Egyéb

Orbán: hiba lenne fékezni Horvátország csatlakozását

Orbán: hiba lenne fékezni Horvátország csatlakozását

2011. 05. 31.

„Az az Európai Unió, amit én 2002-ben miniszterelnökként elhagytam, egy rendkívül optimista Európai Unió volt” – kezdte felszólalását a COSAC plenáris ülésén Orbán Viktor utalva arra, hogy annak idején Európa újjáegyesítése, az euró bevezetése adott okot az optimizmusra, és akkor még a 2000-ben elfogadott lisszaboni stratégia versenyképességi céljai is reálisnak tűntek.

„Most, amikor 2010-ben visszatértem a Tanácsba, nyomát sem láttam ennek a bizakodásnak” – folytatta a miniszterelnök. Az Unió tagállamait példátlanul magas adósságszintek gyötrik, a foglalkoztatási ráta rendkívül alacsony – az Egyesült Államok 75 százalékos és Kína 85 százalékos mutatójával szemben mindössze 65 százalékos –, és a kontinens súlyos demográfiai problémákkal is küszködik, érzékeltette Európa fő gondjait Orbán Viktor.

 

 

Az elnökség nehéz feladatokat vállalt

„Nincs vesztegetni való időnk” – figyelmeztetett a kormányfő, és ezért válogatta be a magyar elnökség a mindenki által legnehezebbnek ítélt kérdéseket saját programjába. Ezek: a gazdaságirányítás reformja; az európai energiapiac létrehozása érdekében elérendő áttörés; egy új európai pénzügyi szabályozórendszer megalkotása; a bővítési folyamat fenntartása; egy egységes romastratégia megfogalmazása; a demográfiai kérdések őszinte megvitatása; és a váratlan események között a Japán katasztrófa és észak-afrikai népi mozgalmak hatásának kezelése.

Orbán Viktor úgy vélte, az EU azzal a dilemmával küzd, hogy ezekre a kihívásokra olyan válaszokat adjon-e, amelyek visszalépést jelentenek vagy képes-e inkább előre lépni. A miniszterelnök szerint ez a kettősség érvényesül az euró megmentésének, a személyek szabad áramlásának mint alapvető uniós értéknek a védelmében, de a bővítési lendület fenntartásáért folytatott küzdelemben is.

 

 

A siker kulcsa: munka, kulturális identitás és jószomszédi kapcsolatok

A miniszterelnök kijelentette: a tagállamoknak el kell fogadniuk, hogy Európa sosem lesz már olyan, amilyen a válság előtt volt. Orbán Viktor úgy látja, hogy a hidegháborús „warfare society” és a válság előtt jellemző jóléti társadalom, a „welfare society” után, az Uniónak most a „workfare society”, vagyis a munkán alapuló társadalom és gazdaság felépítésén kell dolgoznia. Középtávon a siker kulcsaként jelölte meg az átlagos uniós foglalkoztatási ráta legalább 75 százalékra emelését, a nemzeti önbecsülés és biztos kulturális identitás megteremtését, valamint a jószomszédi kapcsolatok ápolását.

„Az együttműködések versenye is zajlik a világban, ami Magyarország számára azt a történelmi feladatot adja, hogy a következő 15-20 évben a legjobb közép-európai, vagyis legjobb szlovák, szerb, román és horvát szomszédsági kapcsolatokra kell törekednünk” – hangsúlyozta Orbán.

 

 

Erősebb kapcsolatok Oroszországgal

A miniszterelnök az Unió közeljövőben várható egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy Brüsszel és Moszkva stratégiailag rendezett viszonyt alakítson ki. A kormányfő e tekintetben is Közép-Európa érdekeit állította a középpontba, rámutatva arra, hogy a térségnek a jövendőbeli EU-orosz kapcsolatokban mindenképpen gazdasági garanciákat kell kapnia, és kiemelte az észak-déli energiafolyosók kiépítésének fontosságát is.

