Megvalósult az elnökség célja a romakérdésben

Balog hangsúlyozta, hogy az EU-beli romák helyzete komoly aggodalomra ad okot, és a romák befogadásának kérdését európai szinten kell kezelni.

Az Európai Unióban mintegy 8 millió roma él, mindenütt a mélyszegénységnek, a munkanélküliségnek, a diszkriminációnak és a szegregációnak kiszolgáltatva. Élet- és munkakörülményeikben az elmúlt két évtizedben nem sikerült áttörést elérnünk – annak ellenére, hogy a romák integrációja hosszú távon nemcsak elkerülhetetlen, de kifizetődő folyamat lehetne. A romák integrációja ugyanis hozzájárul a versenyképesség javításához, a gazdasági növekedéshez és a társadalmi kohézióhoz, mondta Balog.

Az államtitkár közölte, hogy az elnökség különböző miniszteri tanácsi formációkban tűzte napirendre a romaintegráció ügyét. A szociális miniszterek május 19-én tanácsi záródokumentumot fogadtak el a keretstratégiáról. A dokumentum alapja a Bizottságnak „A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig" című április 5-i közleménye volt. A Bel- és Igazságügyi Tanács április 12-én az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács május 20-án a korai iskolaelhagyás problémáját vizsgálta meg. A tanácsi vitákról készített elnökségi jelentést az Általános Ügyek Tanácsa május 23-án hagyta jóvá.

A romaintegrációs keretstratégiát be fogják terjeszteni az Európai Tanács június 24-i ülésére. Ezzel – reményeink szerint – a legmagasabb szintű politikai támogatottságot is megkapja a keretstratégia, mondta az államtitkár.

A Tanács záródokumentuma felhívja a tagállamokat, hogy 2011 végéig készítsék el, tegyék naprakésszé, illetve fejlesszék tovább a romák befogadását célzó nemzeti stratégiájukat vagy azt az integrált szakpolitikai intézkedéscsomagjukat, amely a társadalmi befogadási politikák tágabb keretén belül a romák helyzetének javítására irányul. A nemzeti megközelítésnek elsősorban a négy kiemelt területre: az oktatásra, a foglalkoztatásra, az egészségügyi ellátásra és a lakhatásra kell koncentrálnia, és ezeken belül elérhető célkitűzéseket megfogalmaznia. A záródokumentum elfogadásával a tagállamok megerősítették elköteleződésüket az európai keretstratégia iránt, hangsúlyozta Balog.

A beszámoló utáni vitában a képviselők hangsúlyozták, hogy a romák integrációja csak a roma közösségek bevonásával és a diszkrimináció megszüntetésével lehetséges. Hiába segítik például lakáshoz a romákat akkor, ha a környező lakosság diszkriminálja őket. Egyes képviselők hangsúlyozták, hogy a tagállami romastratégiák éves értékelésének – amelyet a Bizottság fog végezni – kritikusnak és szókimondónak kell majd lennie.

Balog egyetértett ezekkel a hozzászólásokkal. Hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció tilalmát a romaintegrációs tanácsi záródokumentum is fontosnak tartja. Ezért felhívta a Bizottságot, hogy a romaintegráció kérdésében is ellenőrizze a 2000/43/EK számú antidiszkriminációs irányelv betartását. Balog azzal is egyetértett, hogy nagyon fontos lesz a tagállami romapolitikák évenkénti ellenőrzése. A romastratégia akkor lesz csak sikeres, ha nem csak verbális kritikát használunk, hanem lesz olyan mechanizmus is, amely rákényszeríti a tagállamokat a hatékony tevékenységre – mondta Balog.