Györkös nagykövet: „az elnökség teljesíti az elvárásokat”

Az elnökség kezdetén, januárban az eu2011.hu kérdésére azt mondtam, Magyarország egyfajta karmesteri szerepre készül. Most, májusban visszatekintve azt mondhatom, a magyar elnökséget eddig egyfajta kettősség kísérte végig. Az előre eltervezett munkák nagy pontossággal, jól haladtak előre, és sikerült követni a menetrendet lényegében minden olyan ügyben, amely az elnökség kezdetén már folyamatban volt, vagy amelyről lehetett tudni, hogy napirendre kerül. Ebben az értelemben tehát tökéletesen sikerült a kottából vezényelni, az elnökség teljesítette és teljesíti az elvárásokat.

 

Válságos helyzetek

Ugyanakkor az eddigi négy hónapra a szokásosnál is több váratlan és sokszor válságos helyzet jutott. Az észak-afrikai, azon belül is a líbiai események, a japán katasztrófa, illetve mindezeknek az EU-ra gyakorolt hatása a migráció és az energiapolitika területén, ideértve a nukleáris energiáról kialakult vitát: ezek mind folyamatos újratervezést és gyors döntéseket igényeltek. Emellett az eurózónán belül folyamatos figyelmet követel a válság következményeinek kezelése, különösen Írország, Portugália és Görögország ügye.

Mindez ráadásul a Lisszaboni Szerződés által meghatározott közegben történik, ahol az elnökség az EU döntéshozatali mechanizmusának csak az egyik szereplője. Nemcsak irányítanunk kellett tehát az eseményeket, hanem együtt kellett működnünk és egyeztetnünk kellett a többi szereplővel: az Európai Tanács állandó elnökével, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel, az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal is.

Úgy érzem, hogy ebben a szerepben is jól helytálltunk, mert – miközben az előre programozott témákkal is haladtunk – mindig helyet tudtunk szorítani ezeknek a menet közben adódott kérdéseknek is. Az intézményközi munkamegosztásban ezzel sok terhet levettünk a többi szereplő válláról, sok konfliktust tudtunk kezelni vagy elkerülni, és szerepvállalásunkat, döntéseinket nem kísérte kritika.

 

Megállapodni a gazdasági kormányzásról

Az elnökségi program feszes levezetésén, a prioritások következetes képviseletén túl mindenképpen ki kell emelni a gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomag Tanácson belüli elfogadásában eddig elért eredményeinket. Itt március közepére sikerült megállapodásra jutnunk, és a Parlamenttel folytatott tárgyalások alapján fennáll az esélye annak, hogy a júniusi Európai Tanács előtt sikerül a végleges jogszabályokat is elfogadtatni. Erre persze nincs garancia. Ezt kaptuk feladatul az állam- és kormányfőktől, és ezt próbáljuk teljesíteni.

 

Energiastratégia és európai szabadalom

Emellett sikerrel készítettük elő a februári energiacsúcsot, majd ennek következtetései alapján fogadták el az energiaügyi miniszterek az európai energiastratégiát és az energiainfrastruktúra prioritásairól szóló egyezséget. Ez sok évre előre kijelöli az európai energiapiac fejlődésének irányát, ami különösen Közép-Európa szempontjából fontos.

Fontos eredmény az is, hogy hosszas előkészítés után, több évtizedes vitára pontot téve sikerült 25 országot összeterelnünk és egybetartanunk ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások az egységes európai szabadalmi oltalomról. Ez sokmilliárdos terhet fog levenni az innovatív vállalatok válláról, mivel egyszerűbbé és olcsóbbá teszi találmányaik gazdasági hasznosítását.

 

Kohézió, Duna-stratégia és agrárpolitika

A kohéziós politika területén a tagállamok konszenzusán alapuló tanácsi következtetéseket fogadtunk el arról, hogy a jövőben az EU-támogatások milyen keretek között álljanak rendelkezésre, és hogy milyen feltételek mellett lehetne fokozni a támogatások hatékonyságát és eredményességét. Az erről szóló vitát magas politikai szintre emelve sikerült megőrizni a kohéziós politika európai színtéren betöltött kiemelt szerepét.

