HVG interjú – 2013. október 21.

Hiányolta a "jogállamért oly gyakran aggódó sajtó" felháborodását Deutsch Tamás, amikor Csányi Sándor MLSZ-elnök egy nyilatkozatában kvázi Orbán Viktor személyes döntésétől tette függővé lemondását. A Fidesz EP-képviselője a hvg.hu-nak adott interjúban immár "hivatalosan" is nemcsak "Twitter-huszárrá", de egyúttal "Orbán-boy"-já is avanzsált. Ismeretelméleti magasságokba kalandozó beszélgetésünk során azért esett némi szó az EP-ről is.

hvg.hu: Meg tudja mondani, ki mondta a következő mondatot: "Egy ilyen kaliberű és tekintélyű üzletember jót tesz a focinak".

Deutsch Tamás: Valamikor korábban Orbán Viktor Csányi Sándorról. A minap éppen a hvg.hu-n olvastam egy ilyen idézetet Orbántól.

hvg.hu: Nem, ön mondta a Hír24-nek adott interjújában. Fenntartja a fél évvel ezelőtti véleményét?

D. T.: Nagyon sokáig ez volt a várakozás az ő MLSZ-es működésével kapcsolatban. Nemcsak 2010-ben, amikor megválasztották, a neve már évekkel korábban is felmerült, többen kapacitálták, hogy vállalja el a feladatot. Én is osztottam ezt a vélekedést. Sajnos ezeknek a várakozásoknak nem sikerült megfelelni.

hvg.hu: Tavaly Orbán Viktor még arról beszélt, megértő az MLSZ-szel, mert "emberfeletti munkát végez", több évtizedes hátralékot kell ledolgozni. Pontosan mit szúrt el Csányi három év alatt?

D. T.: Ha belemennék a részletekbe, akkor nem lesz elég a mostani interjúra szánt idő.

hvg.hu: Próbálja meg. Ön úgy is hozzá van szokva, hogy a Twitteren 140 karakterben foglalja össze a véleményét.

D. T.: Ha a futball szervezeti, finanszírozási, szakmai problémáit akarjuk kivesézni, arra talán egy könyv sem elég. A magyar foci válságát egy-egy súlyos vereséghez szokták kötni. Ilyen az 1969-es a marseille-i "katasztrófa", ahol kikaptunk a csehszlovákoktól és nem jutottunk ki az 1970-es mexikói világbajnokságra. Majd ezt megfejelve a következőre sem kerültünk ki. De az 1969-es bukás csak tünet volt, szerintem a válság gyökerei jó 10-15 évvel korábbra, az ötvenes évekre nyúlnak vissza.

Számos tanulmány, sporttörténeti- és sportszociológiai kutatás szól arról, hogy az 1950-es években a kommunista pártállam sportpolitikája a sportban aratott győzelmekkel a szocialista rendszer felsőbbrendűségét volt hivatott bizonyítani. Az erőltetett iparosítás mellett egy erőltetett sportfejlesztés indult, aminek a közvélemény még örült is, hiszen (jólesett) például millióknak okoztak örömöt az 1952-es (és az 1956-os) olimpiai sikerek. A forradalom leverése után viszont Kádárék módosítottak ezen a hozzáálláson. A sportot érintő kiemelt figyelem megmaradt, de a sportsikerek osztályharcos magyarázata enyhült és a labdarúgást már nem dédelgették úgy, mint a Rákosi-rendszerben. A Kádár-rendszer "sikeres gladiátorai" a birkózok, a vívók, az öttusázok maradtak, még a kommunikáció is elment abba az irányba, hogy a focisták lusták, nem futnak, korruptak, bundáznak, vámügyeik vannak, csencselnek. Ugyanakkor az egy szem Rába-stadiont leszámítva egyetlen nagyobb új pálya sem épül, megindult az 50-es években elkészült stadionok lerohadása. És akkor az 1970 és 2010 közötti időszak mulasztásait még csak nem is érintettük.

hvg.hu: Mi köze ehhez Csányinak?

