Kézzelfogható közelségben a horvát csatlakozás

Az Európai Parlament (EP) 2011. február 16-án megvitatta azt az állásfoglalás-tervezetet, amely Horvátország csatlakozási folyamatát, illetve a 2010-ben tapasztalt változásokat értékeli. A képviselők elismeréssel szóltak az ország eredményeiről, és további erőfeszítésekre bátorították Zágrábot.

A strasbourgi plenáris ülésen Martonyi János magyar külügyminiszter üdvözölte a képviselők pozitív hozzáállását, és a Tanács elnöksége nevében köszönetet mondott az EP konstruktív hozzájárulásáért. Az Európai Bizottság novemberi értékelésén alapuló EP-állásfoglalás alátámasztja a magyar elnökség azon elképzelését, hogy Horvátországgal még 2011 első felében lezárhatók a 2005 októberében megkezdett csatlakozási tárgyalások.

Béke és stabilitás

A bővítés a magyar elnökség négy prioritásának egyike. Martonyi János a plenáris vitában elmondta, hogy a horvát EU-csatlakozás Európa stratégiai érdekeit szolgálja: erősíti a békét, a demokráciát és a stabilitást egész Európában, különösen a Nyugat-Balkánon.

Jól példázza ezt, hogy a már uniós tagállam Szlovénia és a tagjelölt Horvátország éppen a csatlakozási folyamat következtében tudott pontot tenni régóta húzódó határvitájának végére. Jadranka Kosor horvát kormányfő és szlovén kollégája, Borut Pahor a svéd elnökség közvetítésével még 2009-ben állapodott meg, hogy nemzetközi döntőbíróságra bízzák a pirani-öböli tengeri határvitájuk megoldását. Az EP-állásfoglalás és a Tanács üdvözölték a választottbírósági határozat 2010-es életbe lépését.

Horvátország a regionális együttműködés aktív résztvevőjeként általában véve is javította a szomszédos országokkal fennálló kapcsolatait, és dolgozott a térség megbékélése érdekében, emlékeztetett a plenáris vitában Martonyi, felidézve az Általános Ügyek Tanácsának tavaly decemberi ülésén elfogadott záróközleményt.

Feltételekhez kötve

„A tárgyalások kezdete óta a 35-ből eddig 34 fejezetet nyitottunk meg; ezek közül 28 tárgyalási fejezetet ideiglenesen már lezártunk.” – mondta a külügyminiszter. Martonyi úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások lezárása mostanra kézzelfogható közelségbe került, ugyanakkor mind az elnökség, mind a Hannes Swoboda, osztrák szocialista képviselő által jegyzett állásfoglalás aláhúzta, hogy Horvátország csatlakozása csak akkor lehetséges, ha Zágráb teljesíti a meghatározott kritériumokat.

Hét fejezet nincs ideiglenesen lezárva (versenypolitika, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, halászat, regionális politika és a strukturális eszközök összehangolása, igazságszolgáltatás és alapvető jogok, költségvetési és pénzügyi rendelkezések, egyéb ügyek), a Tanács ezek közül különösen a 23-as, azaz az igazságügyi és alapvető jogi, valamint a 8-as versenypolitikai fejezet terén várja, hogy Horvátország meggyőző eredményeket mutasson fel.

Stefan Füle bővítésért felelős biztos felszólalásában szintén e két fejezet fontosságát hangsúlyozta. „Horvátország nagyon szorgalmasan dolgozott, itt az ideje, hogy az utolsó lépéseket is megtegyék!” – mondta a biztos.

Füle szerint ugyanakkor fontos, hogy a Bizottság ne várjon el külön feltételeket Horvátországtól: „A csatlakozási tárgyalások lényege, hogy mindenkitől ugyanazt várjuk el.”

Martonyi: „A bővítési fáradtság elmúlt”

A vitát záró felszólalásában Martonyi leszögezte, az EP elfogadás előtt álló jelentése fontos üzenet a horvát állampolgárok és a további tagjelöltek számára egyaránt. „A bővítési fáradtság elmúlt, és a bővítés vonata folytatja az útját” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

Ezt a gondolatot vitte tovább felszólalásában Swoboda is: „Azt kell üzennünk Horvátországnak és a régiónak, hogy aki elvégzi a házi feladatát, annak lehetővé válik az Unióhoz való csatlakozás.” Az EP Horvátországért felelős jelentéstevője megerősítette, hogy a Parlament azt szeretné, ha a tárgyalások júniusban lezárulnának.

Figyelni az előrehaladást

A magyar elnökség szerint nyomon kell követni, hogy milyen ütemben tudja Zágráb a közösségi vívmányokat végrehajtani, valamint a horvát jogszabályokat hozzájuk igazítani, mondta Martonyi, majd hozzátette: az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok terén elért eredményekről márciusban közzétételre kerülő bizottsági értékelés fontos tájékoztatásul szolgál majd az elnökség további munkájához, és ezáltal ahhoz, hogy a félév során egy későbbi időpontban a 23. fejezet lezárható legyen.

Nehézséget jelent, hogy a nyitva álló fejezetek közül többnek is költségvetési vonzatai lehetnek Horvátország számára, a magyar elnökség azonban bízik abban, hogy a horvát kormány megfelelő elszántsággal és elkötelezettséggel képes lesz a folyamat eredményes lezárására.

A Horvátországról szóló állásfoglalást az Európai Parlament február 16-ai plenáris ülésén nagy többséggel fogadta el.