Egyéb

Fenn kell tartani a lendületet a klímatárgyalásokon

Fenn kell tartani a lendületet a klímatárgyalásokon

2011. 06. 06.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter januári európai parlamenti meghallgatásán azt mondta, komoly előrelépést kell elérni az ambiciózus, kötelező érvényű és számonkérhető globális éghajlatvédelmi megállapodás felé. Mit sikerült elérni eddig?

Nagy jelentőségű fejlemény, hogy az EU ismét a nemzetközi klímatárgyalások élére állt, újra katalizátorszerepet játszik a folyamatban. A Bizottság márciusban kiadta az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megteremtéséről szóló „dekarbonizációs menetrend” tervezetét. Ezt a tagállamokkal alaposan áttárgyaltuk, és bízunk abban, hogy a menetrend a magyar elnökség végén, a Környezetvédelmi Tanács június 21-ei ülésén megfelelő politikai támogatást is kap.

Ennek az ambiciózus tervnek nagy szerepe lehet abban is, hogy hasonlóan jövőbe mutató vállalásokra bátorítsa a többi országot is az ENSZ keretében folyó nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalásokon, mindenekelőtt az idén decemberben tartandó durbani konferencián.

 

Június 6. és 17. között Bonnban tartják az ENSZ klímavédelmi konferenciájának következő ülésszakát. Ezen az Európai Uniót a Bizottság és a magyar tanácsi elnökség képviseli. Mi a lényege ennek a tanácskozásnak?

A bonni éghajlat-változási tárgyalási fordulón több ezer szakértő dolgozik majd éjt nappallá téve – hétvégén és pünkösdkor is –, hogy előkészítse az esetleges durbani megállapodás technikai részleteit. Ennek a nagyon intenzív és aprólékosnak tűnő munkának az az óriási jelentősége, hogy a károsanyag-kibocsátás korlátozásán túl ezen múlhat, milyen lesz a 21. század társadalmi-gazdasági rendje, és hogy ez mennyire lesz fenntartható.

 

Mikor lesz sikeresnek tekinthető a bonni ülésszak?

Akkor, ha a mostani lendületet sikerül fenntartani, és nem történik visszalépés. A durbani konferenciáig közeledniük kell az álláspontoknak az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodásról, a kibocsátáscsökkentési célkitűzésekről, ezek összehasonlíthatóságáról, az intézkedések átlátható finanszírozásáról. Fontos előrelépni abban is, hogy miképpen tudjuk technológiák és ismeretek átadásával segíteni a fejlődő országokat abban, hogy kivédjék az éghajlatváltozás negatív hatásait.

 

Az EU kinyilvánította, hogy – ha más országok hasonló vállalásokat tesznek – 2020-ig hajlandó lenne 1990-hez képest 20 százaléknál is nagyobb mértékben csökkenteni széndioxid-kibocsátását. Kulcskérdés tehát, mit tesz a többi jelentős károsanyag-kibocsátó, mindenekelőtt az Egyesült Államok és Kína? Milyen esély van arra, hogy ezekkel az országokkal is sikerül megegyezni?

Az Európai Unió többször megerősítette, hogy hajlandó további korlátozásra, de csak meghatározott feltételek mellett. Az EU azon az úton halad, hogy mindettől függetlenül jobb eredményt fog produkálni a korábbi tervekhez képest, tehát a korábbi ígéretek túlteljesítése várható.

Kína jelentős szerepvállalása önmagán túlmutatóan azért is nagyon fontos, mert Peking sokat segíthet a fejlődő országok meggyőzésében. Kína nemrégiben fogadta el az új öt éves tervét, amelynek középpontjába a zöld, fenntartható növekedést állította. Ez nagyon előremutató és ambiciózus, akárcsak az Unió elképzelései.

Természetesen rendkívül fontos az Egyesült Államok, az egyik legnagyobb kibocsátó bevonása a nemzetközi klímavédelmi együttműködésbe. El kell ismerni: ezen a területen a jövő év végi elnökválasztásig leszűkült a mozgástér, ugyanakkor kétségtelen előrelépés, hogy az amerikaiak immár pozitívan, konstruktívan állnak hozzá a kérdéshez.

Bízni lehet abban, hogy az amerikai elnökválasztás és az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményének 2013-as felülvizsgálata után legkésőbb 2015-re globális, átfogó klímavédelmi egyezmény jöhet létre.

 

Mi a magyar elnökség szerepe, és mik lehetnek a magyar elnökségi félév eredményei az éghajlatváltozás területén?

Magyarország nagyon izgalmas időszakban képviselheti az EU-t. Cancún hosszú idő után áttörést jelentett, egyben a szokásosnál sokkal több – előre nem látott – munkát is adott a magyar elnökségnek. Elsődleges feladatunk, hogy a Cancúnban kialakult konstruktív légkört fenntartsuk.

Elmondható, hogy a magyar elnökség sikeresen egyeztet a tagállamokkal, segíti a 27 EU-tagország álláspontjának kialakítását. Koordinációs szerepet játszunk: a cancúni „házi feladatok” megoldása során az elnökség eddig több mint húsz közös álláspont tető alá hozásában segédkezett.

A hivatalos tanácsi üléseken túl pedig informális miniszteri találkozót is szerveztünk, amelyen többek között a nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalásokon képviselendő álláspontról egyeztettünk. A nemzetközi tárgyalások áprilisban, Bangkokban folytatódtak. Ott a magyar elnökség a Bizottsággal együtt képviselte az EU-t. Így lesz ez a bonni konferencián is.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az EU éppen a magyar elnökség idején tesz radikális előrelépést az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése felé, és hogy a szükséges politikai támogatás megszerzésében szerepet játszhatunk. Uniós koordinációs munkánkat a lengyel elnökség folytatja júliustól, szakembereink pedig kidolgozzák a 2050-ig szóló magyar dekarbonizációs stratégiát.