszonylag friss, új kezdeményezés, a 2010 decemberében tartott első tájékoztatót és véleménycseréket követően a tanácsi munkacsoport 2011 januárjában kezdte meg a jogalkotási szöveg vizsgálatát. Az Európai Tanács 2011. február 4-i következtetéseiben kérte fel a Tanácsot és az Európai Parlamentet arra, hogy törekedjen az energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról szóló rendelettervezet mielőbbi elfogadására.

Éppen ezért a magyar elnökségnek az a legfontosabb feladata, hogy a lehetőségekhez képest gyorsan haladjon a javaslat vizsgálatával. Ha minden a tervek szerint alakul, és az Európai Parlament is kedvezően fogadja a tervezetet, reményeink szerint az Energiatanács június 10-i ülésén elfogadhatjuk a politikai megállapodást ebben a kérdésben.

A tervezet tárgyalása egyébként mind a tanácsi munkacsoportban, mind az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában az előzetes várakozásoknak megfelelően, az elnökségi célkitűzéssel összhangban halad előre.