Egyéb

Kohéziós politika: mérhető eredményeket akarnak a tagállamok

Kohéziós politika: mérhető eredményeket akarnak a tagállamok

2011. 05. 20.

A magyar elnökség által lefolytatott tárgyalások világossá tették, hogy a jövő kohéziós politikáját meghatározó alapelvek a tematikus koncentráció és az eredményorientált megközelítés lesznek, mondta nyitóbeszédében Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter.

Fellegi korábban az eu2011.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy az eredmények jobb kimutatása a gazdasági válság miatt került előtérbe. A nettó befizető tagállamok ugyanis nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrások a kohéziós politika helyett az európai gazdasági növekedést erősítsék. Ennek megfelelően a mostani vitában is nagy hangsúlyt kapott az a törekvés, hogy az Unió szorosabban kapcsolja össze a kohéziós politikát a növekedést ösztönző Európa 2020 stratégiával. „Ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a kohéziós politikának saját céljai vannak, és ezek között a felzárkóztatás az első” – fogalmazott a miniszter.

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos a gödöllői informális találkozón szintén aláhúzta, hogy kulcsfontosságú az Európa 2020 és a kohéziós politika szoros összekapcsolása.

Johannes Hahn regionális politikáért felelős biztos rámutatott: az eredmények eléréséhez a célok és eszközök összekapcsolása még nem elegendő, az is szükséges, hogy a politika eredményorientált legyen. „Olyan mechanizmusokat kell beépíteni, amelyek lehetővé teszik az eredmények mérését és korrekciót is engednek” – hangsúlyozta a biztos. Hozzátette: a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy számszerű célokat fogalmazzanak meg.

 

Bizottság: fel kell számolni a hatékony működés akadályait

Fellegi megerősítette, hogy az eredményorientált megközelítés megfelelőnek tűnik a tagállamok számára, és kiemelte a feltételesség fontosságát is. Ez utóbbi az 5. kohéziós jelentés szerint azt jelenti, hogy a Bizottság által kötendő fejlesztési és beruházási partnerségi szerződésekben, és az operatív programokban bizonyos feltételrendszereket rögzítenének. A miniszter fontosnak nevezte, hogy ezek részleteiről megállapodás szülessen, és hogy elkerüljék az újabb adminisztratív terhek megjelenését, mondta a miniszter.

Éppen a részletek meghatározásáról alakult ki a legnagyobb vita a tagállamok között, egyes országok ugyanis fenntartásaikat hangoztatták a feltételesség elvével kapcsoltban. Hahn alaptalannak nevezte a kifogásokat, és hozzátette: „inkább sikerfaktornak kellett volna nevezni ezt a módszert”. Szerinte a feltételesség ugyanis azt jelenti, hogy az új kohéziós időszak elején az Unió közösen meghatározza, mely akadályok gátolják a hatékony működést, és ezeket minél előbb megszünteti. Hozzátette: „meg vagyok győződve arról, hogy ezen eszköz bölcs alkalmazása nem jelent plusz adminisztratív terhet, sőt, még segíti is az adminisztráció csökkentését”.

Andor László leszögezte: a Bizottság elképzelései szerint az uniós alapokkal kapcsolatos feltételesség nem lehet tisztességtelen vagy kontraproduktív.

 

Pozitív ösztönzőkre van szükség

A tagállamok megerősítették, hogy csak a pozitív ösztönzők alkalmazását támogatják. Johannes Hahn erre példaként a teljesítménytartalékot említette. Ez azt jelenti, hogy a kohéziós költségvetés egy részét az időszaki értékelések alapján szétosztanák. A biztos leszögezte: a Bizottság ezzel nem a legjobbak premizálását szeretné, hanem a saját kiinduló helyzetükhöz viszonyítva jól teljesítőket jutalmazná.

A magyar elnökség számos szakmai és civil fórumon vette napirendre az Európai Bizottság 5. kohéziós jelentésének felvetéseit. Az Általános Ügyek Tanácsa február 21-án lefektette, hogy az Unió továbbra is elsősorban a kohéziós politikával igyekszik biztosítani a harmonikus fejlődést.

A tagállamoknak a most lezárul gödöllői informális ülésen volt utoljára lehetőségük, hogy tanácsi keretek között megosszák elképzeléseiket a Bizottsággal. A Bizottság a tervek szerint júniusban mutatja be a kohéziós politika 2013 utáni jövőjéről szóló javaslatát. Ezt követően a lengyel elnökség alatt, 2011 második felében kezdődhet meg a politika költségvetési vonzatainak részletes vitája.