Magyar Idők interjú – 2016. március 4.

Az európai digitális felzárkózás felgyorsítása érdekében a kormány a visegrádi országokkal közösen kezdeményezheti az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását – mondta lapunknak Deutsch Tamás. A miniszterelnöki biztos kiemelte: a Digitális jólét program részeként a kabinet legkésőbb 2018-tól bevezet egy internet-alapcsomagot, aminek célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig nem tudták megfizetni azt. Tájékoztatása szerint módosulhat a büntető törvénykönyv annak érdekében, hogy önálló tényállásként jelenjen meg az internetes zaklatás.

A kormány az Európai Unióhoz fordul az internetszolgáltatás áfájának csökkentése érdekében – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, a Digitális jólét program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos. A politikus rámutatott: jelenleg az EU-s irányelv értelmében az internetezésre a legmagasabb mértékű áfa vonatkozik uniószerte. Ez azt jelenti, hogy ugyan az általános forgalmi adók mértékének meghatározása tagállami hatáskörbe tartozik, de a szabály szerint az internetszolgáltatást minden esetben a legmagasabb mértékű áfa kell hogy terhelje.

Deutsch Tamás emlékeztetett, a kormány 2017. január 1-jétől 27-ről 18 százalékra mérsékli az internetadót. Ez kétféleképpen érhető el: az egyik megoldás, hogy Magyarország kivételt kér a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs bevezetése érdekében. A másik út pedig, hogy az európai digitális felzárkózás felgyorsítása céljából a kormány a visegrádi országcsoporttal közösen kezdeményezi az általános forgalmi adózásra vonatkozó uniós irányelv módosítását – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.

Szavai szerint ezzel valamennyi uniós tagország számára megnyílna a lehetőség, hogy a saját áfarendszerében az internetezést a legmagasabb áfakulcs helyett kedvezményes áfakulcsba sorolja, ami összeurópai szinten az internetezés árának a csökkenésével, ezzel az internethasználat növekedésével járhat. Deutsch Tamás tájékoztatása szerint az áfa 18 százalékra csökkentése 14-15 milliárd forint adóbevétel-kiesést jelent az államnak, ugyanakkor hozzátette: az intézkedésnek már rövid távon forgalomnövelő hatása is lesz. Ez alapján egy-másfél éven belül az állam áfabevétele lényegét tekintve majdnem akkora vagy akár több is lehet, mint most – magyarázta.

A politikus a Digitális jólét program részleteit ismertetve azt hangsúlyozta: az elmúlt egy évtized folyamatait tekintve Európa a digitális átalakulásban lemaradt a világ másik két nagy gazdasági térségéhez, az észak-amerikai és az ázsiai régióhoz képest. A globális versenyben lemaradó Európán belül Magyarország a középmezőny végén foglal helyet. Hazánk helyzetét kétarcúság jellemzi: a hálózati fejlettséget illetően az európai élmezőnyben helyezkedünk el, ezenkívül a magyar gazdaságon belül a digitális gazdaság súlya kifejezetten figyelemre méltó. – Ugyanakkor a digitális írástudást tekintve a sereghajtók között vagyunk, ráadásul az állami szolgáltatások – az e-közigazgatás, egészségügyi szolgáltatások, oktatási rendszer digitalizálása – gyengesége is lerontja a digitális versenyképességi mutatóinkat – hívta fel a figyelmet a miniszterelnöki biztos.

Emlékeztetett, Európában elsőként Magyarországon lesz minden háztartásban elérhető a „szupergyors” vezetékes internet, és bevezetnek egy internet-alapcsomagot. Utóbbival a kormány célja, hogy azok is igénybe vegyék az internetszolgáltatást, akik eddig azt nem tudták megfizetni. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta: fontos, hogy az alapcsomag technológiailag ne jelentsen visszalépést, vagyis ne egy kis sebességű hozzáférés legyen.