D. T.: Kétségtelen, az előtte álló kihívás óriási, ha sikerrel járna, az történelmi tett lenne. De a mégoly súlyos problémák megoldásához minden körülmény adott, igen komoly kormányzati, üzleti és médiahátszéllel dolgozhat az MLSZ elnöksége. Az a baj, hogy ezt most elherdálják.

hvg.hu: A 2016-ig tartó stadionépítési hullám a régi időket idézi. Ez az irány: vissza az ötvenes évekbe?

D. T.: Ez gyenge riposzt, ennél Kálmán Olga jobb. A nyugat-európai országok már rég rájöttek, hogy komoly, a felkészülést segítő állami támogatás, infrastruktúra-teremtés nélkül a sportolóik nem képesek az olimpiai versenyt állni. Ebben persze szerepet játszott az is, hogy a sportot hatalmi megfontolásból kiemelten támogató szocialista országok a fentebb említett sportpolitikája kihívást intézett a nyugati országokhoz, amire reagálniuk kellett. Érdemes megnézni Németországot, amely hosszú évek óta három szegmensben is jelentős támogatásokat ad a sportnak. Sokat szánnak a szabadidősportra, az infrastruktúrára és a sportelitre, a legkiválóbb versenyzőik olimpiai felkészülésének támogatására. Eközben nálunk az 1980-90-es évektől az állam folyamatosan kivonult a sportfinanszírozásból.

hvg.hu: Mondott valamit Orbán a Csányit érintő bejegyzésére?

D. T.: A magyar-holland meccs óta nem beszéltem vele. De nem osztályfőnököm, hogy megbeszéljem vele, mit írok ki a Facebookra.

hvg.hu: Közismert, hogy ő imádja a focit, kíváncsiak lennénk, hogy mi a véleménye az MLSZ-ről, ha már ez ilyen hangsúlyosan felvetődött a Fideszben.

D. T.: Elmondta az Indexnek, hogy a vereség nála egy agyrázkódással ért fel.

hvg.hu: De Csányi ügyében nem szólalt meg.

D. T.: Miért, dolga lenne? Az MLSZ egy kormánytól független szerv. Persze, ha okát látja, el fogja mondani a véleményét.

hvg.hu: Ha ennyire elégedetlenek a szövetség vezetésével, miért nem távolítják el? Miért a pálya széléről kiabálnak? Nem lenne példa nélküli, megtörtént ez már az első Orbán-kormány, az ön sportminisztersége idején is.

D. T.: Volt egy törvénytelenül működő sportági szakszövetség, és az akkori jogszabályok előírták, hogy bizonyos gazdasági szabálytalanságok esetén mi a kötelessége az arra hivatott állami szerveknek. Kovács Attila elnökségének felfüggesztése ezért történt. Egy dolgot viszont a mostani helyzetben nem értek. A jogállamért folyamatosan aggódó sajtó egy szót nem szól akkor, amikor Csányi arról beszél, hogy őt nem szólította fel lemondásra a miniszterelnök. Az nem jó, ha egy sportági szakszövetségi elnök így gondol a saját szerepére, lehetőségeire, hogy a kormányfő véleményétől teszi függővé, hogy marad-e vagy megy. Mert az MLSZ elnökét a közgyűlés választja meg vagy menti fel.

hvg.hu: Azért a közelmúltból is tudunk olyan esetet mondani, hogy Orbán összevonta a szemöldökét, az MLSZ elnöke pedig másnap lemondott. Pont ön ecsetelte az előbb, hogy milyen súlya van az állami támogatásoknak, így melyik szakszövetség vállalná, hogy kormányzati ellenszélben dolgozzon?