Hozzátenném azt is, hogy a Duna-stratégiáról elfogadott tanácsi következtetések lehetővé teszik a projektek elindítását már az Európai Tanács végső döntése előtt.

Azt is eredménynek tartom, hogy a közös agrárpolitika reformja kapcsán végül – néhány ország kisebb fenntartása ellenére – támogatták az elnökség által írt következtetésekben felvonultatott elveket. Mivel a nemmel szavazó országokról is tudható, hogy általában csak egy-egy kitétellel szemben voltak fenntartásaik, az elnökségi következtetések komoly értéket képviselnek majd a közös agrárpolitika reformjának végső kidolgozásakor.

 

Schengeni bővítés

Végezetül: bár a magyar elnökség mindent megtett és megtesz Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának előremozdításáért, várunk is még részeredményeket a magyar elnökség alatt, az már világos, hogy a két ország csatlakozására a magyar elnökség alatt nem kerül sor. Rossz érzésre viszont nincs okunk, mert a mi munkánkat becsülettel elvégeztük, nem rajtunk múlik a végső eredmény késése.

 

Az utolsó erőfeszítés

Az elnökség vége mindig a legnehezebb, mert az uniós intézmények természetes működése folytán is ilyenkor jelentkezik a legtöbb megoldandó ügy. Az elmúlt négy hónapban bizonyítottuk, hogy képesek vagyunk legmagasabb szinten ellátni az elnökségi munkát, most még egy utolsó nagy erőfeszítésre van szükség. A legfontosabb, hogy a magyar elnökség becsülettel és tisztességgel végezze el a rábízott munkát. Függetlenül attól, hogy rajtunk kívül álló körülmények miatt le tudunk-e zárni egy dossziét vagy sem, a mi önértékelésünket az határozza meg, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk-e.

 

Hatos jogszabálycsomag

Mindezt szem előtt tartva, négy fontos területet emelnék ki a több száz ügyből, amellyel az elnökség az elkövetkező két hónapban még foglalkozik. Az uniós gazdasági kormányzásról szóló jogszabálycsomagról nagyon intenzív, heti egyeztetéseket folytatunk az Európai Parlamenttel. Ha június végéig nem sikerül megállapodni, veszélybe kerül a gazdasági válságra adott átfogó európai válasz, hiszen a gazdasági kormányzás jelenti ezen intézkedések sarokkövét. A feladat azonban szinte végrehajthatatlan, hiszen hat jogszabályról, együttdöntési eljárásról, kétezer módosító javaslatról van szó, és az EP-n belüli sajátos politikai környezetet is figyelembe kell venni.

 

Horvátország EU-csatlakozása

Szeretnénk lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal. Jelenleg még öt nyitott tárgyalási fejezet van. Ezeket a horvát fél teljesítményétől függően júniusban lehetne lezárni. Horvátország EU-csatlakozása nemcsak Magyarország stratégiai érdeke, hanem minta az egész Nyugat-Balkán számára. Ezen országok fokozatos integrálása pedig egész Európa érdeke.

Migráció

Mindenképpen meg kell említeni, hogy ugyancsak nagyon komoly feladat az Uniót főleg az észak-afrikai események miatt érő migrációs nyomás közép- és hosszú távú kezelése, valamint a schengeni rendszer megerősítése. A belügyminiszterek tanácsa még egyszer ülésezik a magyar elnökség alatt. Ezen a tárgyalásokon megpróbáljuk a lehető legjobban előkészíteni a talajt a június végi csúcstalálkozóhoz.

Roma-keretstratégia

Ugyancsak az Európai Tanács júniusi ülésén szeretnénk felső szintű megerősítést kapni a roma-keretstratégiához. Igyekszünk, hogy a végső megállapodásban a probléma minden dimenziója kiegyensúlyozottan jelenjen meg. A hangsúly a foglalkoztatási, oktatási, szociális szempontokon, a társadalmi befogadáson van, de számos tagállam egyéb aspektusokat is kiemel, például a szervezett bűnözéssel kapcsolatosakat. Nincsenek illúzióink, nem gondoljuk, hogy ez az európai keretstratégia fogja megoldani a romák problémáit, főleg nem egy csapásra. De hisszük, hogy fontos hozzájárulást jelent a nemzeti szintű megoldások megerősítésében.