Az sem cél, hogy a már internetezők egy jóval szűkebb lehetőséget adó csomagot használjanak olcsóbban, mert ez csak az általuk elérhető szolgáltatások körét és minőségét szűkítené, illetve rontaná – mutatott rá Deutsch Tamás. A kormány tervei szerint ez az alapcsomag legkésőbb 2018-tól elérhetővé válik, de a miniszterelnöki biztos jó esélyt lát arra, hogy már 2017-től el tudják indítani.

Kitért arra is, hogy bár ma mintegy 2300 településen nincs ingyenes wifi, 2017–2018-ra a szolgáltatás mindenhol legalább egy közterületen és közintézményben elérhető lesz. Az eddigi számítások szerint ennek megvalósítása 4-500 millió forint költséggel jár majd. Ugyancsak a Digitális jólét program része, hogy minden oktatási intézményben – általános iskolában, középiskolában, szakképző és felsőoktatási intézményben – elérhetővé válik az épületen belül működő wifiszolgáltatás.

Deutsch Tamás ennek kapcsán megjegyezte: ma a magyar egyetemek, főiskolák európai összevetésben irigylésre méltó helyzetben vannak az internetellátottságot tekintve. Ugyanakkor ez csak a vezetékes internetszolgáltatásra vonatkozik, az épületeken belül a jó minőségű wifiellátás nincs biztosítva, így gyakori, hogy az előadókban, szemináriumi termekben, folyosókon nem lehet internetezni. A fejlesztés nagy beruházási és üzemeltetési költséggel jár, melynek felmérése az év közepére készül el.

A miniszterelnöki biztos a digitális oktatási stratégiáról szólva elmondta, Magyarország korábban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a digitális fejlődés érdekében eszközökkel, hálózattal lássa el az intézményeket, valamint növelje az informatikaoktatás súlyát. Ezekre továbbra is szükség van, ugyanakkor a legfontosabbak a tanárok és a diákok, és Európában azok az országok bizonyultak sikeresnek, amelyek ezt belátták. – A digitális képzés során nem lehet kizárólag az informatikaórára építeni, hiszen ezekre az ismeretekre a biológia-, a magyar-, az idegen nyelvi, sőt a testnevelésórán is szükség van – jelentette ki Deutsch Tamás.
 

A politikus kulcsfontosságúnak nevezte a készülő gyermekvédelmi stratégiát, mivel a digitalizáció veszélyeket is rejt magában, amivel szemben fel kell vértezni a szülőket és a gyermekeket. Erre azért is szükség van, mert a 14 év alatti fiatalok 95 százaléka már belépett a digitális világba. Emlékeztetett: a magyar polgárok az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció, az InternetKon során egyértelművé tették, hogy a büntető törvénykönyvben jelenjen meg önálló törvényi tényállásként az internetes zaklatás. – Bár a jogászszakmában ettől eltérő nézetek is vannak, álláspontunk szerint megalapozott a polgárok véleménye, ezért a kormány elé fogjuk terjeszteni a törvénymódosítást – mondta a kormánybiztos.

Kitért arra is, hogy 2016-ban elindul egy, a hét minden napján, napi 24 órában elérhető online ügyfélszolgálat, amely a már jelenleg is működő, 1818-as telefonos ügyfélszolgálat továbbfejlesztett változata lesz. Tájékoztatása szerint utóbbi egy magas szakmai színvonalú szolgáltatás, ennek ellenére a magyarok többsége, 58 százaléka nem is hallott még róla. Tavaly több mint egymillió ügyfél intézte ügyeit ezen a módon, ugyanakkor a megkeresések csupán 5-6 százaléka érkezett az interneten.

A startupok támogatásáról – amely ugyancsak a Digitális jólét program része – a miniszterelnöki biztos elmondta: ezzel a befektetői tevékenységeket kívánják ösztönözni, ezenkívül cél, hogy motiválják a csapatban való dolgozást, a kreativitás kiteljesítését. Úgy véli, Budapestnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy az előttünk álló évtized jelentős startupfővárosa legyen.