D. T.: Az én felfogásom szerint mindegy, ki a miniszterelnök, attól nem kell traktorféknyom megjelenjen senkinek sem a gatyájában, ha a kormányfő egyik vagy másik szervezetről esetleg kritikus véleményt fogalmaz meg. Ha az MLSZ és az elnöke úgy gondolja, hogy jól dolgozik, akkor álljon ki, és mondja azt, halljuk a kritikát, de nem értünk egyet vele. Ezt megtehette volna 2010-ben Kisteleki István is. Szerintem az esetek döntő többségében nem a politika illetéktelen beavatkozásáról, hanem személyes gyávaságból fakadó szervilizmusról van szó. Én egyébként nem azt gondolom, hogy ha az MLSZ rosszul működik – és szerintem rosszul –, akkor "csányisándormonnyonle", hanem azt, hogy csinálja másként, jobban.

hvg.hu: Emlékszik arra az esetre, amikor szélnek eresztették a földrajzinév-bizottságot, csak azért, mert nem engedett a kormány átnevezési mániájának? Vagy említhetnénk az Alkotmánybíróság jogköreinek megkurtítását is.

D. T.: Jogászként szívesen vitatkozom órákat az Ab jogköreiről és megváltoztatásáról.

hvg.hu: Maradjunk akkor az előző példánál.

D. T.: Hogy Kisteleki úr 2010 januárjában már előre rettegett egy esetleges politikai beavatkozástól?

hvg.hu: A földrajzinév-bizottságra gondoltunk.

D. T.: A sajtó, különösen az online média iparszerűen gyakorolja, hogy a véleményeket tényként kezeli. Sokszor politikai beavatkozást sejtenek ott, ahol nincs ilyen.

hvg.hu: Nincs értelme ismeretelméleti vitát folytatni a tények mibenlétéről, mert az interjú nem a Filozófiai Szemléknek készül. Ha egy testületet kirúgnak, az tény. Ahogy az is tény, hogy az után rúgták ki őket, hogy bírálták az átnevezési hullámot, és a kettő között csak a vak nem látja az összefüggést.

D. T.: Tőlem filozófiai vitát is folytathatunk.

hvg.hu: A foci talán többeket érdekel, egyelőre legalábbis. Mielőtt a Facebookon jól odamondott az MLSZ-nek, nem merült-e fel önben, hogy az MTK-s tevékenységét is ugyanígy mérlegre kellene tenni?

D. T.: Hogyne, mindenki teljesítményét mérlegre kell tenni.

hvg.hu: Akkor azt hogyan értékeli, hogy a több érmes olimpikont kinevelő kajak-kenu edző, Fábiánné Rozsnyói Katalin úgy ment át a tanítványaival a Vasashoz, hogy még perrel is megfenyegette az elmaradt fizetése miatt az MTK-t? De beszélhetünk a tavaly még fűtetlen, lerobbant edzőtermekről is.

D. T.: Azt senkitől, még Csányi Sándortól sem lehet elvárni, hogy mindig mindent tökéletesen csináljon. Tisztában vagyok vele, hogy a magyar labdarúgás problémái számosak, de azt állítottam, hogy a 2010 és 2013 közötti időszak viszonylag hosszú volt, és ez alatt az az előrejutás nem következett be, amihez az eszközök megvoltak. Ami az MTK-t illeti: ha 2010-ben olyan helyzet állt volna elő, hogy az előző elnöktől, Hunvald Györgytől örökölt problémák és adósság megoldására minden eszköz rendelkezésünkre állt volna, akkor jogos lenne a kritika. Én azt gondolom, hogy a lehetőségeinkhez képest számos problémánkat kezeltük 2013-ra.

hvg.hu: Úgy állítja be, mintha az MLSZ-nél 2010 óta tejjel-mézzel folyó Kánaán lenne. A társasági adókedvezményről szóló törvény 2011-től él, idén még vissza is vágták. A szurkolók fegyelmezésére vonatkozó szabályok idén nyártól működnek, idén szervezték át az utánpótlás-bajnokságot, a kormány az idei évtől tud valóban nagyobb összegeket szánni a stadionépítésekre, és 2016-ig tervezik a programot.

