A fideszes és kereszténydemokrata EP-képviselők, együtt az Európai Néppárttal, hazánk nemzeti érdekeit képviselve felelősségteljesen döntöttek: megszavazták a 2015. évi uniós költségvetést – nyilatkozta lapunknak Deutsch Tamás, fideszes EP-képviselő.
1. Megszületett a megállapodás a 2015-ös uniós költségvetésről. Miért tartottak ilyen sokáig a tárgyalások?
Az Európai Unió évi több mint 140 milliárd eurót kitevő költségvetésének elfogadása két egyenrangú uniós jogalkotó fél megállapodásának eredménye. A tagállamok kormányait képviselő Tanács és az Európai Parlament, mint társjogalkotók közösen döntenek az éves költségvetésekről az unió hét évre megalkotott költségvetési keretein belül. Az uniós költségvetés évről évre egyfajta likviditási problémával küzd. A bevételek ugyanis ténylegesen nem fedezik a szükséges kifizetéseket. Ennek több oka is van. Egyrészt a nettó befizető tagállamok szűkmarkúsága, másrészt az uniós programok elhúzódó végrehajtása. 2014-re például 23,4 milliárd euróra nőtt a megvalósított regionális fejlesztési programok során keletkezett és az Európai Bizottság által ki nem fizetett számlák nagyságrendje. Ennek a magunk előtt görgetett "adósságnak" és a 2014-re tervezett kifizetéseknek a teljesítésére többletforrások bevonására volt szükség. A 2015-ös uniós költségvetés előkészítése során a Tanács jelentősen megvágta a kifizetések Európai Bizottság által javasolt mértékét. A vita az EP és a Tanács között alapvetően a szükséges kifizetések mértékéről szólt, ezért húzódtak el a tárgyalások. Hatékony érdekérvényesítéssel végül sikerült elérnünk, hogy 4 milliárd euró többletforrást mozgósítsunk 2014-re, az Európai Bizottságnak pedig hosszú távú tervet kell kidolgoznia a kifizetési problémák rendezésére.
2. Hogyan érinti hazánkat az elfogadott egyezség, jó-e nekünk a kialkudott költségvetés?
2013-ban 1708 milliárd forint fejlesztési forrást sikerült kifizetni Magyarországon, 2014-ben várhatóan még ennél is több, rekord összegű támogatás kifizetése teljesülhet. Ennek fedezetét teremti meg az Európai Parlament döntése, hogy megszavazta a 2014-es "pótköltségvetéseket". A 2015-ös költségvetés elfogadásával pedig a jövőt "alapoztuk meg", a jövő évben zárulnak ugyanis a 2007-2013 közötti időszak programjai, így várhatóan még több forrásra lesz szükség. Az EP ugyanakkor csak azzal a feltétellel járult hozzá a jövő évi EU-költségvetés elfogadásához, hogy az Európai Bizottság tervet dolgoz ki a kifizetetlen számlák fenntartható szintre csökkentésére. Egy másik fronton is győzelmet könyvelhetünk el: sikerült megvédenünk a magyar gazdák jövő évi agrárforrásait. Elutasítottuk az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a gazdáknak járó közvetlen kifizetések elvonásával teremtsenek fedezetet az orosz embargó okozta károk enyhítésére. Széles körű összefogással, az Európai Parlamentben és a Tanácsban is megvédtük a magyar gazdák számára fontos közvetlen kifizetéseket!
3. Mi lett volna, ha nincs megállapodás?
Amennyiben egy adott év végéig nincs a következő esztendőre vonatkozó elfogadott új uniós költségvetés, akkor az előző évi költségvetés egy tizenketted részének megfelelő összeget lehet a következő évben havonta kifizetni. Utoljára ez 1988-ban fordult elő, hogy év végéig nem sikerült megállapodni az új költségvetésről és ez súlyos bizonytalanságot hozott akkor magával. 2015 kulcsfontosságú év a 2007-2013-as időszak regionális fejlesztési programjainak zárása miatt. Fontos, hogy a kifizetések zökkenőmentesen teljesüljenek az év folyamán. Az agrárkifizetések legnagyobb része is év elején teljesül. Nem is beszélve a kutatás-fejlesztési forrásokról és az Erasmus+ programról, ezeknél mind-mind bizonytalanságot okozhat az éves költségvetés hiánya. Így a fideszes és kereszténydemokrata EP-képviselők, együtt az Európai Néppárttal, hazánk nemzeti érdekeinek képviseletében felelősségteljesen döntöttek és megszavazták a 2015. évi uniós költségvetést.
