Magyarországon tárgyalnak Ázsia és Európa külügyminiszterei

Az új típusú biztonsági kihívások közé tartozik gyakorlatilag minden olyan biztonsági probléma, amely nem hagyományos, fegyveres konfliktus. A globális világban biztonsági kockázatot jelent a terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, az illegális fegyverkereskedelem és a szervezett bűnözés is, továbbá – mint arra Martonyi János rámutatott – a természeti katasztrófákkal, a válsággócokból kiinduló migrációval és az élelmiszerhiánnyal is számolni kell.

A külügyminiszter elmondta, Ázsiában ezekből kihívásokból több is egyszerre van jelen, sőt a közelmúltban egyszerre sújtotta nukleáris és a természeti katasztrófa Japánt, így a találkozó és annak témája különösen időszerű. Emlékeztetett rá, hogy a világban egyre nagyobb teret nyernek az informális politikai találkozók, ahol nyíltabban lehet beszélni a fontos globális vagy regionális problémákról. Ezért pozitívumként emelte ki, hogy az ASEM laza konzultációs fórumot biztosít Ázsia és Európa problémáinak megvitatására.

Ennek megfelelően a jövő heti találkozón, amelyet a magyar elnökség és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője társelnökként vezet majd le, a résztvevők nem adnak ki hivatalos, kötelező erővel bíró záródokumentumot, hanem egy úgynevezett Elnöki Nyilatkozatot fogadnak el. Ez mind a 48 ASEM-partner konszenzusos véleményét és álláspontját tartalmazni fogja a globális és regionális politikai, gazdasági és társadalmi-kulturális kérdésekről.

A találkozó résztvevői a világ lakosságának felét, hazai össztermékének (GDP) pedig 60 százalékát képviselik. Martonyi János hangsúlyozta, Magyarország új külkapcsolati stratégiájának fontos eleme az ázsiai kapcsolatok erősítése, így a multilaterális keretek mellett számos bilaterális találkozót is szervezett ázsiai kollégáival, többek között a japán és a kínai külügyminiszterrel.

Az előzetes jelzések szerint a 46 ország és a két intézmény – az Európai Bizottság, illetve a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) Titkársága – közül 33 miniszteri szinten képviselteti magát, a többi partner államtitkári, vagy más szinten lesz jelen. Martonyi János hangsúlyozta, hogy ez az arány kiemelkedő részvételt tükröz, és a távolmaradások oka többségében belpolitikai jellegű.

Az ASEM külügyminiszteri találkozót kétévente, az ASEM állam- és kormányfők csúcstalálkozója közötti években rendezik- – felváltva Ázsiában és Európában. A sajtóban megjelent félreértések tisztázása végett Martonyi rámutatott: a 9. külügyminiszteri értekezlet 2009 májusában, Hanoiban volt, így az nem volt kérdés, hogy a 10. találkozó Európában lesz-e. Az azonban, hogy a végső helyszín Gödöllő lett, az elnökség és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Catherine Ashton közötti megállapodás eredménye. A magyar elnökség a katasztrófa sújtotta Japántól átvállalta az előkészítő tanácskozás megszervezését is.

Az ASEM külügyminiszterek értekezletét június 6-án Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyitja meg, az első ülésnapon Catherine Ashton, a másodikon pedig Martonyi János vezeti a vitát.