D. T.: Készséggel elfogadom ezeket az érveket. De azt lehet mondani, hogy leglább másfél éve olyan lehetőségek állnak az MLSZ rendelkezésére, amelyekre korábban évtizedekig nem számíthattak. A Magyar Olimpiai Bizottság sokkal jobban tudta kihasználni a lehetőségeit, miközben nekik is megvoltak a maguk gondjaik. Nyolc bekapott gól áll nyolc olimpiai aranyéremmel szemben.

hvg.hu: Ha az MTK-s sportolók 2016-ban egyetlen érmet sem hoznak haza, lemond?

D. T.: Tavaly háromnegyed ezüstérmet hoztunk haza. (Az MTK-s Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dániel a győri Kammerer Zoltánnal 1000 méteren szerezett ezüstöt Londonban – a szerk.)

hvg.hu: Pont az a három sportoló hagyta ott az MTK-t tavaly, akiknek ezt a sikert köszönheti a klub. Ennek miért nincsenek következményei?

D. T.: Nem otthagyták az MTK-t, hanem átigazoltak egy másik klubhoz.

hvg.hu: Nem kaptak fizetést. Miért vár bárki tőlük így hűséget?

D. T.: A végén megkapták a fizetésüket, lejárt a szerződésük, majd a miénknél jobb ajánlatot kaptak a Vasastól, elfogadták és odaigazoltak. Ez így van rendjén. Más sportágakban pedig mi igazoltunk sportolókat. Sokszor elmondtam már, ez egy szomorú történet volt, elismerem, hosszú hónapokon keresztül nem tudtuk a juttatásaikat utalni. Remélem, hogy a 16 sportágat érintő kormányzati fejlesztési programnak köszönhetően az ilyen típusú gondok megoldódnak.

hvg.hu: A Facebook-oldalán arról is írt, hogy elherdálja az MLSZ a pénzt.

D. T.: Elherdálásról nem szóltam, hanem arról beszéltem, hogy átláthatatlan, milyen szempontok alapján támogatja az akadémiákat.

hvg.hu: Csak nem azt kifogásolta, hogy magasan az Orbán Viktor alapította Puskás Akadémia kapta 2012-ben és 2013-ban magasan a legtöbb pénzt?

D. T.: Nem az egyes akadémiák támogatását kifogásoltam, hanem azt, hogy az utánpótlás-nevelésre szánt pénz szétosztásának rendszere rossz, átláthatatlan.

hvg.hu: Nem tisztünk bármiben is védeni Csányi Sándort, és nem mi állunk ki publicisztikáinkban a legnagyobb hirdetőink mellett, mint egyes hetilapok…

D. T.: Interjú volt, legutóbb interjú volt.

hvg.hu: Pardon! Szóval hagyjuk az MTK-t és nézzük meg a politikusi teljesítményét. Mit tud felmutatni, amire hivatkozva azt mondhatja, ezt meg ezt elértem, ugyanezt várom az MLSZ elnökétől is?

D. T.: Nem tudnám úgy összehasonlítani Csányi Sándor üzletemberi tevékenységét az én politikusi tevékenységemet, hogy abból ne az jöjjön ki: én egy beképzelt tökfilkó vagyok. Így csak a magam politikusi pályáját tudom értékelni. Az elmúlt bő húsz év meghatározó politikusai közé tartozom, akinek személyesen és saját politikai családját illetően is bőven volt része sikerben és kudarcokban is.

hvg.hu: Miért nem ismerték el politikai családjában az eredményeit azzal, hogy önt állítsák a médiahatóság élére?

D. T.: Nem engem jelölt a miniszterelnök.

hvg.hu: Aspirálta a pozícióra?

D. T.: Nem. Szerintem butaság is olyasmire aspirálni, amire jelölnek, és nem választanak. Már az megtisztelt, hogy a nevem felmerült a miniszterelnöknél.

hvg.hu: Szájer József megírta a gránit szilárdságú alaptörvényt az iPadjén, Gál Kinga határon túli ügyekben nagyon aktív, Járóka Lívia viszi az európai roma programot, még a szocialista Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is összerakott egy fél Tavares-jelentést: mit köszönhetünk az EP-ben Deutsch Tamásnak?

