Közös érdek a romák beilleszkedése

A sajtóértekezletre néhány nappal azt követően került sor, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta az EU roma-keretstratégiáját, majd másnap a magyar kormány keretmegállapodást írt alá a magyar Országos Roma Önkormányzattal a romák foglalkoztatási és képzési támogatásáról.

 

Politikai kötelezettség

Balog Zoltán méltatta, hogy „a keretstratégia elfogadásával a 27 tagállam politikai kötelezettséget vállalt". Kiemelte, hogy „a keretstratégia közös indikátorokat határoz meg a tagállamok számára, így összehasonlíthatóvá válik az egyes tagországok tevékenysége". Az államtitkár aláhúzta, hogy „az erős megfigyelési rendszer garantálja majd a tagállamok motiváltságát“. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénz áll majd rendelkezésre a roma-keretstratégia megvalósításához, Balog azt felelte: „elegendő". Hozzátette, hogy EU-s és tagállami források is lesznek, és azt mondta, hogy „a konkrét összegek a jövőben nyilvánosságra kerülnek".

 

Területi alapú megközelítés

Járóka Lívia, az Európai Parlament egyetlen roma képviselője, aki az EP roma-keretstratégiájával kapcsolatos álláspontjának egyik kidolgozója volt,a sajtóértekezleten kiemelte, hogy a romák megsegítésének nem etnikai, hanem területi, mikroregionális megközelítésen kell alapulnia. Az EU több tagállamában vannak ugyanis olyan különlegesen hátrányos területek, amelyeken a cigányság zöme is lakik, de ezeken a területeken a romák és nem romák egyformán szegények.

„A romák gazdasági felzárkózásának és társadalmi integrációjának gazdasági jelentősége van. Egyes országok számára a GDP 4-6 százalékos emelkedését hozná a cigányok integrálása" – mondta Járóka.

Az EP-képviselő szerint nagyon fontos, hogy a roma-keretstratégia értelmében minden EU-tagállam saját akciótervet dolgoz ki, és ezeket a tagállami akcióterveket a Bizottság fogja ellenőrizni. Járóka reményének adott hangot, hogy a roma-keretstratégia két-három éven belül már érezhető változást fog hozni az emberek életében.

 

Keretmegállapodás Magyarországon

Farkas Flórián kijelentette, hogy „az elkövetkező öt-tíz év legnagyobb kérdése lesz a romaügy". Farkas méltatta azt a keretmegállapodást, amelyet a magyar kormány és a magyar Országos Roma Önkormányzat írt alá 2011. május 20-án.

A megállapodás értelmében közös döntéshozási mechanizmust hoznak létre a kormány és a roma önkormányzat részvételével. Farkas kiemelte, hogy az önkormányzat a cigányok foglalkoztatásának, oktatási helyzetének javítására vonatkozó minden kormányzati döntésben részt fog venni.

Farkas ismertette a megállapodás legfontosabb célkitűzéseit. Ezek: 100 ezer munkanélküli romát vezetnek be a munkaerőpiacra, átfogó oktatási reform keretében 20 ezer roma fiatal kap szakmunkásképzést, támogatják 10 ezer roma fiatal középiskolai tanulmányait, elősegítik 5 ezer roma fiatal egyetemre kerülését. Szakképesítést kap 50 ezer roma felnőtt, másik 80 ezer roma felnőtt alapvető képzésben részesül, 150 ezer roma számára preventív orvosi szűrővizsgálatot szerveznek.

Farkas azt mondta, ha a 2014-ig tartó jelenlegi magyar parlamenti ciklus végére nem sikerül „eredményt felmutatni, akkor nagyon nagy baj lesz". A roma önkormányzat vezetője „teljesen egyedinek, példátlannak“ nevezte a megállapodást, aláhúzva, hogy „kormányzat és roma érdekképviselet között soha ilyen a a világon nem volt".