Orbán: fogjanak össze a bővítés barátai

Az Európai Parlament brüsszeli épületében, 2011. április 13-14-én EP-képviselők és az uniós, valamint nyugat-balkáni országok nemzeti parlamentjeinek képviselői részvételével tartottak együttes parlamenti ülést. A „Nyugat-Balkán – az integráltabb Európa felé” címmel megrendezett találkozót az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés közösen szervezte. Az ülést Jerzy Buzek EP-elnök és Kövér László, a magyar parlament elnöke vezette.

 

A nyugat-balkáni országok számíthatnak Magyarország támogatására

„Fogjanak össze a bővítés barátai”, és indítsák meg „az Európai Unió újabb bővítésének offenzíváját”, amely képes legyőzni a belső szkeptikus hangulatot, fogalmazott Orbán Viktor magyar kormányfő az ülés második napján, április 14-én tartott beszédében. A miniszterelnök azt mondta, a nyugat-balkáni országok a soros elnökség idején, és utána is számíthatnak Magyarország támogatására.

Orbán szerint a Nyugat-Balkán országainak felvételénél nem az Unió határainak kitolásáról, hanem egy már uniós országokkal körülvett térség, egy enklávé befogadásáról van szó.

A miniszterelnök kiemelte: az Európai Unió értékközösség, amelynek közös szabályait be kell tartani; a Balkánnak is el kell fogadnia, erősítenie és közvetítenie kell a közös európai értékeket.

 

Horvátország lehet a modell a régió számára

Horvátország modellszerepet játszhat. Az ország csatlakozása lehet a bizonyíték arra, hogy a nyugat-balkáni régió számára reális az európai perspektíva, a térség pedig stabilizálható, és éppen az EU tudja stabilizálni, mutatott rá a magyar kormányfő.

Orbán szólt arról a „spekulációról”, amely össze akarná csúsztatni Horvátország csatlakozását Szerbia tagjelölt állammá történő nyilvánításával. A miniszterelnök szerint ez „rendkívül veszélyes kombináció”, amely „rossz a horvátoknak és rossz volna a szerbeknek is”. A kormányfő aláhúzta: a csatlakozás kizárólag az érintett ország teljesítményének függvénye lehet, semmilyen más megfontolás nem játszhat szerepet.

A magyar elnökség kiáll amellett, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat sürgősen zárja le az Európai Unió, mondta Orbán, hozzátéve, európai érdek, hogy a többi tagjelölt állammal is mielőbb érdemben megkezdődjenek a tárgyalások. A miniszterelnök szükségesnek nevezte, hogy Szerbia tagjelölt státuszt kapjon.

 

Névvita, belpolitikai stabilitás, Koszovó

A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság elnevezésével kapcsolatos vitára utalva Orbán azt mondta, „ennek az országnak tagjelölt státusza van, mégsem tudjuk megkezdeni a tárgyalásokat: ez abszurditás”. A magyar kormányfő szerint az EU-nak túl kell lépnie ezen a kérdésen, és nem szabad már a tárgyalások elején olyan feltételt támasztani, amelyet legfeljebb a tárgyalások végén lehetne felvetni.

A magyar elnökség a tárgyalások mielőbbi megkezdését szorgalmazza Albániával, mondta Orbán, hozzátéve, hogy a tárgyalások elhalasztása csak tovább rontja az ottani belpolitikai stabilizálódás esélyét.

Koszovó esetében a realitás az európai perspektíva fenntartása, vélekedett Orbán. A kormányfő aláhúzta: Koszovó és az EU között nem jöhet létre szerződéses kapcsolat, mivel nem minden tagország ismerte el az államot.

A kormányfő úgy vélte, a legnagyobb kihívást a „komoly bajban lévő” Bosznia-Hercegovina kérdése jelenti, és az ország stabilizálása, problémáinak megoldása csak a szomszédos államok sikeres példáin keresztül lehetséges. „Csak ez tarthatja Bosznia-Hercegovinát az európai ösvényen” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A vita végén a határokon kívül élő magyaroknak megadott állampolgárságra vonatkozó képviselői kérdésre reagálva Orbán Viktor azt mondta, Magyarország ezzel egy meglévő diszkriminációt számol fel. Elismeri a kettős állampolgárságot Horvátország, Szerbia, Románia és Szlovákia is, „nem látjuk be, miért kellene a magyarokat ebből a lehetőségből kizárni” – érvelt a kormányfő.

 

Barroso: ambiciózus reformokra van szükség

A magyar miniszterelnököt követően felszólalt José Manuel Barroso is. A Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a bővítés az Európai Unió egyik legsikeresebb politikája. Barroso méltatta az EU-hoz 2004-ben csatlakozott, ebben a félévben soros elnök Magyarország bővítés melletti elkötelezettségét.

Az Unió nem lehet teljes a Nyugat-Balkán nélkül, ezen országok „gyökere, jelene és jövője Európában van” – fogalmazott Barroso. Szerinte Horvátország hamarosan bekövetkező csatlakozása katalizátorként szolgálhat a régió számára az EU felé vezető integrációs folyamatban.

A Bizottság elnöke a megoldásra váró kihívások között említette a Belgrád-Pristina párbeszéd megindítását, a bosznia-hercegovinai és albániai politikai patthelyzetet és a Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia nevével kapcsolatos vitát. Barroso azt mondta, a nyugat-balkáni országok számíthatnak az EU politikai, gazdasági és pénzügyi támogatására, ugyanakkor ambiciózusnak kell maradniuk, és ambíciójukat reformok megvalósítására kell lefordítaniuk.

 

Buzek: európai jövőt a Nyugat-Balkánnak

Jerzy Buzek az ülés április 13-i megnyitásakor kijelentette: „az Európai Parlament továbbra is erősen elkötelezett a Nyugat-Balkán európai jövője érdekében”. Az elnök emlékeztetett: 2010-ben az Unió megszüntette Montenegró, Szerbia és a Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia állampolgárainak vízumkötelezettségét, továbbá vízumkönnyítést fogadott el Albánia és Bosznia-Hercegovina polgárai számára. „Ha minden feltétel teljesül, Koszovó számíthat támogatásunkra, hogy a koszovóiak is vízummentesen utazhassanak az EU-ba” – tette hozzá.

Buzek üdvözölte, hogy Szerbia és Horvátország történelmi lépéseket tett a megbékélés felé, Montenegró tavaly uniós tagjelölti státuszt kapott, Horvátország pedig a csatlakozási tárgyalások finisébe jutott. Az elnök ugyanakkor figyelmeztetett: a Nyugat-Balkán országaiban problémát jelent a politikai instabilitás, és megoldandó feladatok maradtak az igazságügyi reform, a bűnözés és korrupció elleni harc, valamint a hágai büntetőbírósággal való együttműködés területén.

Az EP elnöke arról is szólt, hogy a „bővítési fáradtság” valódi gondot jelent az Unión belül. „Ezért döntő fontosságú, hogy meggyőzzük polgárainkat a bővítés érdemeiről” – vélekedett Buzek.

 

Kövér: teljessé kell tenni az integrációs folyamatot

Az ülés társelnöke, Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke az ülés kezdetén reményét fejezte ki, hogy a nagy változásokat hozó 2004-es, illetve 2007-es uniós bővítési körrel „a folyamat nem áll meg, és nyugat-balkáni barátaink is hamarosan élhetnek az Európai Unió adta lehetőségekkel”. Ez az integrációs folyamat teljessé tételét, egyúttal a második világháború következményeinek felszámolását, egyfajta történelmi igazságtételt is jelenthet majd – tette hozzá.