Martonyi: döntő napok jönnek Horvátország számára

Miért kell az Általános Ügyek Tanácsának is napirendjére tűznie a nemzeti romastratégiák európai keretét? Az elmúlt hetekben már több más tanácsi formáció is foglalkozott ezzel.

Valóban, a nemzeti romastratégiák európai keretét a bel- és igazságügyi miniszterek április 12-én, a foglalkoztatási és szociális miniszterek május 19-én, az oktatási és kulturális miniszterek pedig május 20-án vitatták meg illetve fogadták el. Május 23-án az Általános Ügyek Tanácsa is napirendjére tűzi, amire azért van szükség, mert a romaintegráció politikai keretének kialakítása, az egyes szakpolitikai aspektusok összefogása horizontális kihívás, sok területre kiterjedő intézkedéssorozatról van szó, amely az uniós politikák szinte mindegyikét érinti. A romák ügye alapvetően szociális, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi és lakhatási probléma, de természetesen vannak diszkriminációellenes és emberi jogi dimenziói is. Az Általános Ügyek Tanácsa jóváhagyása után a nemzeti romastratégiák európai keretét az állam- és kormányfők fogadják el az Európai Tanács júniusi ülésén.

Jóllehet a tagállamoknak van elsődleges felelősségük a romák társadalmi befogadása terén, e kisebbség szociális és gazdasági helyzetének javítása a tagállamok közös érdeke, az EU-szintű együttműködés pedig komoly hozzáadott értéket teremthet. Ez rendkívül fontos, hiszen az Unióban 8 millió roma származású ember található, a szomszédos országokban pedig további 2-4 millió. Az ő integrálásukra tett erőfeszítések dacára sokan közülük továbbra is mélyszegénységben, a társadalomból kirekesztve, hátrányos megkülönböztetést elszenvedve élnek. Felemelésükre az év végéig a tagállamoknak nemzeti stratégiákat kell kidolgozni, ezeket pedig európai keretbe kell rendezni.

De ugye beszélnek a horvát csatlakozásról is?

Minden kérdésre kiterjedő, alapos eszmecserét fogunk folytatni a horvát csatlakozás állásáról egy munkavacsora keretében. Ennek során feltehetően felmerül majd a csatlakozás indikatív időpontjának kérdése is, illetve minden más, ezzel összefüggő ügy.

A következő napoknak döntő jelentőségük lesz. Az Európai Bizottság most készíti az uniós tárgyalási álláspontok tervezetét a még nyitva lévő öt tárgyalási fejezetben. Mint ismert, a csatlakozási tárgyalásokon 30 fejezetet ideiglenesen már lezártunk, már csak a versenypolitika, a halászat, az igazságszolgáltatás és alapvető jogok, a pénzügyi és költségvetési eszközök, valamint az egyebek megjelölést viselő fejezet nyitott. Horvátország az elmúlt hetekben rendkívüli mértékben felgyorsította felkészülését és ezt folytatni fogja a következő napokban-hetekben is. Megvan tehát az esélye, hogy a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség végéig le tudjuk zárni. Ez nagyon fontos lenne az egész délkelet-európai stabilitás szempontjából, hogy a meglévő lendületet kihasználjuk. Ne szalasszuk el a kínálkozó alkalmat, mert továbbra is úgy látjuk, hogy az esetleges késlekedésnek pontosan fel nem mérhető kockázatai lennének. A finisben vagyunk, most jönnek az utolsó méterek, ez mindenkitől különleges erőfeszítést igényel.

 

Milyen egyéb témákat tűznek napirendre?

Elfogadjuk az Alapjogi Charta egy éves működésének tapasztalatairól szóló tanácsi következtetéseket, amely tapasztalatok egyébként nagyon pozitívak. A Charta biztosítja, hogy a polgárok jogai ne sérüljenek az Európai Unióban, de a végrehajtását ellenőrizni kell. Ha az Uniós intézmények nem fognak össze, akkor a Charta egy üres papír marad. Ezt az összefogást és elkötelezettséget erősítjük most meg a Bizottság után a Tanács részéről ezekben a következtetésekben.

 

Ha jól tudjuk, Catherine Ashton is felkérte Önt egy feladatra hétfőn…

Elnökölni fogok az EU-t, Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint magában foglaló Európai Gazdasági Térség (EGT) Tanácsának 35. ülésén. Ez két részből áll majd. Lesz egy informális politikai dialógus Észak-Afrikáról, a szomáliai partokat érintő kalózkodás problémájáról és a Közel-Keletről, itt elnökként valóban Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője megbízásából járok el. A formális ülésen pedig megvitatjuk az Európa 2020 stratégiát, s eszmecserét folytatunk a nagy globális kihívásokról is, mint a nyersanyagárak ügye, az energia- és a klímapolitika. Napirendre kerül a pénzügyi válság következményeinek ügye, a pénzügyi szabályozás témája. Mindezt abból a nézőpontból beszéljük át, hogy milyen hatással vannak ezek az EGT-ben folyó együttműködésre.