 

 

Szükség van a vitákra

„A vita nélküli elnökséget kudarcnak tartanám” – mondta, miután emlékeztették, hogy Magyarország az új médiatörvénye miatt viták kereszttüzében vette át az elnökségi stafétát Belgiumtól. A miniszterelnök közölte, „az elnökség nem divatbemutató, a vita hiánya ellentétes volna a politika lényegével”. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem szereti, „ha az éles vitákon a párthovatartozás többet számít, mint az argumentum”. Vitával kezdődött az elnökség, zárásként júliusban, az Európai Parlamentben sem fogok fehér zsebkendőt lobogtatni” – zárta le a témát Orbán Viktor.

 

Küzdelem az államadósság ellen

A tanácskozásokon a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező két-három hétben sikerül megállapodni a hatos jogszabálycsomagról. „A parlament több mint kétezer módosító javaslatot nyújtott be, rengeteg tárgyalásra kell számítani” – tette hozzá.

A miniszterelnök elismerően szólt Portugália erőfeszítéseiről a gazdaság stabilizálására. Elmondta, hogy Magyarország tisztában van azzal, milyen nehéz feladat ez, hiszen nem Görögország volt az első állam az EU-ban, amelyiknek segítségre volt szüksége: „Mi omlottunk össze legelőször 2008-ban”. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország hálás az IMF-nek és az EU-nak hogy segítségét nyújtottak, de minél hamarabb saját lábra kell állni. Ezzel összefüggésben Orbán rámutatott, hogy Európában a legnagyobb probléma az államadósság túlzott mértéke.

A másik hiba, ami szerinte a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzethez vezetett Európában, az erős állam hiánya. „Ha gyenge az állam, akkor dezintegrált a társadalom” – állapította meg Orbán Viktor, majd hozzátette: az államnak kell megakadályozni az olyan problémákat, mint a szürke és feketegazdaság előretörése.

 

Stabilizálni a Balkánt

A magyar elnökség szerint az EU hitelessége is múlik a bővítési folyamat sikerén – fejtette ki a képviselők kérdéseire válaszolva Orbán Viktor. Az Európai Bizottságnak van egy bővítési stratégiája, ez a stratégia lassan, de biztosan halad, egy pont van, ahol nem azt történik ami le van írva, ez Macedónia esete” – világított rá egy kényes pontra a miniszterelnök. Orbán Viktor közölte: szeretné, ha a névvitában érdekelt tagállamok még nem élnének a kezükben lévő vétó lehetőségével, és engednék, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődjenek. „Macedónia így blokkolt ország marad, és ez nem jó” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kitért Horvátországra is. „Van aki úgy gondolja hogy Horvátország csatlakozását lassítani kell, ez hibás koncepció, mindenki tagadja hogy így lenne, de szerintem ezt teszik” – fogalmazott. A miniszterelnök szerint ha a horvát csatlakozás elhúzódik, az súlyos következményekkel járhat. „Ha nem lesz eredmény, ami a Balkánt az európai ösvényen tartja, kockázatjuk a térség stabilitását, ha nem tudunk reális perspektívát kínálni, akkor elveszítjük a hitelességünket” – mondta Orbán. Az elnökség célja a csatlakozási tárgyalások júniusban történő lezárása, és mint a miniszterelnök hangsúlyozta, Magyarország „minden megtesz” ezért.

 

Románia és Bulgária teljesített

Orbán Viktor úgy vélekedett, nem késlekedhet tovább Románia és Bulgária schengeni csatlakozása sem. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig nyíltan támogatta a folyamatot, és kiemelte, hogy a Bel- és Igazságügyi Tanács június 9-i ülésén lesz napirenden, hogy miként teljesítette a schengeni csatlakozással kapcsolatos a követelményeket a két ország. „Szerintem Bulgária és Románia eleget tesz a megállapodásnak” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy nem szeretné, ha egyéb politikai szempontok is befolyásolnák a két országgal kapcsolatos döntést.

 

Duna-stratégia: pénzre van szükség

Orbán Viktor a Duna-stratégiát is értékelte, mondván, az „most még csak intellektuális és szakmai siker”. A miniszterelnök szerint a kérdés az, hogy lesznek-e anyagi források is a stratégia mögött: „Az , hogy a Duna-stratégia értelmiségi kaland marad-e vagy sem, azon múlik, hogy lesz-e mögötte pénz; ha lesz, valóságos politikává válik, ha nem izgalmas kaland marad”.

