Martonyi: az EU „beindult” a magyar elnökség alatt

Olyan dolgok történtek az Unióban a magyar elnökség első három hónapja alatt, amelyekre korábban nem volt példa – utalt a gazdasági kormányzást megteremtő hatos jogszabálycsomag páratlanul gyors tanácsi megtárgyalására és elfogadására Martonyi János. A gazdasági válság leküzdését és megismétlődésének megelőzését célzó intézkedések meghozatala révén már most megkockáztatható az a kijelentés, hogy az európai integráció erősebb és mélyebb lesz a magyar elnökség zárásakor, mint amilyen a kezdetén volt. Márpedig az elnökségi siker mércéjeként kezdettől fogva ezt, vagyis az integráció megerősítését határoztuk meg, erre utal az elnökségi jelmondat (Erős Európa) is – emlékeztetett a külügyminiszter.

Hogy kinek milyen szerepe volt és van az EU megerősítésében, arról persze lehet vitatkozni. Szerepet játszott a gazdasági válság, a lisszaboni szerződés által létrehozott új intézményi struktúra (például az Európai Tanács állandó elnöke, aki kitartóan képviseli jól átgondolt meggyőződését az EU jövőjével kapcsolatban), és természetesen szerepet játszott a soros elnökség is. Mára általános megítéléssé vált, hogy a magyar elnökség az első három hónapban rendkívül sikeres volt – mondta Martonyi János. Ennek kapcsán említést tett a közös energiapolitika létrehozása szempontjából áttörést jelentő, február 4-i európai tanácsi megállapodásokról és a közös agrárpolitika jövőjét felvázoló elnökségi következtetések elfogadásáról is.

 

 

Tennivalók és kihívások a második félidőben

De a miniszter szerint bőven maradt még feladat az elnökség második három hónapjára, például a Duna Régió Stratégia elfogadásával kapcsolatban. Martonyi János kiemelte: ez a makroregionális együttműködés egyre inkább modellé válik, amit más tagállamok, más makrorégiók is követni akarnak. Jellemzőnek mondta, hogy most éppen arról zajlik a vita, mennyire ejtsenek szót erről magában a készülő stratégiában. Reálisnak nevezte annak esélyét is, hogy az Európai Tanács júniusi ülése a tagállami romastratégiák európai keretrendszerét is elfogadja.

Lesznek persze új kihívások is, ismerte el a külügyminiszter. A migráció kérdése például erősen megosztja a tagállamokat, s az elnökség átérzi ennek a politikai jelentőségét. Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdésében az elnökség olyan kompromisszum kialakítására törekszik, amely mindenki számára elfogadható. A horvát EU-csatlakozási tárgyalások lezárásának ügyét nyitottnak nevezte, s aláhúzta, hogy az elnökség két dolgot tehet: arra biztatja Horvátországot, hogy tegyen meg mindent a felkészülés érdekében, és felhívja a figyelmet arra, hogy ha nem sikerül a csatlakozási tárgyalásokat június végéig lezárni, akkor a veszély nem csak néhány hónapos csúszás, hanem sokkal több. Valójában olyan kockázatok jelennek meg, amelyek az egész bővítési folyamat hitelességét kérdőjelezhetik meg. Ha tehát nem sikerülne lezárni a tárgyalásokat, annak az egész európai integrációs folyamat lenne a vesztese – fejtegette a miniszter.

 

 

Népszerűbb lett az EU Magyarországon

Képviselői kérdésre válaszul Martonyi János rámutatott: az EU népszerűsége egyes felmérések szerint máris növekedett az elnökség alatt Magyarországon. Azt is aláhúzta viszont, hogy ez az ismertséggel is összefüggésben van: ha az emberek többet hallanak az Unióról (s az elnökség alatt ez a helyzet), talán természetes is, hogy jobban kedvelik. Ez azonban csak részben lehet magyarázat. A legfőbb kérdés az, hogy vannak-e olyan erős politikái az EU-nak, amelyek az emberek életét pozitívan befolyásolják. Ha eljutnak hozzájuk azok az üzenetek, hogy a közös agrárpolitika, a kohéziós politika vagy az energiapolitika révén ők is kedvezményezettjei az integrációnak, akkor az Unió támogatottsága is magasabb lesz – emelte ki a külügyminiszter.