D. T.: Kohéziós ügyekben vagyok aktív, ennek a bizottságnak vagyok a tagja, nagyon izgalmas időszakon vagyunk túl, az uniós költségvetés összerakása nagy kihívás volt. Regionális fejlesztési ügyekkel szeretek foglalkozni.

hvg.hu: Mit szeretne a következő ciklusban csinálni? Maradni az EP-ben, vagy hazajönni a magyar parlamentbe?

D. T.: Mind a kettőt szerettem-szeretem.

hvg.hu: Melyiknek van nagyobb súlya?

D. T.: Most, a 2009-2014-es EP-ciklusban már nagyobb súlya volt az európai parlamenti mandátumnak. A magyar parlamenti képviselői posztnak azért van súlya, mert a közvélemény az itt meghatározó szereplőket könyveli el politika-alakítóként. De egy gombnyomogató ellenzéki vagy akár kormánypárti képviselőnek lenni a negyedik-ötödik sorban nem túl hálás dolog. Bár ne értse félre senki: nem jó az a hadsereg, ahol csak tábornokok vannak, kellenek közlegények is.

hvg.hu: Ön most közlegény?

D. T.: Voltam én már minden. Közlegény és a tábornoki kar tagja is.

hvg.hu: Most miért nem a tábornoki kar tagja? Erre predesztinálná a helyzete, az 1988/89-es indulása, sportminisztersége, parlamenti alelnöksége.

D. T.: Ez egy változó helyzet. Voltam már tábornok, most EP-képviselő vagyok, ami szerintem egy főtiszti rangnak megfelel azért.

hvg.hu: Ahogy Csányi minősítette: egy "Twitter-huszár"?

D. T.: Éljen, éljen, nagyon vicces.

hvg.hu: Vállalja?

D. T.: Twitter-huszár? Jó, akkor az vagyok, miért ne vállalnám? Csányi Sándor rosszul tette, hogy a kritikámon megsértődött. Egy sportági szakszövetség elnökének lenni nem ugyanaz, mint egy bank vezérigazgatójának. A szövetségben egy serdülő edző is lehet vele mellérendelt viszonyban, a szurkolókról már nem is beszélve. Itt kritikán megsértődni, duzzogni – ez annyira fölösleges. Én az ilyenen soha nem sértődök meg. Viselni kell. Csányi Sándor 13 évvel idősebb nálam, de ezek szerint ezen a téren sokkal kevesebb a tapasztalata.

hvg.hu: Nem is tart attól, hogy beleragad a "Fidesz Twitter-huszárja" szerepbe?

D. T.: Már olyan sokféle szereptől féltettek, egyikbe sem ragadtam bele. Én Deutsch Tamás vagyok, ennek minden előnyével és hátrányával.

hvg.hu: Orbán Viktornak beszól négyszemközt? A kormányfő irodájában is dajcstomi?

D. T.: Megmondom neki a véleményem. Közkeletű tévedés, hogy Orbán Viktor nem szereti a kritikát, ellenvéleményt. Pedig bármilyen furcsa – és akkor a Twitter-huszár után lehetek nyugodtan "Orbán-boy" is, mert "így hízelgek neki" –, kimondottan igényli, hogy mások elmondják a véleményüket azzal kapcsolatban, amit csinál. Bennem a hibáimmal együtt is erős az önazonosság. Nem nagyon tudok másképpen viselkedni. Kényes témákat is felvetek, elmondom neki. Ráadásul nem is csak négyszemközt. És volt nem egy olyan helyzet, hogy egy vitához úgy ültünk le, hogy az én vele szemben álló álláspontom volt kisebbségben; de végül úgy álltunk fel, hogy meggyőztem őt.

hvg.hu: Mikor olvasott be neki utoljára?

D. T.: Például amikor az uniós pénzek felhasználásának rendjéről beszéltünk. Én már évek óta mondtam neki, hogy az NFÜ-t a jelenlegi formájában meg kell szüntetni. Mostanáig nem talált nyitott fülekre ez a kritikám.

hvg.hu