Magyarország átadta az elnökséget Lengyelországnak

Ebből az alkalomból a lengyel miniszterelnök gratulált Magyarországnak az elnökséghez. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország hibátlanul látta el az elnökséget, pedig olyan időszakban töltötte be ezt a tisztet, amely különösen nehéz volt Európa számára. A magyar elnökség minden várakozást felülmúlt, és ez az általános vélekedés Brüsszelben is” – tette hozzá. Tusk külön méltatta azt a szerepet, amelyet Magyarország játszott a horvát csatlakozási tárgyalások lezárásában.

 

Különleges magyar-lengyel együttműködés

Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy még a magyar elnökség előtt különleges magyar-lengyel együttműködést határoztak el. Orbán ezért köszönetet mondott Tusknak, és kijelentette, hogy a támogatást viszonozni fogja a lengyel elnökség ideje alatt.

Tusk megköszönte magyar partnerének azt is, hogy a zászlóátadás előtt hasznos tanácsokat adott neki az uniós politikusokkal való tárgyalásokat illetően.

EU-s politikai kérdésekről szólva Tusk közölte, hogy „maximálisan támogatni fogja az EU költségvetésének kidolgozásakor a közösségi módszert.

A lengyel miniszterelnök köszönetet mondott Orbán Viktornak a keleti partnerségi csúcstalálkozó szeptemberre halasztásért. Hozzátette, hogy a magyar kormányfő konzultált vele erről. A döntésnek az volt a háttere, hogy a két kormányfő értékelése szerint az arab tavasz miatt a keleti partnerségi csúcs május 27-én háttérbe szorult volna. Tusk kijelentette, hogy a lengyel elnökség idejére került csúcstalálkozón Orbán Viktor ugyanúgy társházigazda lesz, mint ahogyan ő lett volna az eredetileg Magyarországra tervezett csúcstalálkozón.

Tusk aláhúzta, hogy Lengyelország a kiemelt keleti partnerség ellenére nem próbálja majd háttérbe szorítani a déli szomszédsági politikát, és abban is aktivizálni fogja magát.

 

Orbán: Lengyelország lelki irányt és politikai stratégiát adott Közép-Európának

„Lengyelországba jönni a magyaroknak megható és felemelő érzés” – kezdte beszédét Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök, II. János Pál Pápára és a Szolidaritás mozgalomra utalva kiemelte: Lengyelország lelki irányt és politikai stratégiát adott Közép-Európának, két olyan dolgot, amely nélkül Magyarország sem lenne szabad ország.

Orbán hangsúlyozta, hogy a magyar-lengyel elnökségi együttműködés célja Közép-Európa szerepének a megerősítése. „Mi itt Közép-Európa becsületéért is dolgozunk, hiszen 13-14 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra elnökök legyünk, és mióta tagok vagyunk még nem adtunk elnökséget” – mondta.

„Hogy képesek vagyunk-e működtetni az európai intézményeket, ha azt ránk bízzák, az most derül ki” – vélekedett Orbán. Szerinte Magyarország megtett mindent, ami a kedvező válaszhoz szükséges, és Közép-Európa sikeréhez most Lengyelországnak kell hozzátennie a siker másik felét. „Kétségem sincs afelől, hogy erre az esélyek kiválóak” – mondta. A magyar miniszterelnök hangot adott ama meggyőződésének is, hogy a következő években Közép-Európa lesz az európai gazdasági kilábalás és növekedés motorja.

 

A magyar elnökség megmutatta, hogy Európának van szíve

A magyar elnökség sikerei közül Orbán hármat emelt ki: a csatlakozási tárgyalások lezárását Horvátországgal, a romastratégia létrehozását és a gazdasági kormányzás alapjainak a lefektetését. A romastratégia kapcsán kiemelte, hogy erre az Európai Unió történetében korábban nem volt példa, és ezzel bebizonyosodott: „Európának nem csak pénze, agya, hanem szíve is van, és ez fontos”.

 

Fókuszban tartani a keleti szomszédságot és a Nyugat-Balkánt

Orbán Viktor fontosnak nevezte, hogy Európa, mind politikailag, mind szociálisan és gazdaságilag is támogassa a déli szomszédságában lezajlott népi mozgalmakat. Leszögezte, az elnökségeken múlik, hogy a déli szomszédságpolitika eseményei mennyire szorítják háttérbe az EU keleti szomszédságát vagy éppen a bővítést. „Ha mi elég kitartóan küzdünk azért, hogy a Keleti Partnerség és a Nyugat-Balkán ügye ne szoruljanak háttérbe, akkor nem fognak” – mondta.

Orbán felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország és Lengyelország között egyfajta munkamegosztás alakult ki: Magyarország elsősorban a Nyugat-Balkánra koncentrált, Lengyelország pedig a figyelme nagy részét a keleti szomszédságra fordítja.

 

Ajándék bor és kard

Orbán egy kis hordó tokaji bort ajándékozott Tusknak, amit a lengyel kormányfő egy karddal viszonzott. A két ajándék utalás volt az évszázados magyar-lengyel barátságra, amely egy kis 18. századi rímes szólás szerint megnyilvánul a borivásban és a harcban is.

Tusk elmondta, hogy a lengyel elnökség alatti munkaebédeken „elsősorban magyar borokat fognak felszolgálni”. Hozzátette, hogy „a magyar borok semmiben sem maradnak el a legnevesebb olasz, francia és spanyol boroktól”.