Orbán: adósságcsökkentés és munkahelyteremtés az Unió fő feladata

A magyar elnökség egyik célja Európa megerősítése, a másik pedig Magyarország helyének kijelölése  Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar elnökség félidejét értékelve úgy vélte, Magyarország tekintélyesebb pozíciót foglalhat el a régióban és Európában, mint korábban. Hangsúlyozta, hogy Magyarország belpolitikailag megerősödve az EU megújításáért is sikeresen tud fellépni. Szerinte ugyanis „a feladat nem az, hogy visszataláljunk a válság előtti Európához, hanem hogy megtaláljuk a válság utáni új formáját”.

Orbán emlékeztetett arra, hogy kommunizmus bukása óta nem volt olyan nehéz éve az EU-nak, mint az idei. Hangsúlyozta, hogy azért kell megújulni, mert „a régi politika az egekbe növelte az adósságot”. A miniszterelnök felidézte, hogy a ciklikus gazdasági válságok időről időre egyre erősebben tértek vissza Európába, miközben a megoldási receptek ugyanazok maradtak. Szerinte „az örök körbenjárás után” az EU-nak új eszközökre és válságelhárító mechanizmusokra van szüksége. Az Unió és egyben Magyarország előtt álló két legfontosab feladat: az államadósság csökkentése és a munkahelyteremtés, húzta alá a magyar kormányfő.

Az EU súlyos belső problémái mellé váratlan nemzetközi események is jöttek. Orbán Viktor utalt az észak-afrikai változásokra, valamint a Japánban történt természeti katasztrófára és nukleáris balesetre. Felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a Lisszaboni Szerződés kivette a mindenkori soros elnökség hatásköréből az uniós kül- és védelmi politikát. Ezért a magyar elnökség a dél-mediterrán térségben a válságkezelés emberi dimenziójára, a humanitárius segítségnyújtás és a migráció kezelésére összpontosított.

A magyar elnökség által végzett munkáról szólva Orbán sorolta, hogy Magyarország 750 munkacsoporti, 16 hivatalos tanácsi ülés, 9 informális tanácsülés megszervezését végezte el. A magyar elnökség munkájának eredményei között említette az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet véglegesítését, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvet, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról és az elektromos és elektronikus hulladék visszagyűjtéséről tető alá hozott politikai megállapodást, a közös agrárpolitika 2020-ig szóló jövőjéről szóló elnökségi záródokumentum elfogadását, az egységes gáz- és árampiac létrehozásáról hozott európai tanácsi döntést és az egységes európai szabadalmi rendszer megteremtésére indított megerősített együttműködést.

Orbán kiemelte a közös gazdasági kormányzásról szóló hat jogszabályt. Ez a hatos csomag állt a magyar elnökség vállalásának középpontjában, és az erről a Tanácsban létrejött előzetes álláspontot a legutóbbi EU-csúcs is jóváhagyta. Ez az elnökség első félidejének „legnagyobb teljesítménye”, fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez ügyben még hátra vannak a tárgyalások az Európai Parlamenttel.

Az Euró Plusz Paktummal kapcsolatban Orbán Viktor közölte, hogy az nem az elnökség feladatai közé tartozik, „nem mi kezdeményeztük, nem is mi gondozzuk”. Elmondta, hogy a készülő kormányközi megállapodás hat eleméből ötöt Magyarország is kívánatosnak tart, meg is valósítja őket. De a hatodikat, a társasági adók alapjának harmonizációját „élesen elutasítjuk”, ezért „a paktumhoz nem is csatlakoztunk”, tette hozzá. „Eszünk ágában sincs adókat növelni, nem veszünk részt olyan paktumban, amely ezt követelné tőlünk” – szögezte le a kormányfő.

Kijelentette, hogy a magyar elnökség legfontosabb teendője, a közös gazdasági kormányzás megteremtése az európaktumtól függetlenül „jó úton és jó ütemben” halad.

„A válságnak még koránt sincs vége, s így annak jövőbeni alakulása megjósolhatatlan. Az biztos, hogy nehéz idők jönnek, újabb és újabb válságlökések teszik majd próbára Európát és Magyarországot. A magyar elnökség ettől függetlenül vagy éppen ezért eltökélten folytatja munkáját” – zárta beszédét a parlamentben a magyar miniszterelnök.