 

Az elnökség nem vallott szégyent

Előzőleg a COSAC tanácskozását megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar elnökség parlamenti rendezvényeiről szólva úgy vélte, hogy azok témaválasztásukban „minden esetben igazodtak az elnökségi programhoz és az EU aktuális kérdéseihez”. Kövér eredményesnek értékelte a találkozókat, és hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség „nem vallott szégyent” megrendezésük és levezénylésük során. A politikus külön kitért a biztonságpolitikáért felelős parlamenti bizottságok elnökeinek konferenciájára, amelynek témája a kül- és biztonság politika parlamenti ellenőrzése volt. Kövér hangsúlyozta, bízik abban, hogy hamarosan konszenzus alakul ki a tagállamok között. „A közös kül- és biztonságpolitika részleteit illetően nincs olyan ellentét, amelyet ne lehetne elsimítani” – jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

Kövér felhívta a figyelmet, a magyar elnökség kulturális kísérő rendezvényekre is, elsőként a Parlament mellett megtekinthető kulturális sokszínűséget bemutató szabadtéri fotókiállításra, amely az „Együtt-lét” nevet viseli, illetve a lengyel-magyar közös történelmi múltról szóló kiállításra, amelyet éppen az ülést követően nyitottak meg Budapesten.

 

Megvédeni Európa közös vívmányait

Hörcsik Richárd, az Országgyűlés európai ügyekkel foglalkozó bizottságának az elnöke a magyar elnökség elmúlt öt hónapjának fontosabb állomásait idézte fel nyitóbeszédében. Hangsúlyozta, a magyar elnökségnek sikerült tartania az ütemtervet: „számos eredményt máris elértünk és remélhetőleg lesznek még sikereink”. Hörcsik kiemelte, hogy a magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomag júniusig történő elfogadása, mely szerinte „fontos üzenet lesz a piacok számára”. Síkra szállt Európa közös vívmányainak megőrzése mellett. Rámutatott: a cél a schengeni rendszer továbbfejlesztése, nem pedig a lebontása. „Schengen egy olyan eredmény, amely kézzelfoghatóvá tette az EU-t” – tette hozzá Hörcsik.

 

A hajrá még hátra van

„A magyar elnökség egyáltalán nem fog unatkozni a mandátuma végén” – mondta felszólalásában Maroš Šefčovič, intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős európai biztos, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy csak az európai gazdaság stabilizálása és versenyképességének növelése kapcsán mekkora feladatok állnak az Unió előtt.

Šefčovič úgy vélte, hogy a jövőben az eredmények Európájáért kell dolgoznia a tagállamoknak és az uniós intézményeknek egyaránt, hogy visszanyerjék a polgárok bizalmát. Šefčovič utalt arra, hogy az európai gazdaságpolitika átalakítása három pilléren nyugszik: a pénzügyi rendszer alapvető és átfogó átalakításán, melynek kapcsán a nemrég felállított új felügyeleti hatóságok munkáját emelte ki, az európai versenyképesség koncepciózus növelésén, amelynek fő irányait az Európa 2020 stratégia határozza meg, valamint a gazdasági kormányzás reformján.

A hatos jogszabálycsomagról szólva a biztos támogatásáról biztosította a magyar elnökséget. „A Bizottság készen áll arra, hogy hitelét és politikai találékonyságát latba vetve segítsen a jogalkotóknak megtalálni a szükséges megoldásokat, hogy az új eszközökkel a kezünkbenjúniusban tovább tudjunk lépni” – mondta Šefčovič.

 

A soros elnökséget adó ország parlamentje az 1989 óta kialakult gyakorlatnak megfelelően plenáris ülésszakra hívja a nemzeti parlamenti európai ügyekért felelős bizottságok konferenciáját, ennek francia rövidítése a COSAC. Az Országgyűlés 2011. május 29-31. között rendezte meg ezt a plenáris tanácskozást. A COSAC tagja az Európai Parlament delegációja is, és meghívottként részt vesznek a tagjelölt államok parlamentjeinek integrációs ügyekkel foglalkozó bizottságai is.

A COSAC évi két plenáris találkozóját a COSAC elnöki találkozója készíti elő, melyet 2011. február 11-én tartottak a magyar Országgyűlésben. Martonyi János külügyminiszter akkor az intézmények közötti együttműködés fontosságát helyezte középpontba.