Összhang kell az EU-büdzsé és az Európa 2020 stratégia között

Az Európa előtt álló új kihívásokat, az energiapolitika vagy a migráció megnövekedett jelentőségét mindenképpen figyelembe kell venni a következő többéves költségvetés tervezésekor, hangsúlyozta a konferencián Becsey Zsolt. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kiemelte: nem lehet úgy erős Európát építeni, hogy közben gyengítjük a rendelkezésre álló eszközöket. Becsey azt mondta, az Unió finanszírozása már eddig is csökkent, hiszen korábban még az összesített uniós GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,27 százalékában húzták meg a kiadások maximumát, ma pedig már csak 1 százalékról van szó.

 

Kohézió, agrárpolitika, kutatás-fejlesztés

Lehet vitatkozni azon, hogy jól hasznosítottuk-e a kohéziós forrásokat, de azt is figyelembe kell venni, mennyire sikerült volna megakadályozni a régiók közötti különbségek növekedését, ha nem költ erre az Unió. Ez pedig versenyképességi kérdés is – tette hozzá Becsey.

A magyar elnökség nem tudja elfogadni a közös agrárpolitika (KAP) „renacionalizálását”, sem a leépítését, bár a követelményein természetesen lehet változtatni – jelentette ki az államtitkár. GNI-arányosan azonban az EU által erre fordított pénzek nagysága jóval a 0,5 százalék alatt van. „Nem hiszem, hogy ez túl sok lenne” – fogalmazott Becsey Zsolt, aki szerint a kutatásra-fejlesztésre (K+F) is megfelelő összegeket kell biztosítani. Az új, 8. K+F keretprogramnak lehetővé kell tennie, hogy minden tagállam és a legszegényebb régiók is hozzáférjenek a kutatási pénzekhez, hangsúlyozta az államtitkár.

 

Öt vagy hét év?

Az államtitkár nem foglalt állást abban a vitában, hogy öt- vagy hétéves legyen-e a következő pénzügyi keretköltségvetés. Azt mondta, az Unió finanszírozásának átláthatóvá tétele érdekében jó lenne hosszú távon új saját forrásokat beállítani, de még nem kellően kiérlelt a gondolat a megvalósításhoz. A befizetések túlnyomó része a következő költségvetési periódusban is GNI-alapú marad, hangoztatta az államtitkár.

 

Lámfalussy: a válság új szakasza

Lámfalussy Sándor, a belgiumi Louvain-la-Neuve-i Katolikus Egyetem professzora, az Európai Központi Bank előfutáraként ismert Európai Monetáris Intézet egykori elnöke úgy vélte, a válság új szakaszába léptünk. A bankok, úgy tűnik, túljutottak a mélyponton, de a megnövekedett államadósság rájuk nézve is kockázatokat rejt: ha ugyanis az államkötvények hirtelen jelentősen leértékelődnek a piacon, az őket is újra bajba sodorhatja – fejtegette Lámfalussy. A professzor szerint a jól működő piacok nem feltétlenül garantálják a stabil pénzügyi környezetet, a januártól felállított új európai pénzügyi felügyeleti rendszer pedig biztosítékot nem, csak lehetőséget jelent a kormányok számára a megfelelő fellépésre.

 

Okos, fenntartható, innovatív növekedést

Jutta Haug, az Európai Parlament politikai kihívásokkal és a költségvetési forrásokkal foglalkozó különbizottságának elnöke kiemelte: összhangba kell hozni a költségvetést az Európa 2020 stratégiával. A képviselőnő nem érezte túlzottnak a költségvetés mértékét, ugyanis az utóbbi tíz év alatt az uniós büdzsé 37 százalékkal nőtt, a tagállami költségvetések viszont 62 százalékkal. Az EU-pénzek 80 százaléka ráadásul beruházás, tehát nem folyó kiadásokra, nem az adminisztráció fenntartására megy el, fűzte még hozzá. A legfontosabb azonban Haug szerint az, hogy valóban okos, fenntartható és innovatív növekedési pályára álljon az EU és ezt a költségvetés is támogassa.

 

Véget vetni a kettős mércének

A vita végén Becsey Zsolt azt mondta, a következő pénzügyi perspektíva összeállításakor nem lehetnek első- és másodosztályú tagállamok. Különösen fontos, hogy 2013 után megszűnjön az a kettős mérce, amely még ma is érezhető a KAP és a kohéziós alapok felhasználásában, hangoztatta. Az államtitkár úgy vélte, a versenyképességi kihívásnak kettős szorításban kell megfelelni: ügyelni kell a költségvetések kiegyensúlyozására, de egyúttal a szegénység visszaszorítása is létfontosságú. Becsey szerint jogos a dél-európai államok igénye, hogy a többi tagállam is tekintse fontosnak a migrációt, ám egyúttal jogos az Unió keleti részének kérése is, hogy a többiek is szenteljenek figyelmet a szegénység elleni küzdelemnek vagy például a formálódó romastratégiának.