4. A REGI bizottságban nemrég mutatták be a 6. kohéziós csomagot, melynek Ön a jelentéstevője. Miről szól ez a dokumentum és miért fontos?
Az Európai Bizottság kohéziós jelentései nagy jelentőségű dokumentumok, úgyis fogalmazhatnánk, hogy mérföldkövek az uniós kohéziós politika történetében. Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés előírja, hogy "a Bizottság háromévente jelentést nyújt be […] a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról…” A kohéziós politika foglalja magába az összes x, y, z területre szánt forrásokat.
Az Ötödik Kohéziós Jelentés vázolta az Európai Bizottság elképzeléseit a 2014 utáni kohéziós politika felépítését illetően, a Hatodik Kohéziós Jelentés pedig a gazdasági és pénzügyi válság fényében vizsgálja a kohéziós politika hatásait, eredményeit, továbbá a kohéziós politikát az Európa 2020 Stratégiához kötve elemzi a regionális politika feladatait.
Nagy jelentősége van annak, hogy magyar képviselő lett a Hatodik Kohéziós Jelentés európai parlamenti jelentéstevője, hiszen jelentésemben olyan, a regionális politika szempontjából meghatározó fontossággal bíró kérdésekről tudok szólni, mint a finanszírozási problémák, a kohéziós politika és az Európa 2020 Stratégia kapcsolata, a kohéziós politika fejlődési iránya, jövője. Az Európai Strukturális és Befektetési Alapok által támogatott beruházások teszik ki a Magyarországon végbemenő fejlesztések meghatározó részét, ezért is rendkívül fontos, hogy milyen keretek között működik az uniós kohéziós politika, milyen eredményeket ért el, és milyen irányban fejlődik. Jelentéstevőként többek között ezekről a kérdésekről is szeretnék szólni a Hatodik Kohéziós Jelentésről írt munkámban.
5. Európai parlamenti munkája mellett újra "közel került" az otthoni közéleti munkához. Vannak-e új fejlemények az internetről szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban?
Másfél hónappal ezelőtt kért fel miniszterelnök úr az internetről szóló nemzeti konzultáció előkészítésére és lebonyolítására. Az eltelt időszakban nagyon pozitívak a tapasztalataim, a nagy multinacionális szolgáltatóktól a sikeres magyar startup vállalkozásokig, a különböző szakmai- és érdekképviseleti szervezetektől a közigazgatás szereplőiig, az informatikai ágazat kis- és középvállalatitól a piacvezető óriáscégekig, a felhasználók, a fogyasztók képviselőitől az online média szereplőiig mindenki bizalommal és támogatóan viszonyul a kezdeményezéshez. Az elmúlt hetekben az előkészítés során az érintettekkel folytatott tucatnyi személyes egyeztetés után széles egyetértésben sikerült eldönteni, hogy a nemzeti konzultációk történetében ez lesz az első, amelyik kizárólag digitális felületen lesz lebonyolítva. Abban is egyetértettünk, hogy a konzultáció kérdéseit is párbeszédes formában, a lehető legszélesebb kör bevonásával szeretnénk összeállítani. Kialakult, hogy három átfogó kérdéskörben, a fogyasztók, a felhasználók érdekeinek védelmét, a gazdasági és társadalmi versenyképesség témáját és az internet szabadságát és a netsemlegességet érintő kérdéskörökben várjuk a konkrét kérdés-javaslatokat. Azt is tudjuk már, hogy januárban indul útjára a konzultáció izgalmasnak ígérkező internetes portálja.
6. Karácsony lévén feltennénk egy személyesebb kérdést is. Hogyan készül családjával a közelgő ünnepekre?
Különleges lesz az idei Karácsony, hiszen másfél éves gyermekünknek, Dániel fiunknak ez lesz "igazából" az első karácsonya. Nehéz eldönteni, hogy ő, a testvérei, a nagyszülők vagy mi várjuk-e nagyobb izgalommal a mézeskalács sütést, az ajándékozást, az ünnepi családi együttlétet.
Ha már engem ért a megtiszteltetés, hogy az ünnepek és az új esztendő közeledtével interjút adhattam a hírlevélnek, engedje meg minden kedves olvasó, hogy boldog karácsonyt és sikeres új esztendőt kívánjak mindannyiuknak!